HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy valamennyi előttem szólt képviselőtársammal egyetértek, és csak folytathatnám gondolataikat. Én két módosító indítványról szeretnék szólni ebben az utolsó szakaszban.
Az első a 229. pontban található, amely egy új 43. §-sal egészítené ki a törvényt. Lényegében azt a gondolatmenetet folytatnám, amelyet Sasvári Szilárd és Mészáros István László elkezdett. Ennek a törvénynek az az egyik feladata, hogy a rosszul megszületett alapszabályoknak, általában a rosszul, kapkodva, átgondolatlanul felállt társasházi közösségeknek egy lehetőséget adjunk arra, hogy valamifajta tabula rasát teremtsenek, és immár kiszámítottabb, egészségesebb, normális jogviszonyok között folytassák működésüket.
Ezért az a javaslat, hogy a társasház alapító okirata módosításának egyszeri, 1998. év folyamán történő földhivatalhoz való benyújtása illetékmentes legyen, úgy gondolom, hogy ez egy normális és józan kívánság. Végül is erre a lehetőségre, hogy az alapító okiratot meg lehet változtatni és az alapító okiratot célszerű megváltoztatni, mi, törvényhozók adunk lehetőséget. Mi mondjuk a társasházi közösségeknek azt, hogy az eddigi évek működési zavarain most lehet javítani. Ha erre a társasházi közösségek úgy válaszolnak, hogy a törvény tanulmányozása alapján, a különböző civil szervezetek, közös képviselők, bérlakásukat megvásárlók és más szervezetek tanácsai alapján módosítják az alapító okiratot, akkor úgy gondolom, az állam részéről mindenképpen hasznos és méltányos gesztus, ha az egyszeri módosítás illetékmentes.
Hozzá kell tennem, remélem, még ellenzéki képviselőtársaim sem gondolják, hogy itt a választásokkal összefüggésben szerepel 1998, hiszen nem májusig képzeljük el természetesen, hanem december 31-éig, azért, mert nyilvánvaló, hogy ha egy ilyen kedvezményt ad a törvényhozó, akkor ennek időben lenni kell korlátjának is. Másrészt pedig azért, hogy a társasházi közösségek érezzék azt, hogy itt valami tennivalójuk van, amellyel ha nem élnek, az természetesen szuverén joguk, ez esetben azonban elesnek egy olyan kedvezménytől, amely, gondolom, jár nekik és amely fontos.
Őszintén remélem, hogy akár ebben a törvényben, akár a költségvetésben megteremtődik erre a lehetőség. Végül is az államot közvetlen kár nem éri ezzel, tisztelt képviselőtársaim, hiszen ha nem hoznánk meg a társasházi törvényt, akkor az alapító okiratokat nem módosítanánk, így ez a bevétel nem keletkezne. Tehát nem arról van szó, hogy az adófizetők pénzéből plusz pénzeket kellene bárkinek is odaadni.
A másik: olyan módosító indítványokról, amelyeket elfogadott az előterjesztő, időkímélés céljából nem kívánok szólni, így pusztán nyilván olyanokat említ az ember, amelyeket szeretné, ha elfogadná az előterjesztő.
Nem az én javaslatom, de nem látom itt az előterjesztőket, nyilván más irányú feladatuk van. Rózsa Edit és Fedor Vilmos képviselőknek van egy szerintem nagyon helyes módosító indítványa, hogy amennyiben valaki eladja a társasházban levő lakását, illetve nem lakás célját szolgáló ingatlanát, akkor csatolnia kelljen a közös képviselőnek egy kimutatást arról, hogy a közös költségeket időarányosan befizette. Magyarán: ne fordulhasson elő, hogy valaki eladja az ingatlanát, hátrányt okozva ezzel a többieknek, mert nem fizeti be a közös költséget. Mire észbe kap a többi lakó, addigra a régi tulajdonos már megszabadult a tulajdonától. Az új tulajdonos nem tudta, hogy ilyen kötelezettséget is vállalt, így érthetően nem óhajtja kifizetni a tartozást. Pláne, ha még nyilvántartás sincs ezekről a tulajdonosokról, akkor még nehezebb helyzetbe kerülnek a közös költségeket becsületesen fizetők. Ezért valóban alapkövetelmény lenne, hogy ha valaki elad egy lakást, akkor igazolnia kelljen a közös képviselő felé azt, hogy a közös költségeket időarányosan már kifizette, és akkor az új lakó ilyen terhek nélkül venné meg, a közösség számára pedig nem lenne gond behajtani ezeket az elmaradt közös költségeket.
Egy mondat, talán elnök úr ennyit elnéz nekem, ami nem kifejezetten konkrét módosító indítványról szól. Az alkotmányosság elvein belül ennek a törvénynek a normát sértőkkel szemben, a törvénysértőkkel szemben a tisztességes, jó szándékú, a közös terheket, a közös költségeket vállaló többség érdekeit kell szolgálnia. Azt kérem a tárcától, hogy minden olyan módosító indítványt támogasson, amely ebbe az irányba mutat, és lehetőség szerint ebben a szellemben revideálja eddigi álláspontját.
Köszönöm figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
