KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! December 13-án, szombaton az Európa Tanács, az Európai Unió állam- és kormányfői értekezlete történelmi jelentőségű döntést hozott. Ezzel megkezdődik az Európai Unió tényleges bővítése és megkezdődik a társult országok csatlakozásának folyamata, végül ezzel új szakasz nyílik az egységes Európa megteremtésében is.
Ez az a folyamat, amelynek első lépéseit a magyar-osztrák határon a műszaki zár lebontása, az 1989. szeptember 10-ei határnyitás az NDK-menekültek előtt, 1989 novemberében a berlini fal leomlása jelentette, és amelynek fontos állomása volt a rendszerváltozás Közép- és Kelet-Európa országaiban a kétpólusú világ megszűnése. Majd ez a folyamat folytatódott a NATO bővítését megnyitó madridi döntéssel, amely a biztonság és a stabilitás területén jelent előrelépést egy egységes Európa felé. A mostani viszont, az európai integráció természetének megfelelően szinte minden területen megnyitja az európai egységesülés felé az utat.
A luxembourgi döntést, mint emlékezetes, nagyon sok vita előzte meg. Sok volt a remény és sok volt a kétely, amely ebben a folyamatban meg-megjelent. A megoldással azonban - Törökország kivételével - minden társult ország elégedett volt; azok is, akik felkészültségük okán joggal a mielőbbi, a késlekedés nélküli csatlakozást szerették volna elérni, de azok is, akik tudomásul veszik, hogy később fognak csatlakozni, de perspektívát igényeltek a maguk számára. És méltán lehet elégedett Magyarország az Európai Unió luxembourgi döntésével, hiszen Magyarország azon hat ország egyike, amelyekkel tavasszal intenzív csatlakozási tárgyalások kezdődnek, és így előrehaladásunk üteme, csatlakozásunk időpontja kizárólag - ahogy ezt igényeltük is - saját teljesítményünktől, saját felkészülésünk eredményességétől fog függeni. Ugyanakkor attól sem kell tartanunk, hogy valamiféle választóvonal jön létre, feszültség keletkezik Magyarország és a csatlakozási tárgyalások megkezdésére jelenleg még nem felkészült országok, főleg szomszédaink között.
A luxembourgi döntés értelmében március 12-én Londonban a tizenöt EU-tagállam és a tizenegy társult ország részvételével állam- és kormányfői szinten összeül az európai konferencia; megjegyzem, ebben Törökország részvétele kérdéses. Ennek az összeurópai konferenciának az a célja, hogy összeurópai kérdéseket tekintsen át, mégpedig évente, kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, a belügyi és igazságügyi együttműködést, az infrastruktúra fejlesztését, illetve a környezetvédelem kérdéseit. Március 30-án, valószínűleg Brüsszelben, a tizenöt EU-tagállam és a bővítési folyamatba bevonni kívánt tizenegy ország külügyminisztereinek részvételével nyílik meg a bővítési folyamat. Ennek célja: demonstrálni, hogy mind a tizenegy társult ország részese a bővítési folyamatnak; erősíteni az összetartozásukat; és jelezni azt, hogy mind a tizenegy számára egy új szakasz kezdődik a csatlakozás szempontjából.
Ezt a március 30-ai találkozót követően viszont már kettéválik a bővítési folyamat. A hat legfelkészültebb országgal kormányközi konferencia típusú kétoldalú csatlakozási tárgyalások kezdődnek, ugyanolyanok, mint amelyek az EFTA-országokkal zajlottak le. A kevésbé felkészült öt országgal pedig előkészítő megbeszélések kezdődnek felkészülésük felgyorsítása érdekében. Magyarország és a többi öt ország azzal számolhat, hogy a megkezdődő tárgyalások első szakaszában összehasonlítják majd a 80 ezer oldalnyi közösségi joganyagot és a részben már harmonizált hazai szabályozást, és így kiderül, mi az, ami rendben van, és mi az, amit még tenni kell a csatlakozásig. Majd elkezdődik a tárgyalások második szakasza, amiben már az átmeneti szabályozások, az úgynevezett derogációk kialakítására kerül sor; és természetesen a második szakaszban sok más egyéb kérdés is megvitatásra, tárgyalásra és rendezésre kerül.
Folyik a felkészülés Magyarországon a csatlakozásra, és folyik a felkészülés a tárgyalásokra. Szakértői szinten megtörtént huszonhét területen a helyzet felmérése, most folyik ezeknek a keresztellenőrzése (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és az így kialakított tárgyalási anyag kerül majd az integrációs kabinet és a kormány elé, hogy a tárgyalási fő irányokat meghatározzuk. Ebben valamennyi parlamenti párt lehetőséget fog kapni a véleménye kifejtésére frakciókeretben vagy bizottságok keretében.
A dolog lényege, tisztelt Ház, hogy milyen lesz a XXI. század Európája, és milyen helyet foglal el majd ebben Magyarország.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
