DR. TORGYÁN JÓZSEF

Full text search

DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás '98. évi költségvetése most a jelenlegi kormány negyedik előterjesztése a költségvetések sorában, és akkor még nem számoltam azokat a pótköltségvetéseket, amelyeket a rossz tervezés miatt kénytelen volt korábban előterjeszteni.
Az ember azt hihetné ezek után, hogy végre most már egy igazán jó tb-költségvetést tud beterjeszteni a kormány - sajnos azonban nem így történt. A kormány a jelentős gyakorlata ellenére, amelyet az elmúlt években szerzett, megint egy elhibázott, mondhatni, sok vonatkozásban kezelhetetlenül rossz előterjesztéssel élt, és a társadalombiztosítás súlyos zavarai, sőt a válsága pedig az elmúlt években olyannyira erősödött, hogy ez a rossz előterjesztés következtében további működési zavarokhoz fog vezetni.
Az eltérés a tervezettől állandóan rendkívül nagy, szinte kezelhetetlenek az újratermelődő költségvetési hiányok. Emlékeztetőül csupán - nehogy valaki úgy gondolja, hogy nem megalapozott állítások ezek - hadd utaljak arra, hogy például 1995-ben null forintot tervezett hiányként a kormány, az eredmény lett 40,5 milliárd forint hiány! 1996-ban 17,8 milliárd forint hiányt tervezett a kormány, ehelyett lett 68,1 milliárd a hiány - tehát óriási az eltérés! 1997-ben előbb null forintot tervezett hiányként a kormány, majd 13,5 milliárd forintra korrigálta a saját korábbi nullszaldós hiánnyal kapcsolatos álláspontját.
(12.40)
Ez lett végül is az elfogadott adat. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint azonban 50-60 milliárd forint lesz a valóságos hiány, a kormány által tervezett és a korrekció után elfogadott 13,5 milliárd forintos hiányával szemben.
Egyébként a Független Kisgazdapárt megítéléséhez hasonlóan ítélték meg az önkormányzatok is a várható hiányt. A kormány a pótköltségvetésében körülbelül 30 milliárd forint hiánnyal számol, ami irreálisan alacsony, de még így is többszöröse annak, mint amit a kormány korábban megjelölt.
A '98-as költségvetésre is igaz a Szabad Demokraták Szövetsége akkori vezérszónokának, a lista második helyezettjének az értékelése, amelyet a '97. évi központi költségvetésre mondott. Eszerint ez a vergődés és a remény költségvetése - amint ezt Pető Iván mondta. A vergődés, úgy gondolom, kétségtelen, ezen nem fogunk vitatkozni a Szabad Demokraták Szövetségével, mindketten így ítéljük meg a helyzetet. De még a reményt illetően is, azt hiszem, egyet lehet érteni a Szabad Demokraták Szövetségével, csakhogy mi, a Független Kisgazdapárt tagjai máshol látjuk a reményt, mint a Szabad Demokraták Szövetsége. Mi a reményt abban látjuk, hogy ez a tb-költségvetés lesz a Horn-Kuncze-Pető-kormány utolsó tb-költségvetése, és ez egy valós reményt ad a társadalom tagjai számára is, hiszen az óriási összegekkel való pazarló gazdálkodás csak ily módon szűnhet meg, és csak ily módon lehet mérsékelni azt a mértéktelen sarcpolitikát, amelyet eddig folytatott a kormány, és azt a hiányos... - a szolgáltatások szűkítését, nem egyszer durva és értelmetlen felszámolásukat sem lehet mint gyakorlatot másként megszüntetni, csak akkor, ha ez a remény valóra válik.
1998-ban a társadalombiztosítás 1378 milliárd forint elköltésével számol az előterjesztés szerint. Ez óriási összeg, hiszen a társadalombiztosítás fele akkora pénzösszeggel rendelkezik, mint a központi költségvetés, amelynek 2800 milliárd forint kiadással való számolása mint adat szerepel az egyidejűleg folyó központi költségvetési vitában.
A Független Kisgazdapárt véleménye szerint akkor, amikor ezeknek az óriási összegeknek a tényére a társadalom figyelmét és igen tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívom, egyben hadd legyen szabad igen nagy nyomatékkal lerögzítenem: csak olyan tb-költségvetésnek van értelme, és a Független Kisgazdapárt csak olyan tb-költségvetést tudna elfogadni, amely a folyamatok reális számbavételére épülne. Légvárak építése, különösen olyan hatalmas összegek esetén, mint az előbb felsoroltak, magától értetődően óriási veszteségekkel járhat a társadalom számára. Az 1998. évi költségvetés azonban, sajnálatos módon, a Független Kisgazdapárt megítélése szerint ismét nem reális költségvetés.
Tragikomikus, hogy ennyi negatív tapasztalat után, és a működési, gazdálkodási zavarokat ki nem küszöbölve, újra mindösszesen 17 milliárd forint hiánnyal számol ez az előterjesztés. Ez a mérsékelt hiány az egészségbiztosítás deficitjével lenne azonos. Már ebből az egyetlenegy figyelemfelhívásból látható, hogy a tb-költségvetés torz, rossz, jelentős hiányokkal kell tehát számolni, a költségvetésben megjelölt hiány irreális. Ez itt is rendkívüli javulást tételezne fel, hiszen az egészségbiztosítás hiánya az 1997. évben már az első félév végére meghaladta a 40 milliárd forintot. Még az optimistább nyugdíjbiztosítás egyenlegénél is nulla százalékot terveztek, ami az én megítélésem szerint mindkét biztosítónál egy téves feltételezésből indul ki.
A kormány 1998 januárjától ugyanis végrehajtja az úgynevezett nyugdíjreformot, ami a hagyományos nyugdíjbiztosítók számára kisebb bevételeket és egyúttal magasabb költségeket kell hogy jelentsen. A járulékbevételekből ugyanis osztoznia kell a hagyományos nyugdíjbiztosítónak az új típusú intézményekkel. Ebből fakadóan tehát a bevétele csak kisebb lehet, ugyanakkor a nyugdíjfizetési kötelezettségei változatlanok maradnak, sőt rá hárul az új és bonyolultabb adatszolgáltatás megteremtésének és egyéb költségeknek a viselése is, tehát kevesebbnek kell lennie mindenképpen a bevételnek, többnek a kiadásnak; egyértelmű tehát, hogy az ezek figyelmen kívül hagyásával történő tervezés torz és rossz.
A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy azt a deficitet, ami a nyugdíjreform miatt keletkezik, átvállalja. Ezt 20 milliárd átadásával kívánja megoldani, amivel szerinte nullszaldóssá tehető a nyugdíjbiztosítás mérlege. Emlékeztetni kívánom azonban önöket arra, hogy Szeréminé, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat akkori alelnöke, jelenlegi elnöke legalább 20 milliárd forintra tette még alelnök korában a szükséges adatszolgáltatás megteremtéséhez szükséges összeget. Ez az összeg ma az előterjesztésben nem is szerepel, hiszen 20 milliárd forinttal - tehát 20 ezer millió forinttal - szemben mindösszesen 469 millió forintot irányoz elő ugyanannak az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatnak a megoldására, amelynél a nyugdíjbiztosító korábbi aligazgatónője 20 milliárd forint költségkiadással számolt. A kormány 20 milliárd forintos támogatása tehát nem erre, hanem a csökkenő járulékbevételek kompenzálására szolgál.
A kormány előterjesztésében a társadalombiztosítás anyagait is bemutatja. Eszerint a nyugdíjbiztosító, az úgynevezett nyugdíjreform hatásainak közömbösítésére... - a kormány 20 milliárd forintjával szemben a Független Kisgazdapárt, rögtön hozzáteszem, 50 milliárd forintot tartana indokoltnak. Ez azonban, tehát a különbözetként mutatkozó 30 milliárd forint a kormány előterjesztésében viszont nem foglalja magába azt a 20 milliárd forintos informatikai kiadási költséget, amelyre már az előbb hivatkoztam.
(12.50)
Tehát ezt a költséget mindenképpen külön kellene kezelni és hozzáadni.
Óriási tehát a különbség a kormány és a nyugdíjbiztosító által előre jelzett járulékbevételek között. A kormány 718 milliárd forintot, a nyugdíjbiztosító pedig 676 milliárd forintot számol bevételként. A különbség tehát 42 milliárd forint! Tehát olyan nagy, hogy a Független Kisgazdapárt megítélése szerint már önmagában ez a különbség is komolytalanná teszi az egész költségvetési számításokat. Kérem, ekkorákat nem lehet tévedni a harmadik évezred küszöbén, Európa közepén!
Az Állami Számvevőszék is felhívja a figyelmet arra, hogy teljesen bizonytalan az a bázis, amelyre épül a '98. évi tb-költségvetés.
Az 1997. évi adatok és folyamatok kormányzati megítélését az ÁSZ sem tudja elfogadni. A bizonytalan és kétséges bázis miatt eleve nem lehet reális az 1998. évi tb-költségvetés. A tervezés megalapozatlansága rögtön nyilvánvaló lenne, ha az ÁSZ-törvényt a kormány betartaná, nem sértené meg ismét szándékosan annak 115. §-át - ez ugyanis kötelezővé teszi a költségvetést megelőző két év tervezett és tényleges adatainak közlését. A költségvetéshez mellékelt táblázatok csak 1998 előirányzatait tartalmazzák. A függelékben vannak ugyan visszatekintő adatok, de ezeket nem ide elrejtve kellene közölni.
Közismert, hogy az 1997. évi tb-költségvetés egyik legfőbb problémája az egészségügyi hozzájárulás túltervezése. Az 1998. évi tb-költségvetésben 97,9 milliárd forint egészségügyi hozzájárulás beszedése szerepel. Hiányzik a viszonyítás az előző évekhez. Az 1. számú függelékből ugyanakkor kiderül, hogy szinte fillérre megegyezik a '97. évi és a '98. évi előirányzat. '97-re a kormány csaknem 20 milliárd forinttal kevesebb bevételre tudott szert tenni. Kétséges, hogy mitől nőne ez a bevétel 20 milliárd forinttal.
Az irrealitást mutatja az is, hogy '98-ban 20,8 milliárd forintot akarnak késedelmi pótlék és bírság címén beszedni. A visszatekintő adatok itt teljesen hiányoznak, hiszen a függelékben az említett 20 milliárd forintot '98 adatai között a legszorgosabb kutatásaink dacára sem sikerült azonosítani. Tehát ez azt bizonyítja, hogy az államháztartási törvény 115. §-ának nemcsak a főanyag, hanem a függelék sem tett eleget. Emiatt az Országgyűlés nem tud eleget tenni ellenőrzési és mérlegelési feladatának; nem tud a zavaros és áttekinthetetlen adatok között eligazodni.
A nyilvánvalóan teljesíthetetlen előirányzatokat hosszasan lehetne sorolni, de erre a felszólalás korlátozott időkerete nem ad lehetőséget.
Most még egy kirívó és a társadalom tömegeit irritáló, a valós helyzettől teljesen elrugaszkodott tételről: a gyógyszertámogatás kérdéséről kívánok szólni.
A gyógyszertámogatásokat évek óta oly mértékben akarják visszafogni, pontosabban annyira alacsony összegeket határoznak meg, hogy ezeket rendre túllépik, miközben a lakosság széles tömege képtelen létfontosságú gyógyszereit kiváltani.
Az alátervezést mutatja, hogy '96-ban a 72 milliárd forint támogatási összeggel szemben ténylegesen 84 milliárd forintot költöttek el. A száguldó infláció ellenére '97-ben mindösszesen 1 milliárd forinttal akarták ezt az összeget növelni, a tervezett 85 milliárd forinttal szemben azonban legalább 92 milliárd forint elköltésére kell sort keríteni még a gyógyszerre rászorulók rendkívül szűkmarkú támogatása mellett is.
A 1998-ra tervezett 102 milliárd forint támogatás még úgy sem tartható, hogy a gyógyszerek egyharmadánál szabad árat vezetnek be, ami ebben a körben valóságos árrobbanáshoz vezethet. Az ÁSZ 7-8 milliárd forinttal magasabb gyógyszer-támogatási összeget tartana reálisnak. A Független Kisgazdapárt megállapítása szerint azonban legalább 25 milliárd forinttal kell a támogatási keretet megnövelni, egyúttal fenn kell tartani a nem támogatott gyógyszereknél is az árak korlátozását, különben igen sok beteg ember teljesen reménytelen helyzetbe kerül.
A források növelését és ezzel az egészségügyi és nyugellátási szolgáltatások javítását a tb átvilágításával, hatékony működésével kell megteremteni. Nagyobb bevételekhez és forrásokhoz csak a tb-járulékok csökkentésével lehetne eljutni.
A Független Kisgazdapárt nevében már többször javasoltam - a rendelkezésemre álló rövid idő alatt most csak slágvortokban ismétlem meg -, hogy legalább 10-15 százalékponttal kellene csökkenteni a tb-járulékokat, ugyanakkor egy megbízható adatszolgáltatást kellene teremteni, továbbá a külső szakértőkkel kellene átvilágítani azt a pénzelköltési mechanizmust, ami megfojtja a jelenlegi tb-költségvetést, s ugyanakkor a tb-kinnlevőségek behajtására egy teljesen új rendszert kellene kiépíteni.
Úgy gondolom, ezek tükrében kell megvizsgálni a nyugdíjemelés 19 százalékos mértékét is, ami a mi megítélésünk szerint a gyógyszerárak robbanásával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) megint csak egy olyan helyzetet eredményez - befejezem a mondatot -, amelynek a lényege az, hogy megint a nyugdíjasok húzzák a rövidebbet, de most a nyugdíjasok mellett még az egész társadalom is. Ezért a Független Kisgazdapárt ezt a tb-költségvetést elutasítja, elfogadhatatlannak tartja.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me