HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló '96. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról, az értékpapírtőzsdéről szóló '96. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat nagy jelentőségű változásokat hoz a magyar pénz- és tőkepiac fejlődésében.
Többször és több helyről felvetik, hogy a kormánynak nincs stratégiai elképzelése az ország jövőjéről. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak, miképpen a fenti állítást e két törvényjavaslat is cáfolja. Az alaptörvényeket 1996 folyamán fogadta el a tisztelt Országgyűlés, azonban azzal, hogy mindenki tudta: egy éven belül mind a hitelintézeti, mind az értékpapírtörvény módosítást igényel.
A jelen módosító törvényjavaslatokra azért van szükség - ez is bizonyítja a kormány stratégiai gondolkodását -, mert egyfelől nemzetközi szerződés, másfelől pedig az univerzális bankrendszerre való áttérés hosszú távú érdeke ezt szükségessé teszi. Közismert, hogy a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezethez, az OECD-hez való csatlakozása alapján a Magyar Köztársaság vállalta, hogy külföldi székhelyű vállalkozások Magyarországon fióktelep formájában végezhetik tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban a tisztelt Országgyűlés már tárgyalja az általános szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot. A pénz- és tőkepiac területére azonban némely speciális szabályt is elő kell írni annak érdekében, hogy a betétesek, a befektetők biztonságban tudhassák pénzüket, illetve megvalósulhasson a hatékony állami felügyelet a fióktelepek felett is. A jelen törvényjavaslatok jól ötvözik a nemzetközileg elvárt nemzeti elbánás elvét a biztonságos, hatékony működésre vonatkozó szabályokkal.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a fióktelep egy sajátos cégforma, és éppen úgy kezelendő, mintha már a megszokott cégformákról lenne szó, például egy részvénytársaságról. Minden olyan szabály, amely az adott pénzügyi intézményre - befektetésire és szolgáltatóra - vonatkozik, így értelemszerűen a fióktelepre is alkalmazandó. Ezzel tehát a törvényjavaslat biztosítja a nemzeti elbánás elvét, mert nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az adott pénzügyi intézmény, befektetési szolgáltató belföldi avagy külföldi székhellyel rendelkezik-e.
Eltérő követelmények csak ott találhatók a törvényjavaslatban, ahol a cégforma sajátosságai miatt ez indokolt. Így például egy fióktelepnek nem lehet igazgatósága, nincs alaptőkéje, és felszámolása is eltérő szabályokat igényel. Ezek az eltérések azonban csak oly mértékűek, mint például ami egy részvénytársasági formában működő vállalkozás és egy szövetkezeti formában működő vállalkozás között áll fenn, így a nemzeti elbánás elve maradéktalanul érvényesül.
A befektetők, a betétesek védelme, valamint az állami felügyelet lehetőségének megteremtése érdekében a törvényjavaslatok olyan szabályokat tartalmaznak, amelyek kizárják azt, hogy nemkívánatos jelenségek is megjelenjenek a hazai pénz- és tőkepiacon, a fióktelepek egyébként kedvező hatásai mellett. Ezért a javaslat előírja, hogy csak olyan országból érkezhet fióktelep részére adható engedély a magyarországi működésre, amelynek felügyeleti hatóságával az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nemzetközi működési megállapodást kötött, így teremtve meg az állami felügyeleti munka egységét a fióktelepek vonatkozásában.
(18.10)
Hasonló befektető-, illetve betétesvédelmi célt szolgál és egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokkal áll összhangban az a követelmény, amely szerint annak az országnak, ahol a fióktelep tulajdonosának székhelye, illetve fő irodája van, rendelkeznie kell a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő pénzmosás elleni jogszabályokkal.
A fenti szabályok összességében biztosítják azt, hogy Magyarország teljesíthesse nemzetközi kötelezettségét, és hogy a magyar gazdaság új lehetőséget kapjon a nemzetközi gazdasági folyamatokba történő bekapcsolódásra, de egyben kizárják azt is, hogy esetleg negatív tendenciák érvényesüljenek a hazai pénz- és tőkepiacon.
A kormány körültekintő és hosszú távú gondolkodását bizonyítja továbbá a magyar bankrendszernek univerzális bankrendszerre való áttérésének módja. Az elmúlt években széles körű, a szakma legkiválóbb szakembereinek bevonásával, színvonalas vita bontakozott ki a magyar bankrendszer és a tőkepiac jövőjéről. A nemzetközi folyamatok körültekintő és sokoldalú elemzése alapján a vita résztvevőinek többsége arra a következtetésre jutott, hogy a magyar bankrendszert univerzális bankrendszerré kell fejleszteni, mert a nemzetközi tendenciák ebbe az irányba mutatnak.
A gyakorlatban azt fogja jelenteni bankrendszerünk univerzalitása, hogy a pénzüket elhelyezni kívánók a jövőben a banktól többféle szolgáltatást vehetnek egyszerre igénybe, a betételhelyezéstől az értékpapír-vásárlásig, és egyes biztosítási termékekre is lehet majd bankban szerződést kötni. Így az ügyfelek széles körű szolgáltatást vehetnek igénybe anélkül, hogy ehhez több céget is fel kellene keresniük. Ez a kiszolgálási mód az ügyfelek számára olcsóbbá teszi a különböző szolgáltatásokat. Ez a fajta szolgáltatáskör-bővülés a nemzetközi bankrendszerre jellemző, és a magyar bankrendszer lemaradna a nemzetközi versenyben, ha nem követné ezt a folyamatot. Ugyanakkor a magyar ügyfelek is rosszabb helyzetbe kerülnének, mert ugyanazt a szolgáltatást drágábban és több helyen vehetnék igénybe. Ez a szakmai vita tehát azzal zárult, hogy hazai bankrendszerünket univerzális bankrendszerré kell továbbfejleszteni.
A kormány a szakmai vita eredménye alapján döntött a fejlesztésről, azzal azonban, hogy megfelelő időt biztosított a pénz- és tőkepiaci szereplőknek az átállásra. Így a tavalyi törvénymódosítások során első lépcsőben a hitelintézetek lehetőséget kaptak arra, hogy közvetlenül kereskedhessenek állampapírokkal, illetve zárt körű, zárt kibocsátású értékpapírokkal, de a nyilvános kibocsátású értékpapírok piaca még nem nyílt meg a hitelintézetek számára.
Az elmúlt egy év során felmérésre kerültek azok a kockázatok, amelyek az összevonás után keletkezhetnek, és amelyet egy új jogintézmény, a kereskedési könyv bevezetése tud megfelelően kezelni. A kereskedési könyvre vonatkozó általános szabályokat - az Európai Unióra vonatkozó irányelvnek megfelelően - tartalmazza az értékpapírtörvény, míg a részletes szabályokra kormányrendelet ad iránymutatást.
A kormány stratégiai gondolkodása érhető tetten abban is, hogy az univerzális bankrendszerre való átállás időpontját 1999. január 1-jében jelölte meg. Ez az egyéves átmeneti időszak alkalmas arra, hogy a már hatályba lépett jogszabályokat az érintettek tanulmányozzák, modellszámításokat végezzenek, így készülve fel az átállásra. A kormány tehát elegendő időt biztosít e nagy jelentőségű lépéshez való felkészülésre, megfelelve így annak az általános elvárásnak, hogy a piac szereplői megfelelő helyzetben legyenek döntésük meghozatala során.
A magyar pénz- és tőkepiac az elmúlt évi törvények, valamint azok jelen módosítása miatt meggyőződésem szerint olyan jelentős fejlődési robbanás előtt áll, amelyet bátran nevezhetünk - jó értelemben vett - magyar big bangnek is. A hosszú távú gondolkodás eredményeképpen a magyar pénz- és tőkepiac versenyképesebbé válik, jobban bekapcsolódik a nemzetközi tőkepiaci folyamatokba, szélesebb körű ügyfélkiszolgálást tesz lehetővé, és az ügyfelek számára bővebb és olcsóbb befektetési lehetőségeket biztosít. A törvényjavaslat elfogadása előrevetíti ennek a sikeres fejlődésnek a lehetőségét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója támogatja e törvénytervezet elfogadását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
