DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslatról több képviselőtársam és expozéjában államtitkár asszony is részletesen szólt. Ezért én három kérdés köré szeretném csoportosítani mondanivalómat, és ilyen szempontból közelítenék a tervezethez.
Először nézzük, mi indokolja a fogyasztóvédelmi törvény megalkotását! A piacgazdaság kialakulásával számos, korábban látensen létező probléma manifesztálódott. Jó néhány olyan vállalkozó kezdett el vállalkozni, akinek nem voltak meg a szükséges szakmai ismeretei, tevékenységére vonatkozó jogszabály-ismerete, de sokszor a megfelelő etikai alapja sem. Gondoljunk néhány csomagküldő szolgálatra, vagy a nyáron elhíresült egymillió forintos vacsoraszámlára! A másik oldalon pedig az átlag magyar fogyasztó nincs igazán tisztában a jogaival, nem tudja, hogyan érvényesítse azokat, milyen kötelességei vannak vele szemben a szolgáltatást nyújtónak. Továbbá szűkösek a rendelkezésre álló hatósági eszközök vagy a bírságok mértéke is.
A magyar fogyasztó - a piacgazdasággal most ismerkedő - a termelési folyamat legutolsó és leggyengébb láncszeme. Éppen ezért fokozott jogi és intézményi védelmet kell hogy kapjon. Ez a védelem azonban nem csupán a fogyasztó, az állampolgár, hanem a többi szereplő érdeke is. Hiszen a tisztességes versenyre kényszerítés ugyanúgy érdeke a gazdasági szereplőknek, és érdekük az is, hogy a piacban játszott meghatározó szerepét a polgár elhiggye, azt komolyan vegye. A fogyasztó védelmét természetesen több más jogszabály is tartalmazza, ilyenek a reklámtörvény, az ágazati törvények, a bor- és élelmiszer-törvény például, a minőségvédelem és a termékfelelősség szabályozása, de a polgári törvénykönyv vagy számtalan gazdasági törvény is. Ezért nem helyes mindent a fogyasztóvédelmi törvényen számon kérni.
A fogyasztó gazdasági érdekeinek védelmén belül azonban a fogyasztóvédelmi törvénynek kell az alapvető fogyasztói jogok megteremtésének feltételeit, a megfelelő intézményrendszert kialakítania. Meg kell teremtenie a fogyasztók részvételét a döntéshozatali eljárásban, a fogyasztó magas szintű informálásának és oktatásának lehetőségét, a hatékony, gyors és egyszerűsített igényérvényesítési lehetőségeket, támogatni kell a fogyasztói civil szerveződéseket. Ezeknek a kívánalmaknak többnyire eleget is tesz a törvény. A hiányosságokra a civil és önkormányzati szféra, valamint az oktatás kapcsán térnék majd ki.
A törvény elkészítésének indokai közé tartozik, hogy a fogyasztók az elsők, akiket közvetlenül érint a környezetszennyezés, de a fogyasztót érintik az állatgyógyászat kérdései is például, hogy a szakmámnál maradjak. Gondoljunk a gyógyszermaradványok vagy hormonok kérdésére, vagy például a kergemarhakórra. Napi probléma az élelmiszerekkel, gyógyszerekkel kapcsolatos árak feltüntetésére, garanciákra stb. vonatkozó jogok érvényre juttatása.
A fogyasztóvédelem szempontjából nagyon fontos az információ, az oktatás és a jogvédelem hármas követelményének való megfelelés.
(18.20)
Az átlagfogyasztó szempontjából elsődleges az információ, míg a hátrányos helyzetű fogyasztó esetében a jogvédelem és az oktatás kerül előtérbe. Az oktatás és az információ hatékony működtetése révén érhető el az úgynevezett preventív fogyasztóvédelem. A tervezet ebből a szempontból is elfogadható, bár az oktatásról a későbbiekben még szólnék.
A jogvédelem és a jogérvényesítés kérdésére a tervezet szintén kínál megoldást, figyelembe véve azt az alapvető követelményt, hogy a gyengébb pozíciójú fél, vagyis a fogyasztó erőteljesebb jogvédelemben részesüljön. A korszerű fogyasztóvédelem nem jelentheti az állami ellenőrzés feladását. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megerősítésével és a hatáskörök pontos leírásával ez tulajdonképpen erősödött is. A gazdasági-szakmai érdekképviseletek bevonását a tervezet tartalmazza. Mint már említettem, a hatásköröket egyértelműen meghatározza a tervezet. A szabályozás révén, remélem, elérhető, hogy a fogyasztó maga mögött érezze a fogyasztóvédelmi intézményrendszert, ne pedig magával szemben, mint jelenleg sok esetben.
A másik kérdés, amiről beszélni szeretnék, az európai uniós csatlakozásunk és a jogharmonizáció kérdése. Az 1972-es párizsi csúcstalálkozó foglalkozott határozatában a fogyasztó érdekeinek védelmével, majd ennek alapján 1975-ben kiadták a fogyasztói jogok közös piaci magna chartáját, amely öt alapjogot rögzített: az egészség és biztonság védelme; a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme; a kárigény érvényesüléséhez való jog; az információhoz és oktatáshoz való jog; valamint a fogyasztók képviselethez való joga. Az 1975-ös programot követték az Európai Gazdasági Közösséget alapító római szerződésben a 100. és 235. cikkelyek fogyasztóvédelmi irányelvei, majd az 1992. évi maastrichti egyezmény 129/A cikkelye, amely teljes jogú fogyasztóvédelmi politikát deklarál. Ezzel a tagállamoknak jogharmonizációs kötelezettségeik keletkeztek. A tagállamok azonban szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat is fenntarthatnak - mondja ki a minimális harmonizáció elve.
A számunkra is kötelező Fehér könyv a fogyasztóvédelmi politika konkrétumaiként két nagy csomagot képez: az áruk minősége és biztonsága, valamint a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme. Az európai jogfejlődés szerint a többletkövetelmények a fogyasztói szerződésekre kerültek előírásra, vagyis többletjogokat állapítanak meg a fogyasztó számára, míg a másik fél kötelezettségeit igen pontosan rögzítik, így kívánva egyensúlyba hozni az eltérő pozíciókat. A tervezet, úgy érzem, eleget tesz ezeknek a jogharmonizációs igényeknek is.
Az uniós törvények kimondják, hogy a fogyasztó egészségének rovására történő fokozott termelés elfogadhatatlan, és nem egyeztethető össze az uniós célokkal. Ennek az elvárásnak más törvényekkel, így például a környezetvédelmi törvénnyel együtt felel meg a fogyasztóvédelmi törvény.
A harmadik kérdéskör, amiről beszélni szeretnék, a civil szerveződések, az önkormányzatok szerepe és az oktatás.
A 17. § a fogyasztóvédelmi oktatást állami feladatként deklarálja, és kimondja, hogy iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében kell megoldani. Az iskolai oktatásról részletesen szól is a tervezet, de az iskolán kívüli oktatásról hallgat, ahhoz sem eszközöket nem határoz meg, sem az oktatás színteréről nem szól. Csak bízhatunk benne, hogy részben a médián keresztül, részben pedig a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által kiadott anyagokban ez mégis megvalósul.
Esetleges az önkormányzatok és a civil szféra bevonása is a fogyasztóvédelembe. Az önkormányzat fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethet, segítheti a fogyasztók önszerveződéseit, és a többi. Ezt források biztosítása nélkül az önkormányzatok nem tudják majd felvállalni. Abban is csak bízhatunk, hogy ha a 44. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselő-testületének és jegyzőjének külön jogszabályok feladat- és hatáskört határoznak meg, akkor ehhez pénzt is mellékelnek. Másrészt helyes lenne itt "jogszabály" helyett "törvény"-t írni, hiszen önkormányzati feladat- és hatáskört csak törvényi szinten lehet, szabad telepíteni. Fentiekre pedig annál inkább szükség van, mivel az ellenőrzési és szabályozási feladatok a kormányzati hatáskör mellett önkormányzati hatásköröket is feltételeznek.
Forrást képezhetnének a fogyasztóvédelmi felügyelőségek által kiszabott bírságok vagy más törvények, így a reklám- és a versenytörvény fogyasztóvédelmi eljárásaiban kiszabott bírságok, amelyekből egységes alapot képezve, annak meghatározott részét lehetne az önkormányzatok, illetve civil szerveződések fogyasztóvédelmi feladatainak finanszírozására fordítani. További lehetőség lenne ezen szerveződések tevékenységét nonprofit tevékenységként elismerni; úgy tudom, erre a nonprofittörvényben van is lehetőség.
Végül még egy hiányosságot említenék. A tervezet kifejezetten személyek és vállalkozások viszonyát érinti, nem szól a gazdálkodók közötti kapcsolatokról.
Bízva abban, hogy módosító javaslatainkkal a törvényt ezekből a szempontokból is elfogadhatóvá tehetjük, a Szabad Demokraták Szövetsége és a magam nevében képviselőtársaimnak elfogadásra javaslom. Erre a törvényre a magyar fogyasztó védelme és az európai jogharmonizáció követelményei miatt is égetően szükség van. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
