DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg nekem, hogy rendhagyó módon kezdjem felszólalásomat, hiszen Kósa Lajos képviselő úr felvetett itt sorozatban szakmai és egyéb hibákat a fogyasztóvédelmi törvénnyel kapcsolatosan, amelyekről nem kívánok szólni, hiszen a Ptk.-módosítás kapcsán mondok majd el néhány gondolatot. Azonban a képviselőtársam által felvetett problémasor engem egyfajta gondolkodásra késztetett, mégpedig arra, hogy mennyivel célszerűbb, jobb és konstruktívabb ellenzéki magatartás lett volna az, ha mindezeket az előkészítés szakaszában mondják el a Fidesz képviselői, hozzájárulva azzal a törvénytervezet jobbításához. Mert azt hiszem, egy téveszmét kell eloszlatnunk: ez pedig az, hogy nem a kormánynak készül a törvénytervezet, még csak nem is az Országgyűlésnek, hanem a magyar társadalomnak. Márpedig ebből az aspektusból vizsgálva az a szerény véleményem, hogy a patkó mindkét oldalán ülő képviselőcsoportoknak elemi kötelességük ennek az előmozdítása, és nemcsak most, a parlamenti tárgyalás szakaszában, hanem a bizottsági előkészítések során is.
Ezek után, tisztelt Országgyűlés, engedjék meg, hogy néhány gondolatot a polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatosan elmondjak. Nem véletlen, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását egyidőben és egymással szoros összefüggésben kezdte meg az Országgyűlés, hiszen mindkét törvényjavaslat rendelkezései szorosan összefüggnek egymással. Céljaik is azonosak, méghozzá az európai jogharmonizációs kötelezettségeink tiszteletben tartásával és azok végrehajtásával kívánják szolgálni a fogyasztói érdekeket, így többek között a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, az érdekképviselethez és a hatékony jogorvoslathoz való jogot.
A fogyasztóvédelem mint követelmény, nemcsak kizárólag a fogyasztóvédelemről szóló törvényben kapja meg a szükséges jogi szabályozást, hanem több jogforrás, így a polgári törvénykönyv is foglalkozik e témakörrel. Míg a fogyasztóvédelmi jogalkotás központi eleme, a fogyasztóvédelmi törvény, elsősorban az intézményrendszerrel kapcsolatos kérdéseket rendezi átfogóan és egységesen, a polgári törvénykönyv pedig garanciális intézményein keresztül a védelem anyagi jogi alapjait teremti meg.
Célszerű lenne áttekintést adnom a szerződéses rendszer fejlődéséről, azonban az idő rövidsége miatt mindössze arra szorítkozhatom, hogy vázoljam a történeti fejlődést.
(11.40)
A múlt századvég változásai azonban felbontották ezt a piaci egyensúlyt, mert a tömegtermelésből és a monopóliumok megjelenéséből adódóan az egész erőegyensúly felbillent. A szerződő felek egyikének alkupozíciója jelentős mértékben romlott, és a választás lehetősége szinte kizárólag arra korlátozódott, hogy a szükséges árura vagy szolgáltatásra irányuló szerződést a másik fél által diktált feltételekkel egyáltalán megkösse-e avagy sem. Megjelentek a blankettaszerződések, amelyek - bár különböző elnevezésekkel - mindmáig a kereskedelmi és a gazdasági élet fontos intézményei.
A magyar polgári jog már a polgári törvénykönyv 1977. évi módosítása eredményeként rendelkezik az általános szerződési feltételekről, illetve azok megtámadásáról. Az ezzel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket értelmezi, illetve értelmezte és egészítette ki a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának 37. számú állásfoglalása, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény.
Az európai jogfejlődés azonban, figyelemmel az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának 93/13. EGK-irányelveiben foglaltakra, a tagországok figyelmébe ajánlotta az egységes belső piac megteremtésére és a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme érdekében a tagállamok határain is átnyúló szabályozás szükségességét.
Az irányelv a kereskedőknek a fogyasztókkal kötött szerződéseire és e szerződések tisztességtelen feltételeire terjed ki, tartalmazza a tisztességtelen szerződési feltétel fogalmát. Mindezekre tekintettel a tagállamok részéről olyan szabályozás kialakítását követeli meg, amely a fogyasztót nem köti a tisztességtelen szerződési feltételek betartására. Ezek az egyoldalúan megállapított feltételek a szerződések részbeni érvénytelenségének megállapítása kapcsán érvénytelenné válnak, ugyanakkor a szerződés egyéb feltételei hatályban maradnak. Ezeket a feltételeket messzemenően figyelembe véve, a magyar jogfejlődéssel is összhangban, a törvényjavaslat tartalmazza a polgári törvénykönyv, a Ptké. és a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. számú törvényerejű rendelet módosítását, valamint szükségképpen rendelkezik a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény kis terjedelmű módosításával is.
Mindezek tartalmának bővebb ismertetése az általános vita további szakaszában kerülhet majd sorra, mert az általános szerződési feltételek tartalmának jelentős változásai és a jogorvoslati lehetőséget biztosító bírói úttal kapcsolatos rendelkezések e felszólalás kereteit messze meghaladó időtartamban igényelnék.
Végezetül azt szeretném megjegyezni, hogy megítélésünk szerint a törvénytervezet színvonala a magyar polgári jogalkotás legjobb hagyományaira emlékeztető, és figyelemmel jogharmonizációs kötelezettségeinkre is, jelentős állomás a magyar jog korszerűsítésének nagy vonulatában.
Mindezekre figyelemmel képviselőcsoportunk nevében a törvényjavaslat megtárgyalását és elfogadását javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
