DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos módosítása rendkívül fontos és szükséges előterjesztések. Azonban rögtön meg kell állapítanom, hogy a kormány óriási késéssel terjesztette elő a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslatot. Ennek előzményeiként hivatkozhatom arra, hogy az év első felében olyan botrányok voltak a túlszámlázásokból adódóan, amelyek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közvéleményt is megmozgatták, és Magyarország negatív példaként került a világlapok címoldalára.
A tehetetlen kormány és intézményei a fogyasztóvédelmi törvény hiányával magyarázták a visszásságok elleni erélytelen és késlekedő fellépésüket.
Emlékeztetném önöket arra, hogy e Házban is igen éles vita keletkezett, éppen a kormányzat elégtelen és késedelmes eljárása miatt. A belföldi fogyasztók is tapasztalhatják, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen az esetek döntő többségében védtelenek a lejárt szavatosságú, rossz minőségű, gyenge tartósságú termékekkel és az egyoldalú áremelésekkel szemben.
Ezeket a problémákat a Független Kisgazdapárt megítélése szerint sehol sem oldja meg a piac, a fogyasztók jogait és ezek megsértésének szankcióit jogszabályokban kellett volna már eddig is rögzíteni. A késedelem egyértelműen a fogyasztók kárára történt.
Különösen a kialakulatlan piac nem oldhatja meg a problémákat és az a piac, ahol - mint Magyarországon - rendkívül nagy a versenyt kizáró monopóliumok szerepe.
A gyenge verseny és a rengeteg monopólium az OECD egyik legfőbb kritikája a magyar gazdasággal szemben. Az európai uniós csatlakozást - a száguldó infláció, a forint csúszó leértékelése és a túltengő feketegazdaság mellett - a monopóliumok nagy súlya és gazdálkodásuk szabályozatlansága is rendkívüli mértékben hátráltatja és nehezíti.
A verseny és a piac egyik kelléke a fogyasztóvédelem. A kormány késve megszületett fogyasztóvédelmi törvényjavaslata semmilyen koncepciót sem tartalmaz. Most sincs helyzetértékelés, és különösképpen nincs hatásvizsgálat.
A korábbi felszólalásomban is kifogásoltam, hogy az 1987. évi XI. törvényt egyáltalán nem veszi figyelembe a kormányzat a különböző előterjesztéseinél, holott óriási károk származhatnak belőle, és a negatívumok sora szinte felmérhetetlen amiatt, mert nincs olyan hatásvizsgálat, amelynek az adatait figyelembe lehetne venni a normaszöveg elkészítésekor.
A törvényjavaslat ehelyett felhatalmazza az ipari miniszter urat arra, hogy fogyasztóvédelmi koncepciót készíthet. Ezeknek azonban nem lehetőségeknek, hanem kötelező előírásoknak kellene lenniük a Független Kisgazdapárt megítélése szerint. Ha ugyanis a kormány ilyen koncepciót kidolgozott volna, nyilvánvaló lenne, hogy a természetes monopóliumok árszabályozása az egyik legfontosabb kormányzati, fogyasztóvédelmi feladat lett volna. A természetes monopóliumok monopolhelyzete a tevékenység jellegéből következik.
(11.50)
Itt a verseny hiányát és a piaci hatásokat a működési feltételek és főleg az árszabályozás megfelelő előírásával kell pótolni. Ez a kormányzati feladat minden fejlett ország számára magától értetődő a fogyasztóvédelmi törvényjavaslatból azonban ez kimaradt. Pedig tapasztalhatjuk, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás vagy az energiaellátás, a távközlés, a távfűtés - amelyről tegnap szóltam - vagy a koncessziós autópályák rossz árszabályozása a fogyasztók számára szüntelenül emelkedő árakat és elviselhetetlen terheket okoznak. A kormány az említett kötelezettségét nem teljesíti, ehelyett megtévesztő és a tényeket elferdítő sikerpropagandát folytat, amint azt már többször nehezményeztem.
Tegnap napirend előtt az energiaár-robbanás következményeivel és távlataival foglalkoztam. Az ipari miniszter úr sajnálatos módon tagadta, hogy Magyarországon energiaár-robbanás lenne. Szerinte ugyanis 1997-ben mindösszesen 15-17 százalékkal nőttek csupán az energiaárak, ami szerinte az inflációval arányos árnövekedést jelent. A Független Kisgazdapárt ugyanakkor úgy véli, hogy a miniszter úr félrevezette a közvéleményt, hiszen 1997. nem valamiféle évközi számmal, hanem január 1-jével kezdődik, amikor már rendkívül nagy áremeléseket hajtottak végre. Így a miniszter úr által említett 15-17 százalékos árszintnövekedéssel szemben a Független Kisgazdapárt állítása szerint például az áram díja 44,5 százalékkal magasabb, mint volt 1996. december 31-én. Nagyon sajnálatos, hogy a miniszter úr ennyire nyilvánvalóan valótlan adatokat közölt a Házzal és a közvéleménnyel. De ha például a távfűtés tarifáját vesszük alapul, az ugyanebben az időszakban a miniszter úr által említett 15-17 százalékkal szemben 34,2 százalékkal emelkedett, igen tisztelt képviselőtársaim. De például az áram díjának '97. október 1-jétől való 7, tehát hetes százalékkal való emelése sem tekinthető egyszerű negyedéves árkorrekciónak, negyedéves kiigazításnak. Tehát ezek igen fontos tényei a most a Ház előtt lévő fogyasztóvédelmi törvénynek.
A kormány tehetetlenségét mutatja, hogy a szintén privatizált energiagazdaságú Nagy-Britanniában a kormány költség-felülvizsgálatának eredményeként nemhogy nincs ilyen jelentős áremelés, mint Magyarországon, - az előbb éppen ennek érdekében mutattam rá a valóságos áremelkedés valóságos számaira - hanem például az áramtarifák Nagy-Britanniában évek óta csökkennek. 1996-ban és 1997-ben együttesen 6-7 százalékkal kisebbek az áramtarifa árai, mint voltak korábban. Igaz, Nagy-Britanniában nem állami vállalatból állami vállalatba történt a "privatizálás", mert a privatizálásnak magánosításnak kellene lennie. Tehát nem magánkézbe történt Magyarországon, hanem itt - az angliai privatizációval szemben - külföldi állami vállalat tulajdonába adták az áramprivatizáció, sőt az energiaprivatizáció kapcsán a volt állami tulajdont. De ebből következik, hogy Nagy-Britanniában ellátja a feladatát a kormány, mert ott lefelé nivelláló hatást ér el. Magyarországon nem látja el feladatát a kormány. Ebből fakad, hogy az ipari miniszter úrnak az adatok elferdítésével kell manipulálnia ahelyett, hogy kiállna a lakosság érdekei mellett, és az áramtarifák lenyomásában szorgoskodna olyannyira, mint a közvélemény félrevezetésében. De ugyanez a helyzet a távközlésben, a víz- és csatornaszolgáltatásnál, a koncessziós autópályák építésénél és üzemeltetésénél vagy a távfűtésben.
Ez egy kerettörvény, amelyet most beterjesztett a kormány, de mégsem képes magába foglalni mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket egy kerettörvénynek a fogyasztóvédelemről kellene magában foglalnia, és eddig más törvényekben jelenített meg. Ezért a szükséges továbbfejlesztés is elmarad. Hivatkozhatnék arra, hogy például a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre és nem saját elhatározások alapján lép fel, ami önmagában egy anomália.
Sok oldalon keresztül részletezi a békéltetés intézményét. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint e helyett gyorsított eljárást kellene lefolytatni, mégpedig a kisgazda indítvány szerint úgy, hogy a fogyasztóknak ne kelljen ezért díjat fizetniük. Ez egy nagyon fontos indítvány lenne.
Ami most már a polgári törvénykönyv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos módosítását illeti, a mi megítélésünk szerint ez a javaslat csupán a szerződéskötés néhány összefüggését érinti, de ezzel nem lesz hatékonyabb és modernebb a szerződési jog szabályainak összessége. Az átfogó és a modern piaci viszonyokra épülő Ptk.-reform a Független Kisgazdapárt megítélése szerint azonnali jogalkotási feladat lenne.
Nem szabályozza a törvénykönyv például a lízingszerződést, a faktoringot, az időszakos bérlet szabályait és egyéb olyan jogintézményeket, amelyeket az Európai Unió országai már jóval korábban szabályoztak. Ez a helyzet visszavezethető arra, hogy nem rendelkezünk olyan, hosszabb távra szóló jogalkotási programmal, amellyel egyébként rendelkeznünk kellene. Ezért ötletszerűnek mondható az Országgyűlés félévenként összeállított jogalkotási ütemterve is.
A vagyoni viszonyok egyértelmű, világos, hatékony és modern szabályozásához rendkívül fontos nemzetgazdasági érdek fűződik. Erre tekintettel nem egyes részterületek megalapozatlan módosítására lenne szükség, hanem a polgári törvénykönyvnek egy egységes és jól megalapozott koncepcióra épített revíziója lenne szükséges és elkerülhetetlen. Ez lenne a mi megítélésünk szerint az egyik legfontosabb jogalkotási feladatunk.
A most előterjesztett javaslat az általános szerződési feltételekről rendelkezik ugyan, és célja a fogyasztók védelme a monopolhelyzetben lévő gazdálkodókkal szemben. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az adott gazdasági környezetre nincs tekintettel, az abnormális piaci viszonyok jelenléte és működése, a feketegazdaság erősödése illuzórikussá teszi azokat a törekvéseket, amelyek egyes részterületek szabályainak módosítására irányulnak.
Mindezek következtében ez a törvényjavaslat célját nem érheti el, mert a vagyoni viszonyok egyéb szabályozási területei rendezetlenek, illetőleg a szabályok több esetben elavultak... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem a mondatot -, és kellő gazdasági intézkedések nélkül egyébként is elégtelennek bizonyulnak.
Erre tekintettel a jelenlegi formájában a Független Kisgazdapárt sem a fogyasztóvédelmi törvényt, sem a polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos módosítására vonatkozó előterjesztést nem tartja sajnos még az utóbbi részében érdemi tárgyalásra sem alkalmasnak. Ezért a Kisgazdapárt ebben a formájában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezeket az előterjesztéseket elutasítja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(12.00)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
