CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Közel 50 ezer szervezet, csaknem 70 000 foglalkoztatott és mintegy 250 milliárd forint éves bevétel, a GDP 3 százaléka. Könnyen hihetnénk, hogy valamelyik gazdasági ágazat főbb jellemzőit idéztem, de ha hozzáteszem, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 7,5 millió tag, támogató, támogatott, több mint félmillió önkéntes segítő, több mint 40 millió önkéntes munkaóra jellemzi e szervezetegyüttest, akkor már világos, hogy ez a gazdasági ágazat, a közhasznú, a civil, a nonprofit, a nem kormányzati, a harmadik szektor. Ez a szektor, amely óriási terhet vesz le az államról, az államháztartásról, amely a társadalom önvédelmét jelenti, és ugyanakkor kontrollt a mindenkori hatalommal, a mindenkori helyi hatalommal szemben.
Ez a szervezetegyüttes, amely bevételeit - amely nem kevés, évi 250 milliárd forint - döntő többségében saját maga teremti elő, mozgósít körülbelül 50 milliárd forintnyi támogatást, forrást, és az éves bevételének mindösszesen 20 százaléka származik csak az államháztartástól. Úgy gondolom, ez a szektor bemutatta az elmúlt nyolc esztendőben, hogy lehet közcélokra, jó közcélokra, közösségi igényekre, szolgáltatásokra olyan forrásokat mozgósítani, amelyre korábban az állam nem is tudta, hogy van rá mód. Fontos tehát, hogy az állam tisztázza viszonyát ehhez a szektorhoz. Az MSZP képviselőcsoportja éppen ezért üdvözli, hogy a kormány hosszú előkészítő munka után benyújtotta a törvényjavaslatot.
Milyen elvárásaink lehetnek a törvénnyel kapcsolatosan? A Szocialista Párt, egyetértésben a civil szervezetek képviselőivel, azt várja el, hogy a törvény ne a szervezeteket akarja megregulázni, hanem az állam saját viszonyát fogalmazza meg ehhez a rendkívül színes és nagy teljesítményekre képes szervezetcsoporthoz. Teremtsen stabil, átlátható, jogi, gazdasági körülményeket, szabályokat a valóban közhasznú tevékenységet folytató, valóban nonprofit elven működő, és a nyilvánosság előtt tevékenykedő és gazdálkodó szervezeteknek. A közhasznú szervezetek átlátható körülmények között jussanak a mainál több közpénzhez. Ha megengedik, ezt a mondatot egy kicsit argumentálnám. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek 1 forint értékű állami pénzből 5 forint értékű közszolgáltatást szerveznek, bonyolítanak le, én úgy gondolom, kitűnő beruházás az állam részéről ebbe a szektorba forrásokat átcsoportosítani, mert hiszen hol van ma Magyarországon olyan lehetősége az államnak, ahol 1 forint értékű befektetésért 5 forint értékű teljesítményt, szolgáltatást lehet elérni. S fontos elvárás, hogy e törvény vonatkozási pontul szolgáljon minden más olyan törvényhez, amely a szervezetek életét, gazdálkodását szabályozza, mint a polgári törvénykönyv módosítása, az adótörvények, az egyszázalékos törvény, a költségvetési törvény és a szaktörvények.
Nem lehetnek tehát más-más kedvezményezett listák különböző törvényekben, mert a jogalkalmazó nem értheti, hogy mikor, miért tekintünk valamit közhasznúnak. Üdvözölendő ezért, hogy a törvényjavaslat inkább kerettörvény, mintsem kódexszerű szabályozás. Nem lehet elvárásunk, hogy a szervezetek tevékenységének, gazdálkodásának most komplex szabályozását adjuk, de elvárás lehet, hogy mint kerettörvény tegye lehetővé a szervezetekre vonatkozó szabályok ellentmondásainak megszüntetését és harmonizálását, és tisztázza azt, hogy az állam milyen paraméterekkel jellemezhető szervezeteknek enged át adó-, vám-, illetékbevételeket, ad át szolgáltatást, üzemeltetést az állami, önkormányzati feladatellátási kötelezettség mellett, és nyújt rendszeres vagy alkalmi támogatást. A Szocialista Párt képviselőcsoportja ezen elvárások alapján közelít a törvényhez, és e logika mentén fogják képviselőtársaim a módosító indítványaikat benyújtani.
Képviselőcsoportunk fontosnak tartja a törvényjavaslat azon szándékát, hogy a naponta használt fogalmakat tisztázzuk, a közhasznúság kritériumait próbáljuk egészen precízen, aprólékosan megfogalmazni.
(10.10)
Tisztázzuk tehát, hogy mit is jelent a közhaszon, a közérdek, a közcél, amit különböző törvényekben váltakozva használunk, és a joggyakorlat is bizonytalan ebben! A magunk részéről helyesnek tartjuk, hogy nem egy változó, egy jellemző, egy függő tétel alapján próbáljuk meg e szervezetegyüttest jellemezni, hanem legalábbis három olyan jellemzőt foglal össze a törvény, amellyel megkülönböztethetők e szervezetek a piaci szervezetektől vagy az állami szervezetektől. Az egyik ilyen a közhasznú tevékenység, amelynek listáján nyilván lesz még vitánk a részletes vita szakaszában. A másik a profitszétosztás tilalmának érvényesülése, amely bizonyos értelemben a szervezetek működési módját határozza meg. A harmadik ilyen a nyilvános működés, amely - mint a világon bárhol körülnézve, általános gyakorlatként értelmezhető - megítélésünk szerint az egyik legfontosabb ellenőrzési eszköze is ugyanakkor a civil szektor működésének.
Támogatjuk azt az alapelvet, amely szerint a törvény előtt minden szervezet egyenlő. A magunk részéről fordulat értékű változásnak tartjuk ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy eddigi törvényeink, szabályaink szervezeti formához, szakmai lobbykhoz, az alapítók kilétéhez szabtak bizonyos kedvezményezettségeket, privilégiumokat. Ezzel szakít ez a törvényjavaslat, egységesen világossá téve: teljesen mindegy, ki alapította, teljesen mindegy, hogy milyen szervezeti formában működik, és teljesen mindegy, hogy az államtól milyen közelségben vagy távolságban van a szervezet, az egységes kritériumrendszer kell hogy érvényesüljön rá.
Fontosnak tartjuk, hogy a törvény legyen egyértelmű abban a tekintetben, hogy az állam milyen adó-, illeték-, vámbevételeket enged át a szervezeteknek. Nem kedvezményekről van tehát szó, szándékosan átengedett bevételekről beszélek, abban az összefüggésben, amit az elején említettem: itt forrást azért enged át az állam e szektorba, mert olyan közszolgáltatásokat vásárol meg vele, amelyet saját pénzéből nem lenne lehetősége. Fontosnak tartjuk, hogy ez a mostani szabályozás az adótörvényeket is befolyásolja a parlamenti vitában.
Tisztelt Országgyűlés! A csaknem 50 ezer szervezet döntő többségét jelentő tisztességes szervezetek védelme érdekében fontosnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat zárja ki a visszaélés lehetőségeit, ezért állapítson meg bizonyos működési összeférhetetlenségi szabályokat.
Ugyanakkor ehhez kapcsolódóan azért néhány más elvárást is meg kell fogalmazni. Az egyik ilyen, hogy ezek az összeférhetetlenségi szabályok megítélésünk szerint nem lehetnek szigorúbbak, mint az állami vagy a piaci szervezetekre megfogalmazott elvárások vagy szabályok; alkalmazhatóknak, ellenőrizhetőknek kell lenniük, és egyszerűbbeknek kell lenniük a kis szervezetek számára. A kis szervezetek alatt nagyon egyszerűen azon szervezetcsoportot értem, amelynek az éves bevétele nem haladja meg az egymillió forintot - ez egyébként a szervezetek kétharmada. Meggyőződésünk, hogy itt egyszerűbb adminisztrációs, nyilvántartási, gazdálkodási szabályokra van szükség. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy a meglévő kiskapuk bezáruljanak a visszaélni szándékozók előtt.
Megítélésünk szerint a törvényjavaslat pontosításra, kiegészítésre szorul több ponton. Az egyik a közfeladatok kihelyezésének szabályozása, ahol ösztönzést kell hogy adjunk az állami, önkormányzati szerveknek, másrészt pedig meg kell fogalmaznunk azokat a kötelezettségeket, amelyek szerint az állami, önkormányzati szerveknek a civil szervezetek számára hozzáférhető forrásokat nyilvánosságra kell hozniuk.
A törvényjavaslat sajnos nem teszi lehetővé a szektor önigazgató szervének létrejöttét. Manapság már természetes, hogy akár az állami közszférában, akár a gazdálkodói szférában léteznek szakmáknak önigazgató szervei. Mi is úgy gondoljuk, hogy szükség van egy közhiteles adatbázisra e szektorban, szükség van a költségvetési támogatások elosztásának szakmai, decentralizáltabb megoldására, szakértői hálózat működtetésére, konfliktuskezelésre, minőségbiztosításra, képzésfelügyeletre. Ezért támogatjuk, hogy a törvényjavaslat egészüljön ki egy olyan, a közhasznú szervezetek köztestületének létrehozására vonatkozó fejezettel, amely lehetővé teszi a szektor önigazgatását.
Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: a Szocialista Párt a részletes vita végéig bárhonnan, bármilyen irányból érkező módosító indítványokra nyitott. Igényli és várja az érintettek véleményét, az érdekegyeztető fórumok álláspontját. Nyitott a szükséges módosító, pontosító javaslatokra, mert meggyőződésünk, hogy a civil szervezetek képviselői nélkül, ellenükre nem alkothat jó törvényt az Országgyűlés.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
