DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT művelődési és közoktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Törvényjavaslat a közhasznú szervezetekről - ezt a törvényjavaslatot több mint egyéves vita előzte meg. Már tavaly nyáron a közvélemény elé tártuk az akkori törvényjavaslat tervezetét, s egy hosszú-hosszú vita nyomán - amelyben a szakmai szervezetek, civil szervezetek képviselői, kormányzati szervek, politikai pártok képviselői és szakértői vettek részt - végül is a kormány ez év nyarának végén fogadta el a törvénytervezetet és nyújtotta be a Ház elé.
A közhasznú szervezeteket a közgazdasági irodalom mintegy tercier szektorként is szokta emlegetni. Tercier szektorként abban az értelemben, hogy valahol félúton állnak állam és piac között. Ha a piactól és a piaci szereplőktől kívánjuk megkülönböztetni őket, akkor rendszerint a nonprofit elnevezést használják, használjuk. Nonprofit - ami nem arra utal, mintha nem hoznának hasznot, hanem arra, hogy céljuk nem a haszonszerzés, hanem amennyiben hasznot szereznek, azt közhasznú célok érdekében közcélú tevékenységekbe forgatják vissza. Ha az államtól akarjuk elhatárolni ezeket a szervezeteket, akkor rendszerint civil szervezetként emlegetjük őket, civil szféraként jelöljük meg, mintegy különbséget téve az állami és a nem állami szféra között.
Civil szervezetek Magyarországon 1948-49 előtt is léteztek többezres számban: gazdakörök, iparoskörök, polgári olvasókörök, legényegyletek, egyesületek, a legkülönfélébb társadalmi szervezetek. Ezeket a szervezeteket számolta fel az akkori hatalom drasztikus, durva módon, nemcsak a szervezeteket felszámolva, vagyonukat kisajátítva, hanem adott esetben vezetőiket üldözve, bebörtönözve. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt néhány évtized állampárti, pártállami rendszere a polgárokat nem polgárokként, hanem alattvalókként tételezte, és pártállam, állampárt illetve alattvaló között nem nagyon tűrt meg más szervezeteket. Amennyiben ilyen szervezeteket létrehozott, ezeket transzmissziós szíj funkcióval hozta létre azért, hogy a pártállami, állampárti elvárások közvetlenebbül és hatékonyabban érvényesüljenek az állampolgárok - akkor alattvalók - között.
A nyolcvanas évek elején, közepén lehettünk tanúi a civil szféra újjáéledésének, mintegy a rendszerváltás előkészítése egyik fontos momentumának. Nem véletlen, hogy abban az időben a "civil kurázsi" szóösszetétel jelenik meg, mert civil szervezeteket létrehozni, civil szervezeteket kezdeményezni, azokat adott esetben működtetni, ezekhez bizony bátorság kellett, szembeszállni az akkori politikai hatalommal, adott esetben a legkülönbözőbb hátrányokat elszenvedni.
Ennek ellenére a rendszerváltás során virágzásnak indultak a civil szervezetek, és a rendszerváltást követően ma már több mint 50 ezer szervezet sorolható ebbe a körbe: alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek, főleg az oktatás, kultúra, egészségügy és szociális feladatok terén; illetve a sport, szabadidős tevékenységek, polgári védelem, tűzoltás területén, ha az egyesületeket nézzük.
Késett valóban a törvényi szabályozása ennek a területnek, hét évet kellett várni, hogy erre a vitára ebben a parlamentben sor kerülhessen. Hét évet kellett várni arra, hogy az állami elismerje: jogi garanciákra, jogi szabályozásra van szükség ahhoz, hogy azok a fontos feladatok, amelyeket a civil szervezetek tízezrei ellátnak, egyfajta szabályozott mederben folyhassanak állami, törvényi garanciák közepette, s a kedvezmények egy megfelelő rendszerével is ki legyenek egészítve.
(9.30)
Amikor közhasznú szervezetekről beszélünk, akkor alapvetően négy kérdésről kell beszélünk: mely tevékenységet számítunk közhasznúnak, milyen szervezetek sorolhatók ebbe a körbe, hogyan történik az ellenőrzése ezeknek a szervezeteknek, és milyen kedvezmények illetik meg ezeket a szervezetek.
A tevékenységek felsorolása a törvénytervezet 26. §-ában található. Rendkívül széles ez a kör, a 26. § c) pontja mintegy 18 pontban foglalja össze ezeket a tevékenységeket; az egészségmegőrzési és gyógyító, rehabilitációs tevékenységektől kezdve a szociális, tudományos, nevelési, kulturális, műemlékvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, emberi jogi tevékenységeken keresztül hosszú-hosszú ez a felsorolás. Közhasznú szervezeteknek tekinthetők azok, amelyek ilyen tevékenységekkel foglalkoznak, és a közhasznú szervezeteken belül egyfajta fokozatosság is érvényesül. A törvénytervezet 6. §-a kiemelkedően közhasznú szervezetekről is rendelkezik, amennyiben olyan közfeladat ellátásáról van szó, amelyet törvények közhasznú feladatként helyi önkormányzatoknak vagy állami szervezeteknek rendelnek teljesíteni.
Milyen szervezetek minősíthetők közhasznú szervezeteknek? Ide tartoznak a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és köztestületek, amennyiben a törvényi alapítás, törvényi rendelkezés a köztestületeknél erre felhatalmazást, módot ad. Ugyanakkor melyek azok a tevékenységek, melyek azok a szervezetek, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe? Biztosítóegyletek, politikai pártok, munkavállalói érdekképviseleti, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezetek - ezek nem tartoznak a közhasznú szervezetek körébe a törvénytervezet értelmében.
Az előzetes viták során az egyik legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy milyen módon lehessen ezeket a szervezeteket, ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét ellenőrizni. Hogyan lehet biztosítani azt, hogy azok a kedvezmények, amelyeket ezek a szervezetek kapnak, valóban közhasznú célokat szolgáljanak, de az ellenőrzés ne teremtsen egyfajta állami kontrollt, egyfajta kormányzati beavatkozási lehetőséget a közhasznú szervezetek tevékenységében. Végül is hosszú viták során egyfajta konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy nem hozunk létre egyfajta speciális nonprofit felügyeleti szervet, amely az ellenőrzések teljes körét ellátja, hanem az ellenőrzendő feladatok típusa szerint más és más hatóságok látják el ezt a feladatot. Az adóellenőrzési feladatokat az adóhatóság, az állami támogatás felhasználásának mikéntjét az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig az ügyészség látná el. Erre azért is szükség van, hiszen ha nem tudjuk biztosítani, nem tudjuk garantálni azt, hogy a közhasznú szervezetek az állami támogatásokat és kedvezményeket közhasznú célokra fordítják, akkor csökken ezeknek a szervezeteknek az alkuereje azokban a költségvetési és a költségvetést kiegészítő adótörvényi vitákban, amelyekben újabb és újabb kedvezményeket kívánnak biztosítani ennek a szférának. A kedvezmények típusait a közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezet rögzíti, míg a kedvezmények mértékét az adótörvények.
De végül is milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy közhasznú szervezetet közhasznú szervezetnek lehessen minősíteni, túl azon, hogy a felsorolt közhasznú tevékenységet folytatja, amelyről korábban beszéltem, és amit a 26. § rögzít? Először is biztosítaniuk kell a közhasznú szervezeteknek azt, hogy amennyiben tagsággal rendelkeznek, ezeket a szolgáltatásokat nem csak a tagjaik számára biztosítják. Másodszor biztosítaniuk kell azt, hogy amennyiben vállalkozási tevékenységük van, azt csak közhasznú céljaik érdekében és e célokat nem veszélyeztetve hajtják végre. Harmadrészt biztosítani kell azt, hogy a vállalkozási tevékenységükből eredő hasznot, eredményt nem osztják fel, hanem visszaforgatják a közhasznú célú tevékenységek végzésére. Negyedrészt pedig azt, és ez rendkívül fontos, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem végezhetnek, nem folytathatnak, pártoktól függetlenül működnek, politikai pártoktól támogatást nem fogadhatnak el.
Itt rátérhetünk a kedvezmények típusaira, amelyeket ez a törvénytervezet magában foglal. Először is különbséget kell tennünk aközött, hogy a kedvezmények a közhasznú szervezetre magára, a közhasznú szervezet tevékenységére, vagy éppen a közhasznú szervezet támogatójára, vagy a közhasznú szervezet támogatásának igénybevevőjére vonatkoznak. Amennyiben magáról a közhasznú szervezetről, tehát alapítványokról, közalapítványokról, kht.-król, társadalmi szervezetekről, köztestületekről van szó, akkor látni kell azt, hogy alapvetően társaságiadó-kedvezménnyel rendelkeznek, a cél szerinti tevékenység adómentes, a vállalkozási tevékenység adómentes, nem kell az adót megfizetni a közhasznú szervezetnek, ha a vállalkozási bevétele az összbevétel 10 százalékát, de legfeljebb 20 millió forintot nem haladja meg. A kiemelkedően közhasznú szervezetek esetében ez a határ 15 százalékos. A közhasznú szervezetek helyiadó-kedvezményben is részesülhetnek, adómentesek, ha a társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem áll be az adott közhasznú szervezetnek. Alanyi teljes illetékmentesség is megilleti a közhasznú szervezeteket, illetve az alapítvány és közalapítvány részére közérdekű céljainak teljesítésével kapcsolatban érkező vámárura vámkedvezmény adható. Ezen kívül egyéni, egyéb jogszabályban meghatározott kedvezmények is biztosíthatók, például cél szerinti tevékenység keretében polgári szolgálatosok alkalmazása, áfa-visszatérítés adóhatósági döntés alapján társadalmi szervezet és alapítvány részére.
A közhasznú szervezetek támogatóit alapvetően személyi jövedelemadó-kedvezmények illetik meg, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek nyújtott közcélú adományok 35 százaléka, a közhasznú szervezeteknek nyújtott közcélú adományok 30 százaléka csökkenti az adót. De amennyiben az adakozó társaság, a támogató társaság, akkor társaságiadó-kedvezmény is megilleti az adott társaságot. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek nyújtott adomány 150 százaléka, a közhasznú szervezetnek nyújtott adomány 100 százaléka csökkenti az adózás előtti eredményt. A közhasznú szervezetek szolgáltatásait igénybe vevők szintén személyi jövedelemadó-kedvezményben részesülhetnek, a cél szerinti tevékenység keretében nyújtott szolgáltatás esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mértékben és feltételekkel mentesség illeti meg őket. Ezek az alapvető kedvezménytípusok, amelyeket aztán a konkrét jogszabályokban meghatározott módon, meghatározott mértékben vehetnek igénybe a közhasznú szervezetek, e szervezetek támogatói, illetve a közhasznú szervezetek szolgáltatásait igénybevevők.
Az előzetes bizottsági viták azt mutatják, hogy jó néhány szakmai kérdésben természetesen még vita van, de maga a törvénytervezet nagyfokú támogatottságot élvez a parlamenten belül, illetve a parlamenten kívül is. Remélhető, hogy a parlamenti vita meglehetősen gyorsan, nagy tempóban le fog zajlani, és a kiegészítő törvénymódosításokkal együtt, amelyek az adótörvényeket érintik, a tisztelt Ház mihamarabb el fogja fogadni.
Várom módosító indítványaikat, illetve javaslataikat a vita során, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a nagy jelentőségű törvénytervezetnek az elfogadását, amely több mint 50 ezer civil szervezet működésének jogi, technikai, törvényességi és pénzügyi feltételeit hivatott biztosítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
