RÓZSA EDIT
RÓZSA EDIT
RÓZSA EDIT (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a távhőszolgáltatásról szóló törvénytervezetet tárgyaljuk, és a közérdekű szervezetekről beszélünk, nem lesz jó törvény a távhőszolgáltatásról. Amikor a közérdekű szervezetekről szóló törvénytervezetet tárgyaljuk, és a távfűtésről beszélünk, akkor nem lesz jó közhasznú szervezetekről szóló törvény.
Tisztelt Országgyűlés! Most a közhasznú szervezetekről szóló törvény tervezetét tárgyalja a tisztelt Ház. A Szabad Demokraták Szövetsége álláspontja szerint a közhasznú szervezetekről szóló törvénytervezetnek az úgynevezett harmadik szektor, a nonprofit szféra megerősödését kell szolgálnia.
Meggyőződésünk, hogy a szektor erősödése egyben feltétele a civil társadalom erősítésének. Ez az SZDSZ számára kiemelt politikai érték, melynek feltételeit egyébként az alkotmány szerint is biztosítani kell. A Szabad Demokraták Szövetsége ezért kezdeményezte már 1990-ben, majd kormányra kerülésekor rögzítette, s most támogatja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által benyújtott törvénytervezetet, amely keretet biztosít a közhasznú szervezetek működéséhez.
Mit vár a szabaddemokrata frakció a törvényi szabályozástól?
1. Teremtsen egyértelmű, világos és rendezett viszonyokat a szektor számára
2. biztosítson széles nyilvánosságot ennek működéséhez
3. rögzítsen szigorú összeférhetetlenségi szabályokat annak érdekében, hogy a politikai és a civil szektor ne keveredjen össze
4. szolgálja a kínálat bővítését a közszolgáltatások terén, ezáltal javítva a társadalmi szükségletek kielégítését
5. tegye lehetővé a közpénzek, adományok felhasználásának ellenőrizhetőségét, s garantáljon kiszámíthatóan, stabilan differenciált kedvezményeket a közhasznú szervezetek számára
6. végül teremtse meg a jelenlegi szabályozatlanságból is adódó visszaélések csökkentésének feltételeit.
Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a kormányprogram egy újabb ígérete teljesülhet a tisztelt Ház támogatásával. A szabaddemokrata-szocialista koalíció által az államháztartási reform egyik fontos elemeként is előirányzott törvény meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, valamint a nyilvántartásokra vonatkozó szabályokat. Különösen fontos ez, hiszen a jelenleg még e szervezetek alapítását és működését szabályozó több törvény nem húz világos választóvonalat a három szektor - a nonprofit, az állami és a piaci szektor - közé. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem tiltja a profit utólagos szétosztását, így például megszűnő közhasznú társaságok vagyona akadálytalanul átkerülhet a piaci szektorba. Ma még a bírósági bejegyzést követően semmi garancia sincs a szervezetek adataiban bekövetkező változások nyomon követésére, és esetleges az a nyilvánosság, amely révén például tájékozódhat az állampolgár.
Ez az állapot tarthatatlan, ma már gátolja a szektor '90-es években megindult nagymértékű fejlődését.
(10.30)
Az egyértelmű szabályozás hiánya ma már akadályozza a szervezetileg a kormányzattól, a politikai pártoktól, egyházaktól független, önkéntességre épülő, intézményesült, nem haszonszerzést szolgáló szervezetek, egyesületek működését, melyek a demokráciák lényeges tényezői, amelyekben a társadalmi szolidaritás eszméje nyilvánul meg.
Tisztelt Ház! Amikor ezt a törvényt vitatjuk, fontos ezt is tudatosítanunk, mert a polgári fejlődés előmozdítását is szolgáljuk, hiszen a mai értelemben vett egyesületek a polgárosodás termékei. Mint ilyenek Magyarországon csak a XVIII. század végén és a XIX. század elején indulhattak fejlődésnek, és itt talán érdemes egy rövid időre megállnunk és visszatekintenünk.
A XV. század végéig az önkéntes szektor magyarországi fejlődése nem sokban különbözött a más európai országokban tapasztaltaktól. A további fejlődést hosszú időre ugyan visszavetette a kiegyensúlyozatlan belpolitikai helyzet és az ország területén zajló háború, majd a XIX. század első harmadában a polgári fejlődés eredményeként az egyesületi élet is fejlődésnek indult.
1825-48 között jöttek létre az első olvasókörök, polgári körök, egyletek, tudományos egyesületek. A '48-as szabadságharc bukását követően az egyesületek többségét betiltották.
A kiegyezés után újabb lendületet kap a társadalom önszerveződése, s a politikai viszonyok stabilizálódása jótékony hatást vált ki az egyesületi életre. Az egyesületek számának növekedése ettől kezdve egészen a második világháborúig folyamatos volt, s bár az egyesülés teljes szabadsága 1919-ben a Károlyi-kormány idején alig több mint két hónapig volt biztosított, az állampolgári kezdeményezéseknek azonban többnyire sikerült megkerülniük a korlátozó rendelkezéseket. Persze a kormányok nemcsak tiltották, hanem támogatták is a hozzájuk ideológiailag közel álló egyesületek létrejöttét.
Ez a tendencia az államszocialista periódusban is tovább élt, csak éppen a tiltás sokkal határozottabbá vált, a támogatás pedig lanyhult. Az egyesületi élet nagy visszaesését jelzi, hogy az egyesületek száma 1982-ben már a felét sem érte el az 1932-ben regisztrált számoknak.
Gyökeres fordulatot hozott az 1989-90-es politikai átalakulás. Az 1989. évi egyesülési törvény megteremtette az egyesülési szabadság demokratikus normákon alapuló jogi garanciáit, melynek elfogadtatásában egyébként nagy szerepe volt a Szabad Demokraták Szövetségének, amely mint civil szerveződés is közreműködött a politikai átalakulásban, az államszocializmus lebontásában. E politikai fordulat következtében a szektor viharos fejlődésnek indult, amely napjainkban is tart, bár a növekedési ütem fokozatosan csökken.
Úgy gondolom, hogy e rövid történeti visszatekintésre érdemes volt kitérni, megállni, hiszen ez egyértelműen igazolja, hogy a stabil demokráciák feltétele az erős civil szektor megléte.
Tisztelt Ház! A rugalmasan, olcsóbban, hatékonyabban, szakszerűbben működő közhasznú szervezetek funkcióikat tekintve egyben a merev társadalmi keretek fellazítói is. Tevékenységükkel szolgáltatások hiányát pótolják, választékbővítést kínálnak. Egyes intézkedések melletti vagy elleni fellépésük a változást segíti elő.
E szervezetek jellegüknél fogva döntéseikben, munkamódszereikben sokkal szabadabbak, ennélfogva sokkal rugalmasabban tudják kezelni a társadalomban felmerülő problémákat, szükséghelyzeteket. Újítási képességük gyakran a problémákra adott teljesen új és eredeti megoldásokban nyilvánul meg. Egy életképes társadalomnak állandóan szüksége van határozott, független újítókra.
Alapvető fontosságú a problémák megválaszolására alkalmas új válaszok kigondolása és kipróbálása, de az önkéntességen alapuló közhasznú szervezetek fontos vállalt feladata, hogy elősegítse társadalmunk egyes értékeinek megőrzését is.
Egész természetük, sajátos felépítésük, céljaik és speciális tevékenységeik alkalmassá teszik őket a kezdeményezés, az önkéntes szolgálat, a részvétel, a pluralizmus fogalmainak előtérbe helyezésére és terjesztésére. A közhasznú szervezetek a kisebbségi érdekek védelmével és leginkább a nincstelenek szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos demokratikus elvek legelkötelezettebb támogatói.
Ha pedig az állampolgár felől közelítjük meg, a közhasznú szervezetekről szóló törvény egy olyan demokratikus alapelvet biztosít folyamatosan, hogy az állampolgár joga és egyben kötelessége, hogy beleszólhasson az életfeltételeit befolyásoló döntésekbe, és ehhez maga válassza meg a formát, vagy hogy lehetővé teszi az állampolgár számára, hogy igényei, szándéka és ízlése szerint válasszon.
Befejezésül még valami, amit mi, szabaddemokraták nagyon fontosnak tartunk: az állampolgárok, akik életre hívták szabadságuk kis köreit, tették mindezt azzal a szándékkal, hogy szűkebb, tágabb környezetük problémáit maguk megoldják. Tették ezt azért is, hogy a polgár és az állam szerves találkozását biztosítsák. Ezzel azt mondjuk, hogy miközben segíteni és támogatni kell az állampolgárok kezdeményezéseit, tisztában kell legyünk azzal, mindez nem helyettesítheti az állam ellátási felelősségét. Igaz ez még akkor is, ha tudjuk, a szektor evolúciója nem állt meg, és az átmenet hordalékaitól lassan tisztulva egyre nagyobb szerepet játszik majd az állami szerepek kiváltásában.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvény ehhez jó alapot teremthet. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
