DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Bár nem vagyok az alkotmányügyi bizottság előadója - mert nem is állított ilyet a bizottság -, azt azért meg kell hogy jegyezzem itt, több hozzászólás után, hogy az alkotmányügyi bizottság nem állapította meg azt, hogy az Art.-nek a vonatkozó, sokat vitatott 11. §-a alkotmányellenes.
Az alkotmányügyi bizottság azt mondta, hogy tekintettel az adatvédelmi biztos úr alkotmányos aggályaira, úgy fogadja el általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot, hogy ezt a megjegyzést, tehát hogy az alkotmányos aggályok esetleg változtatást tesznek szükségessé a törvényjavaslatban, továbbítja az Országgyűlésnek. Ezt azért mondom, mert az egy kérdés, hogy, mondjuk, az MDF képviselője vagy mások azt mondták, hogy alkotmányellenes, többen viszont ezt nem osztottuk ekkora nagy hévvel.
Miről is van szó? Az első, amit leszögeznék: az adatvédelmi biztos egyébként megállapította ajánlásában, hogy az állami adóhatóság a törvényi felhatalmazás alapján, jogszerűen igényel nyomtatványon kiegészítő adatot bizonyos önálló tevékenységet folytató magánszemélyektől, amennyiben bevallott jövedelmük nem éri el a mindenkori minimálbért, a tevékenység gyakorlásának körülményeire, területi-szakmai sajátosságokra figyelemmel a pénzügyminiszteri irányelvben évente kialakított összeghatárokat. Ezt az adatvédelmi biztos leszögezte.
A biztos kifogása alapvetően arra irányult, hogy az APEH említett nyilatkozata - és én erről most nem kívánok vitát nyitni - kiterjedt nemcsak az adózó saját adataira, hanem a vele közös háztartásban, illetőleg az általa eltartott személy adataira is.
A Pénzügyminisztérium dicséretes gyorsasággal reagált erre az ajánlásra, ezt meg kell jegyezni. Szeptember 3-án történt az ajánlás, és máris itt van előttünk a 11. § ebben a törvényjavaslatban.
Én magam azt mondtam, ez a megfogalmazás direkte nem alkotmányellenes, azonban nem kellően tisztázott a fogalomfelhasználása miatt, mert azt mondja: "a más személlyel közös kiadása, ráfordítása, befektetése". Ez alkalmat adhat arra, hogy az APEH vagy más állami adóhatóság erre hivatkozva esetleg olyan adatokat is kezeljen, ami valóban nem szorosan szükséges az adott adózónak az adóvizsgálatához. Ezért ebben a vonatkozásban módosítani kell a törvényjavaslatot, én ezért tartottam általános vitára alkalmasnak - velem együtt egyébként az alkotmányügyi bizottság legtöbb tagja.
Tisztelt Országgyűlés! Azonban azt is figyelembe kell venni, bármennyire is védhetők - és védeni is szükséges - az adózóknak az érdekei, azon adózók érdekei, akik valamilyen szempontból az adóhatóság figyelemkörébe kerültek, arra is tekintettel kell lenni, akik viszont tisztességgel, rendesen adóznak, és befizetik az adót az államkasszába. Mindnyájan tudjuk azt, hogy ezek vannak többségben. Ez viszont egy alkotmányos kötelezettség, hogy mindenki jövedelem- és vagyonarányosan fizesse meg az adót.
Ezért az adóhatóságnak valóban nehéz a munkája akkor, amikor valakitől - mint ahogy felhatalmaztuk a 60. § (7) bekezdésében - az összes jövedelme felhasználását kéri. Márpediglen ha összesjövedelem-felhasználásról van szó, akkor számot kell adni arról is, amit saját maga költött el, de arról is, amit mással együtt költött el. Az egy más kérdés, hogy nem arra van szüksége az adóhatóságnak, hogy az a másik mennyit költött, hanem a közös elköltésből az adózóra jutó részre. Ezt kell megkérdezni, és ezt kell belefogalmazni a törvényjavaslatba.
Ha ezt nem teszi meg a törvényjavaslat, akkor mi, az Országgyűlés, nem teszünk eleget annak az alkotmányos kötelezettségnek, hogy mindenkit jövedelem- és vagyonarányosan kell megadóztatni. Éppen ezért javasolom, hogy a törvényjavaslatot ezekkel a tisztázó korrekciókkal fogadja el az Országgyűlés.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
