UNGÁR KLÁRA
UNGÁR KLÁRA
UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Egy olyan törvénytervezetet tárgyalunk, amit akár technikai jellegű törvénynek is tekinthetünk, hiszen a fontos törvények maguk az adótörvények. Ugyanakkor, azt gondolom, az adók beszedése, beszedhetősége ugyanilyen fontos kérdés.
Miért? Azt gondolom, hogy ebben a Házban elég nagy az egyetértés a tekintetben, hogy mindannyiunknak az lenne a legjobb, ha az adók alacsonyak lennének, és azt a vállalkozók, vállalatok, állampolgárok befizetnék, tehát az adófegyelem vagy adófizetési hajlandóság viszont nagyon magas lenne.
Melyiket kell először megteremteni? Először kell az adókat csökkenteni, vagy először kell olyan szabályokat meghoznunk, amelyek az adófizetést serkentik, az adószabályokat világossá teszik? Valószínűleg mind a kettőt meg kell tenni, hiszen az adófizetési hajlandóság az adók mértékétől is függ, ugyanakkor látni kell, hogy amit az egyik állampolgár vagy vállalkozás nem fizet be, azt mindannyian mi, mások, akik viszont adót fizetünk, fizetjük be helyettük is. Azt gondolom tehát, hogy az adócsökkentésen, sőt, a közterhek csökkentésén kívül - amire nagyon nagy szükség volna abból a szempontból, hogy az állampolgárok és a vállalkozások tényleg szívesen tegyenek eleget közterheiknek - nagyon fontos olyan szabályokat hoznunk, amelyeket aztán be is tudunk tartani, nagyon fontos szigorú adóbehajtási szabályokat hozni.
Természetesen majdnem mindig fölmerül az a kérdés, hogy mikor ütközünk az állampolgárok jogaiba. Mikor ütközünk többek közt azoknak az állampolgároknak a jogaiba - azt gondolom, ezt a kérdést is föl kell tenni -, akik viszont tisztességesen fizetik be az adót? Mikor ütközünk azoknak az állampolgároknak a jogaiba, akiknek ezekből a beszedett adókból - és mindannyiunkról van szó - kell vagy lehet, van lehetőségük a kiadási oldalon, ami a költségvetésben a kiadási oldalon jelenik meg, jó esetben a közbiztonságot élvezni, vagy a jó, közepes vagy egyáltalán valamilyen egészségügyi ellátást élvezni, vagy lehetne sorolni az oktatást, tehát mindazt, amit a közkiadásokból finanszírozunk?
Tehát az adók és az adók beszedhetősége jelentik azokat a forrásokat, amit a másik oldalon a költségvetés ki tud fizetni az önkormányzatoknak, illetve amiket az önkormányzatok az adókból egyenesen, rögtön föl tudnak használni, amit a rendőrség, a honvédség fel tud használni - és lehet sorolni -, amit mondjuk agrártámogatásokra el lehet költeni, amit aztán el lehet költeni. Azon kívül tehát, hogy ez egy szigorúan technikai kérdésnek tűnik, valójában nem lényegtelen, hogy az adók beszedhetők-e, és hogy a normák egységesek-e, mindenkire vonatkoznak-e, utol lehet-e érni az adóelkerülőt, ténylegesen olyan feltételrendszert lehet-e teremteni, amikor nem másokat terhel az adót nem fizető, hanem bizony, ő maga is befizeti az adót.
Nagyon sok állampolgári jogunk van, de az adócsalás nem az. Adót fizetni kell még akkor is, ha ez nem kellemes. Hiszen a semennyi adó fizetése egy kicsit több pénzt jelent otthon, mint amikor be kell fizetnünk az adót.
(11.20)
Tehát azt kell végiggondolnunk, azt kell mérlegelnünk minden alkalommal, hogy amikor még magasak a közterhek, akkor mennyire szigorú szabályokat hozzunk, mennyire és milyen eszközökkel szabályozzuk magát az adófizetést.
Ez a jelenlegi törvénymódosítás tulajdonképpen csak folytatása az előző években elkezdett munkának, amikor most világosabb szabályokat fogalmaz meg, illetve több esetben - mint más adótörvényeknél is - más törvényekhez kapcsolódik, s más törvények módosítása vagy új törvények megszületése miatt szükséges az adóbeszedési szabályokat is módosítani. Így például az egyik legmagasabb köztehernek, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási járuléknak a beszedését szabályozza most ez a törvénymódosítás. A járulékokat nem az adóhivatal, hanem a két önkormányzat igazgatási szerve hajtja be. De ugyanilyen szükséges módosítás, ami a helyi önkormányzatok adóbeszedésére, vagy ami a vámok adóbeszedhetőségére vonatkozik; ugyanilyen szükséges módosítás, ami a Ház elé kerülő külföldi vállalkozásokkal kapcsolatban jelenik meg a törvényben.
Azonkívül tehát, hogy nagyon sokszor kell a törvényeket más törvénymódosítások miatt egymáshoz igazítani, minden alkalommal szembe kell néznünk azzal a kérdéssel, hogy valójában minden állampolgárnak a jogát védeni kell, azét is, aki a beszedett adókból élvezi a költségvetés kiadásait vagy megpróbálja a gyermekét magas szintű iskolába járatni, és annak az állampolgárnak az érdekét is természetesen nézni kell, aki az adót fizeti. Természetesen a legtöbb magyar állampolgár egyrészt iskolába is járatja a gyermekét, másrészt adót is fizet.
Arra kell törekednünk, hogy az adószabályok világosak legyenek; arra kell törekednünk, hogy az adók beszedhetők legyenek; és arra kell törekednünk, hogy olyan alacsonyak legyenek az adók, amikor tényleg a társadalom zöme nem tisztelettel, hanem valamifajta kitaszítással figyeli az adót nem fizető állampolgárt. Mi még nem tartunk ott - kivéve a társasági adót, ahol már európai mértékben is igen alacsony az adóterhelés -, ahol az lenne a köznorma, hogy a személyi jövedelemadót nem fizetőt a társadalom kitaszítja, de azt gondolom, hogy arra kell törekednünk, hogy olyan alacsonyak legyenek ezek a terhek, hogy valóban ne az az állampolgár társunk legyen nagy tiszteletnek örvendő, aki el tudja kerülni az adót, hanem a magas adót fizetőt tiszteljék a legtöbben, az adót nem fizetőt pedig ne tiszteljék, hiszen ő nem járul hozzá gyermekeink iskoláztatásához, betegeink gondozásához és a közbiztonságunkhoz.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
