DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehetősen szélsőségesen szóródik képviselőtársaim és az egyes parlamenti pártok véleménye az előttünk fekvő, T/4746. számú törvényjavaslatról, amely az agrárgazdaságról szól.
Nézzük a vita néhány elemét! Agrárprogram vagy agrártörvény legyen-e előbb? Egy kicsit a tyúk és a tojás kérdése is ez. Egy agrárprogram-vita után, annak elemeit felhasználva készült el a törvény tervezete, és a továbbiakban alapját fogja majd képezni az agrárprogram továbbgondolásának. Mondhatnánk azt is, hogy ez a törvény a legnagyobb közös nevező. (Sic!) Ezek azok a pontok, amiket talán még mindenki el tudott fogadni.
Ez indokolja azt is, hogy egy kerettörvény került megfogalmazásra, amelyhez kapcsolódóan, amelynek keretei között további jogszabályok megalkotásával lehet a magyar agrárgazdaság működésének, fejlesztésének, innovációjának, hatékonyságának, modernizációjának és nem utolsósorban jövedelmezőségének alapjait megteremteni. Ez lehet a válasz arra a kérdésre is, hogy a német típusú törvényi szabályozást, vagy az amerikai farm billhez hasonló szabályozást kövessük-e.
Nyilvánvaló, hogy egy átalakuló gazdaságban sokkal inkább helyes egy keretjellegű törvényt megalkotni, szemben egy részletes kódexszerű szabályozással. Az állandóan változó helyzet, rohamosan átalakuló gazdaság, küszöbön álló csatlakozásunk az unióhoz nem tesznek lehetővé egy részletes, kódexszerű szabályozást. Túl gyakran kellene ugyanis ebben az esetben az alaptörvényt változtatni, hiszen még egy régen működő, beállt piacgazdaságban, olyanban, mint az amerikai, és amely ráadásul meghatározó súllyal szerepel a világ agrárgazdaságában, és akár egyedül is képes bizonyos fokig irányítani a világ agrárpiacát, agrárpolitikáját, szóval, még ebben a gazdaságban is az elmúlt néhány évtizedben közel húsz alkalommal módosították a Farm Billt, az amerikai agrártörvényt.
Ez a kerettörvény jelleg indokolhatja azt is, hogy a tervezet sok elemében inkább hasonlít egy országgyűlési határozati javaslathoz. Egy törvény ugyanis elsősorban abban különbözik a határozati javaslattól, hogy pontos és számon kérhető megfogalmazásokat tartalmaz, amelyek akár bíróság előtt is kikényszeríthetők. Ez nem mindegyik paragrafusnál állná meg a helyét.
Engedjék meg, hogy ezután néhány konkrét észrevételt is tegyek a tervezettel kapcsolatban. Az 1. §-ban az 1998. évi bázishoz viszonyítva a bruttó hazai termék, vagyis a GDP évenkénti növekedési ütemével arányosan kívánja növelni a támogatások összegét. Itt utalnék a Bauer Tamás által elmondottakra is. Tulajdonképpen az ide vonatkozó okfejtésével egyet is lehet érteni. Az állam újraelosztó szerepe 1994-97 között a GDP 62 százalékáról 49 százalékra csökkent és a következő években ezt 40 százalék körüli értékre szeretnénk csökkenteni. Ha ez így van, akkor az ágazat a csökkenő újraelosztás mellett arányaiban is mind nagyobb támogatáshoz juthat.
Ez természetesen indokolható azzal, hogy a korábbi kormány politikája a rendszerváltás terheinek zömét a mezőgazdaságra, a falu lakosságára zúdította. Ebből a szektorból került ki a munkanélküliek több mint fele arányaiban itt volt a legnagyobb a vagyonvesztés ebből az ágazatból történt a legnagyobb arányú tőkekivonás döntően ez az ágazat viselte a kárpótlás terheit ebben az ágazatban történt a legnagyobb arányú visszaesés a termelésben ebben az ágazatban alakultak ki a leganakronisztikusabb viszonyok, birtokszerkezet, technológiai visszaesés, stb. Mindezt a parasztság a falu nevében, érdekében követték el. Mindenképpen indokolható tehát a támogatások jelentős növelése.
Nem szerencsés azonban ennek konkrét meghatározása. Jobb lenne, ha ez évről évre a költségvetési alku során dőlne el, és akkor akár a GDP növekedési üteménél nagyobb arányú is lehetne ez a támogatás. Persze, értem én különben a mezőgazdaság igényét. Szeretné a valamilyen szinten előre meghatározott támogatások mértékét, hiszen a politika korábban mindig gyakorlóterepének tekintette a mezőgazdaságot, lásd téesz-szervezések, a nyolcvanas évek strukturális válsága, majd a rendszerváltás, a keleti piacok elvesztése vagy a kárpótlás végrehajtása, a mezőgazdaság átalakítása, amelyek során elsősorban politikai jelszavak érvényesítése és nem a működőképesség, a hatékonyság megteremtése volt a fő szempont.
A földtörvény vitája és részben a jelen törvény vitája során is ilyen szempontok alapján fogalmazza meg az ellenzék a véleményét, elképzeléseit. Ez is egy földtörvényhez hasonlóan rövid törvény, bár mondhatnánk azt, hogy rövid törvény, hosszú beszédek.
Nagyon helyesnek tartom, hogy a 7. és 8. §-ban már konkrétan megfogalmazza a tervezet egy adatbázis létrehozását, adatszolgáltatási kötelezettség előírását, és ennek részletes szabályozásához a kormánynak, valamint az érintett minisztereknek a 9. §-ban megadja a kellő felhatalmazást. Ezek igen konkrét és számon kérhető passzusok a törvényben.
Állatorvosként úgy mondhatnám, hogy szükséges egy status praesens, vagyis jelen állapot felvétele. Erről szól a teljes körű mezőgazdasági összeírás, a 7. § (a) bekezdése, szükséges továbbá a beteg állapotának rendszeres ellenőrzése, erről szól a monitoring rendszer létrehozása, 7. § (b) bekezdés, valamint a szükséges intézményrendszer kialakítása, 6. §. Ezek után a diagnózis felállítása, majd a gyógyulás folyamatának tervezése, a 2., 3. §-ban megfogalmazott középtávú agrárpolitikai célok, tervek meghatározása. Akarunk, tudunk-e olimpiai-, esetleg Európa-bajnokot nevelni, vagy csak egy csökkentett rehabilitációt célzunk meg a bekövetkezett sérülés után, ami a mezőgazdaságot érte. Végül: milyen gyógyszereket, gyógymódot írunk elő ezen célok érdekében. Ez fogalmazódik meg a 4., 5. §-okban a támogatási rendszerekről és azok céljairól.
Ellenőrizni kell továbbá, hogy igénybe veszi-e a páciens az előírt terápiát. Utalok újra a 8. és a 9. §-okra, az adatszolgáltatásról és az igénybevétel felvételeiről, amikben az adófizetők pénzéről van szó, igen keményen és komolyan ellenőrizni kell, meg kell nézni, hogy az igénybevevők hatékonyan használják-e ezt a pénzt és mire költik azt.
Kedves Képviselőtársaim! Ennyit szerettem volna elmondani az előttünk lévő földtörvény-tervezetről, elmondani, mit tartok abban elhibázottnak, mivel értek egyet maradéktalanul, és miért érzem, érezzük úgy, hogy erre a törvényre a mezőgazdaságnak, a falunak, sőt, az egész országnak szüksége van.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(23.50)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
