BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát jólesik ez a nagy érdeklődés... (Derültség és taps.) ennél a nagy jelentőségű törvénynél, hiszen az az igazság, hogy képviselőként leggyakrabban csak törvénymódosításokkal babrálhatunk; ritkán kerül sor igazi, komoly, nagy súlyú törvény előterjesztésére. Bár éppen szociális területen jutott néhány nekünk ebben az évben - gondolok a nyugdíjreformra.
Az egészségügyi törvény egy rendkívül nagy jelentőségű, nagy lélegzetű, 244 paragrafust tartalmazó önálló nagy törvény. Régóta készül és érlelődik ez a törvény, azt gondolom, hogy nagyon sokféle szempontot, nagyon sokféle érdeket kell egyeztetni egy ilyen törvény előkészítése kapcsán. (Folyamatos zaj.)
Nem akartam felidézni ennek a törvénynek a részleteit, hiszen ennek ismertetését megtették előttem képviselőtársaim az első körben. Azt gondolom, hogy az általános vita valóban általános összefüggések elemzésére alkalmazható. Egy dolgot szeretnék kiragadni ebből a törvényből, amit az előttem szóló képviselők mindannyian méltattak, jóllehet régen volt, hogy elkezdtük ennek a törvénynek a tárgyalását, hiszen szeptember első hetében nyitottuk meg az általános vitát, és azóta hétről hétre halogattuk a folytatást.
Minden képviselőtársam méltatta annak jelentőségét, hogy a betegjogok nagy hangsúlyt kapnak ebben a törvényben. Való igaz, sok részlete ennek a törvénynek alig kidolgozott, a betegjogok szinte túl vannak benne hangsúlyozva: 20 oldalon keresztül sok paragrafusban rögzíti a törvény a betegek jogait.
Néhányan úgy éreztük, hogy egy kicsit túl is lő a célon az előterjesztő akkor, amikor a betegjogokat ennyire részletezi. Gondolok például a tájékoztatás jogára, hogy a betegnek tudnia kell, joga van tudni minden apró részletet nemcsak a betegségével kapcsolatban, hanem a következményekkel kapcsolatban is. Képviselőtársaim közül sokan - például Pusztai Erzsébet - részletezték, hogy az orvosok nem tudnak megfelelni ennek az előírt tájékoztatási kötelezettségnek. Azt gondolom, hogy ez a törvény akkor fog működni minden ponton, például a betegek tájékoztatása vonatkozásában, ha találkozik az orvostársadalom egyetértésével, ha találkozik az ő szándékukkal is.
Engedjék meg, hogy az általános vita keretében egy kicsit messzebbről induljak, és szóba hozzak olyan, az orvosszociológiában jól ismert tényezőket, tételeket, amelyek alapvetően meghatározzák az orvos-beteg kapcsolatot.
Az orvosi foglalkozás sajátosságaiból szeretnék kiindulni. Általában nem is a foglalkozás kifejezést használjuk erre, hanem a hivatás kifejezést. Mindannyian tudjuk, hogy egy olyan hivatásról van szó, ami a társadalmi presztízs-hierarchiában az egyik kiemelkedően magas presztízsű foglalkozás. Mi a mögöttes tartalma ennek, hogy ennyire jól megbecsült, magas presztízsű foglalkozás az orvosoké? Elsősorban az, hogy valamifajta karizmatikus hatalom van az orvosok kezében. Olyan karizmatikus hatalom, ami két forrásból is táplálkozik. Az egyik forrás az, hogy a legfontosabb érték fölött diszponálnak az orvosok: az egészségünk, illetve az életünk fölött, tudniillik az orvosok élet és halál urai. (Folyamatos zaj.)
A másik, amiből táplálkozik ez a karizmatikus hatalom: kompetens, szakmai szakértelmet feltételez, olyan tudást feltételez, amivel mások nem rendelkeznek. Amikor egy orvos döntést hoz, és valóban életről és halálról dönt, akkor a döntését két síkon is lehet értelmezni. Az egyik sík - mondjuk - a racionalitás síkja, ahol gyakorlatilag a tudás, az ismeret, a felkészültség motiválja a döntését; a másik sík az úgynevezett morális sík, ahol a lelkiismerete, az emberi lelkiismerete, az orvosi etika befolyásolja elsősorban a döntését.
Egy olyan foglalkozásról van szó, ahol etikai szabályozás is megbújik a döntések mögött; mindannyian tudjuk, hogy a hippokratészi eskü letételével kezdődik ez a foglalkozás, sok-sok tanulóév után.
A másik etikai szempont az, ami végigkíséri az orvostudományt, illetve az orvosi hivatást, hogy a beteg érdeke a legfontosabb törvény. Ez így volt, így van a kezdetektől fogva. Alapvetően bizalmi funkcióra épít az orvos-beteg kapcsolat, nagy baj van, ha ez a bizalmi funkció megrendül. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Arról szeretnék beszélni - ha több figyelmet kapnék, és túl lehetne hallani a hangomat a zsongáson -, hogy az orvos-beteg kapcsolat természeténél fogva egy egyoldalúan függő interakció, ahol az egyik oldalon áll egy magas szintű szakmai tudás, szakértői hivatásgyakorlás...
(17.10)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
