DR. BEDŐ TIBOR

Full text search

DR. BEDŐ TIBOR
DR. BEDŐ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az orvosi közlemények gyakran kezdődnek úgy, hogy Hippokratészre hivatkoznak, mert a hippokratészi bölcsességek több ezer év próbáját kiállták. Elnézést kérek Hippokratésztől, hogy most, az egészségügyi törvény vitája során mégsem őrá, a bölcs ókori orvostudorra hivatkozom, hanem Selmeczi Gabriellára. (Derültség. - Szórványos taps.) Selmeczi Gabriella képviselőtársam a következőket mondta a Fidesz vezérszónokaként - korántsem hippokratészi bölcsességgel (Derültség. - Dr. Pusztai Erzsébet: Nem orvos a kolléganő!): "Eléggé ellentmondásos fogadtatásban részesült ez a javaslat. Voltak, akik ellenezték, voltak, akik büszkén üdvözölték ezt a javaslatot. A két tábor igen érdekes megoszlást mutatott. Az ellenzők között az orvosszakma szinte minden képviselője megtalálható volt, az üdvözlők között pedig a Népjóléti Minisztérium tisztviselői".
Teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy ez az állítás nem igaz. Nem lehet igaz, ugyanis a törvénytervezetet nemcsak a Népjóléti Minisztérium tisztviselői üdvözlik, hanem én is. (Derültség. - Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!) De nem igaz azért sem, mert nem vetette el az egészségügyi törvény tervezetét a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztálya, nem vetették el az orvosszakmai kollégiumok és az országos intézetek. De nem ellenezték különböző tudományos, szakmai és civil szervezetek sem. (Közbeszólásra reagálva:) Önre is rákerül a sor. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) A történelmi egyházak, az önkormányzatok, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a betegképviseleti szervezetek sem ellenezték. Abban sem vagyok biztos, hogy a Magyar Orvosi Kamara most, a végleges törvénytervezet kialakulása után - amelybe javaslatai többsége beépült - fenntartja azt a kora tavaszi álláspontját, miszerint az egészségügyi törvény tervezete betegellenes, szakmaellenes, orvosellenes, Magyar Orvosi Kamara-ellenes, valamint jog- és alkotmánysértő.
Nem lehet betegellenes az a törvénytervezet, amelyben meghatározó a betegek jogainak, méltóságának és önrendelkezésének védelme. Nem lehet betegellenes az a törvénytervezet, amely garantálja az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalának személyi és tárgyi feltételeit azzal, hogy a működést ezeken alapuló engedélyezéshez köti. Nem lehet betegellenes az a törvénytervezet, amely biztosítja a hozzáférés körében az esélyegyenlőséget és méltányosságot, amelynek meghatározó eleme a megelőzés és a preventív szemlélet, valamint érvényesíti a progresszivitás elvét.
Nem lehet szakmaellenes ez a törvénytervezet csak azért, mert bevezeti a betegjogi képviselő intézményét vagy a közvetítői tanácsot. Mert gyógyítani csak akkor lehet, ha a beteg és az egészségügyi dolgozók érdekei egybeesnek. Ezt a viszonyt az egyenjogúság alapján szabályozni kell. A keletkező konfliktusok túlnyomó része pedig az előbb említett intézményekkel felek nélkül is feloldható. Nem orvosellenes a törvénytervezet amiatt, mert a gyógyítás középpontjába nem az orvost, hanem a beteget állítja. De még attól sem orvosellenes, mert elveti az 1972. évi II. törvény kategorizálását, miszerint van orvos és egyéb egészségügyi dolgozó. A mostani megfogalmazás - van beteg, van orvos, van egészségügyi dolgozó, és van egészségügyben dolgozó, és az "egyéb" jelző sehol sem szerepelhet - tökéletesen fedi a valóságot, és nem sérti senki önérzetét.
A törvénytervezet az egyoldalú függőségi viszonyt, a kiszolgáltatottságot, a paternalizmust, a kinyilatkoztatások lehetőségét, egyszóval a feudális viszonyokat szünteti meg. (Taps az MSZP soraiban.) Egy ismerősöm azt mondta: ne csodálkozzak, hiszen a feudalizmus megszüntetése ellen is a nemesség harcolt a leghevesebben. (Derültség.) Én magam nem mennék ilyen messzire, de a nemesi előjogok megszüntetésével tökéletesen egyetértek.
Teljesen természetes, hogy a legnagyobb vitákat a törvénytervezet új elemei váltották ki. A legfontosabb változás az, hogy a törvénytervezet a beteget állítja középpontba, részletesen foglalkozik a betegjogokkal. Egyesek szerint túl részletesen. Új eleme a betegképviselő és a közvetítői tanács is. Ezt lehet szebben, pontosabban, másféle taglalásban megfogalmazni, ha valaki tud ilyet, mi ezt támogatni fogjuk de semmilyen indokkal nem lehet elvetni a betegközpontúságot. Tudomásul kell venni, hogy az egész ellátószervezet orvosostul, ápolónőstül, könyvelőstül, fűtőstül és villanyszerelőstül azért van, hogy a betegellátást biztosítsa. Ha kiveszem belőle a beteget, az egész rendszer feleslegessé és értelmetlenné válik.
Új elem a külön népegészségügyi fejezet, amelyben megfogalmazódik az, hogy a népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége. Nagyon fájlalom, hogy a korszerű népegészségügy legjobb hazai úttörője, dr. Boján Ferenc ezt már nem élhette meg, mert e szemlélet elfogadtatásában neki oroszlánrésze volt. E törvénytervezet 35. §-ának (2) bekezdésében a következők olvashatók: "A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti, társadalmi, környezeti feltételeit, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető, és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait".
(18.20)
Most Selmeczi Gabriellát idézem, aki a citált törvényi szakaszt a következőképpen minősítette: "Ezek elfogadhatóak, mondjuk, a Népjóléti Minisztérium győzelmi jelentésében vagy egy miniszter írói munkásságának részeként, de jogszabályként sajnos nem fogadhatók el." (Selmeczi Gabriella: Így van!) Nos, azt hiszem, a kedves képviselő asszony ezúttal árnyékra vetődött. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Egy rossz poén kedvéért mellőzte az elmélyült gondolkodást. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)
Mert mit mond az idézett paragrafus? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Te mit mondasz?!) "A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai, társadalmi, természeti, környezeti feltételeit." Miért kell meghatározni? Mert mindeddig ez nem történt meg. "Meg kell határozni az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető s a lakosság által elfogadható módszereit." Miért kell meghatározni? Mert mind ez ideig ezt nem tettük meg. (Dr. Surján László: Minden tankönyvben benne van!) "Meg kell határozni az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait." Miért? Mert nem ismerjük, hogy az egészségmegőrzés még ki sem munkált módszereit milyen intézményrendszerben alkalmazhatnánk.
Kedves Selmeczi Gabriella! Igazi laikus bravúr ezt a hármas hiányosságot a Népjóléti Minisztérium győzelmi jelentésének feltüntetni. De még nagyobb hiba lenne jogszabályként nem elfogadni, ahogy ön ajánlja. Az idézett paragrafus ugyanis a népegészségügyi tevékenység sokéves programját fogalmazza meg, ami természetesen - az ön szándékával ellentétben - törvény lesz, és meghatározóan járulhat hozzá a lakosság egészségi állapotának javulásához, amiért önök állítólag annyira aggódnak.
Ha elvonatkoztatunk a politikai csőlátástól, észrevehetők a törvénytervezet előnyei is. Ez a törvénytervezet koncepciójában jó, alapelveiben jó, egy betegközpontú egészségügyi szolgáltató rendszert körvonalaz, tartalmazza az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítását és ellenőrzését garantáló szabályokat, népegészségügyi fejezete az első lépés a lakosság egészségi állapotának javításában, valamint szabályozza az eddig törvény nélküli egészségügyi tevékenységet is.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Jól körvonalazza azt a feltételrendszert, amelyek mentén az egészségügynek fejlődnie kell, és ez egybevág az egészségügy reformjáról alkotott elképzelésünkkel.
Természetesen a részletkérdésekben módosítások szükségesek és lehetségesek. Ezért magam is támogatok minden olyan javaslatot, amely nem a törvénytervezet koncepciójának és alapelveinek megváltoztatására irányul.
Köszönöm a türelmüket. (Nagy taps az MSZP padsoraiban, taps az SZDSZ padsoraiban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me