SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS
SEBŐK JÁNOS (MSZP): Pontosan azokhoz teszem meg.
Tehát a 6. pont alatt az előbb megnevezett képviselőtársak által benyújtott módosító javaslat felel meg annak, ami miatt én a módosító javaslatom a 3. § módosítására beadtam. Az az érzésem, amit az általános vitában egy kétpercesben már elmondtam e beadott módosító indítvány indoklásaképpen, azt a bizottság vagy nem értette meg - el kell olvasni a jegyzőkönyvet, abból kitűnik, hogy pontosan és világosan beszéltem -, vagy, de ezt már nem is feltételezem, nem akarták megérteni. Ugyanis sem a törvényjavaslatban, sem a módosításokban sehol nem kaptam választ arra, hogy mi történhet az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és az aláírások ellenőrzése közötti négy hónapos időben. Ezek szerint továbbra is az áll - mivel törvény nem szabályozza -, hogy e négy hónap alatt a köztársasági elnök, a kormány, az Országgyűlés bármikor a saját szája íze szerinti kérdéseket teheti fel, és mivel az Országgyűlés megszavazza, már eleve nincs értelme annak, hogy az alkotmányba vagy a törvénybe belefoglaljuk - mert belefoglaltuk - a népszavazást az állampolgárok által.
Még egyszer hangsúlyozom - és most már hivatkozom az alkotmányra, amely kötelezővé teszi 200 ezer aláírás esetén, de azt is mondhatom, hogy bárki összegyűjtheti 6 millió állampolgár aláírását -, az állampolgárok akarata nem érvényesülhet, mert azok a személyek vagy az a személy és azok a szervek, amelyeket az előbb felsoroltam, a négy hónap alatt ezt bármikor megtehetik. Igaz, mondhatja valaki - és itt van az, amire kértem elnök urat -, hogy Bihari Mihály képviselőtársam benyújtott egy módosító javaslatot, amely az én módosító javaslatomat pontosabbá teszi, mert részletezi. Azonban az a probléma, hogy ez a 9. § módosítására vonatkozik, amely nem más, mint a fakultatív népszavazás elrendelése, vagy - ahogy az alkotmány írja - a mérlegelés alapján az országos népszavazás elrendelése. Ez így van, ahogy Bihari képviselőtársam leírta, mert a mérleges alapján történő népszavazásról csak az Országgyűlés dönthet. Ezt csak úgy tudnám elfogadni, ha ez a 3. §-nál lenne módosítás, és kivennék belőle az "Országgyűlés" szót. Mert ugyanis az Országgyűlés arról a népszavazásról, amely alapján megköveteli a 200 ezer aláírást, nem dönthet. Csak egyben dönthet: a költségvetésről.
(19.20)
Ugyanis ha döntene, akkor semmissé tenné azt az alkotmányos előírást, amely azt írja elő kötelező erővel, hogy "országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére". Tehát ebben az esetben a 4. hónap után csak az történhet, hogy az Országgyűlés elnöke 3 nap múlva - miután megkapta az Országos Választási Bizottság érvényességről szóló értesítőjét - értesíti a köztársasági elnököt, és a köztársasági elnök pedig kötelezően 15 napon belül kiírja a választásokat.
A kételyem - és ez a kérdések kérdése -: a 4 hónap alatt miért nem szabályozzuk azt, hogy senki nem léphet be, azaz ennek mindaddig folynia kell, amíg az Országos Választási Bizottság el nem döntötte, hogy érvényes-e a szavazatok összessége, vagy nem érvényes. Ez a kérdések kérdése! Még egyszer hangsúlyozom: ha valaki beléphet 4 hónap alatt, akkor ez a törvény, kérem, egy politikai komédia forgatókönyvévé válik, mert hiszen semmi értelme nincs sem pártnak, sem szervezetnek kezdeményezni, hogy az ügydöntő népszavazásra, amely 200 ezer aláírást tesz kötelezővé, bárki is beléphet a 4 hónap alatt. Nos, ha valaki engem megnyugtat, hogy ez nem történhet meg, akkor kérem, én tudomásul veszem. De ha nem nyugtat meg senki, akkor e törvényjavaslat zárószavazásán én csak nemmel tudok szavazni.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
