DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ
DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Elnézést kérek, elnök úr, nem kívánom tovább gerjeszteni a vitát, és túl általános irányba sem kívánom elvinni, csak azzal szeretném folytatni és hamarosan befejezni, hogy a törvényalkotó felelőssége nagy valószínűsséggel abban, hogy olyan modellt, tiszta modellt hozzon létre, amelyben valamennyi befizető érdeke megjelenik. A befizetők érdeke - teljesen világos - a szervezeten kívül jelenhet meg, így az Országgyűlés szervezetén kívül is, tudniillik minden egyes befizető... az Országgyűlés nem delegálhatna mondjuk egy főt, bár ez is elképzelhető egy ilyen delegátusos önkormányzatnál; valójában a legszélesebb értelemben vett kötelezetteknek kellene egy olyan szervezeti formát találnunk, amely a függetlenségüket és az önellenőrzésüket biztosítja.
Az egy másik kérdés, hogy átmenetileg a társadalombiztosítás nemcsak azzal, hogy a költségvetés köldökén lóg, hanem bizonyos állami kötelezettségvállalás, költségvetési kötelezettségvállalás is van a hiány mellett, ettől el lehet tekinteni ez ügyben, tudniillik maga az önkormányzatiság itt a lényeg.
Az önkormányzatiságot elektori rendszerrel, helyi szervezetekkel, valóban sokféleképpen meg lehet valósítani, mint ahogy a világon többféle módon alakítják ki a választott testületeket. Itt az a baj, hogy nagyon sokan abban élnek: ki vegyen részt, és ki ne vegyen részt ezeknek a testületeknek a munkájában, és abban a pillanatban, ha ilyen szelektív módon próbálunk gondolkodni: szakszervezet igen, szakszervezet nem, a szakszervezet mint testület vagy mint érdekvédelmi szervezet, vagy a munkaadóknak milyen körei, és milyen rendszerező elvek mentén szabjuk meg, hogy milyen munkáltatókat kik képviselnek - a multinacionális cégek, teljesen természetes, nem egyenlő súlycsoportban vannak a kisvállalkozókkal mint munkáltatókkal e területen, már a vállalások oldaláról sem -, mindebből következik, hogy most az átmeneti szabályt, én úgy gondolom, muszáj támogatnunk, mert valamit kell támogatni, e körül létrehozható egy konszenzus.
Hosszú távon el kell gondolkodni az önsegélyező szervezetek teljes törvényi és működési feltételeinek kialakításáról és biztosításáról; és azt hiszem, ebben az ügyben még hosszú törzsfejlődésen kell végigmenni a társadalombiztosítás valamennyi elemének, hogy kristálytiszta rendszer jöhessen létre. Ehhez a szolidaritási elvet ugyanúgy kell ötvözni a képviselői demokráciával, mint ahogy sok más egyéb elemmel, amikor a társadalombiztosítási önkormányzatokról beszélünk.
Én ezért tudnám valahogy azt mondani, hogy eltérő gondolkodás is megjelenhet a szocialista frakción belül bizonyos szervezeti, gazdálkodási, ellenőrzési megoldások tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy valami közös nevezőt - akár más pártokkal együtt - ne tudnánk kialakítani.
(20.10)
Viszont ha már itt egy önkormányzatot életre keltettünk, akkor el kell gondolkodni azon, hogy milyen durva beavatkozást - akár a törvényi vagy a szabályozási kényszer okán -, milyen mértékű és milyen durva beavatkozást követünk el, vagy milyen finom beavatkozást, finom szabályozási mechanizmust építünk be a rendszerbe; és azon is el kell gondolkodni, hogy mennyire társak vagy partnerek azok a szervek, amelyek a jogalkotás által sújtott területen munkálkodnak.
Tehát én valamiféle toleranciát tudnék elképzelni a szabályozás tekintetében, valamiféle érdemibb együttműködést akár a parlamenti bizottságok és az önkormányzatok között. Azt hiszem, hogy valamiféle fejlődés útján elindulhat ez a szabályozási mechanizmus vagy új gondolkodás, és a fejlődés végén - egy-két-három év ismételt tapasztalatai birtokában - valamiféle valósághoz közelítő rendszer alakulhat ki a társadalombiztosítási önkormányzatok területén.
Én azért nem értek azzal egyet, hogy a felelősség oldaláról vagy az összefonódások oldaláról próbáljunk meg egy jogintézményt alapvetően támogatni vagy megkérdőjelezni, hiszen van ebben egy nagy gond. Milyen politikai felelősséggel bírnak a települési önkormányzatok testületei? A testületek tagjainak semmiféle vagyoni vagy más felelőssége nincsen, mégis az önkormányzati rendszerünket - mert a többpárti demokrácia elvein alapul - a kiegyenlítés, ellenőrzés, kölcsönös kontroll alapján kristálytiszta önkormányzatnak tekintjük, demokratikus vívmánynak tekintjük. Ugyanígy a parlamenti demokráciát is, mert őszintén, kedves képviselőtársaim, milyen felelőssége van az országgyűlési képviselőnek? A választói előtt politikai felelőssége van a képviselői tevékenysége tekintetében. Ettől megkérdőjelezhető ennek a testületnek a szuverén megjelenítési módja, vagy akármelyik települési önkormányzaté? Teljesen természetes, hogy nem. Tehát nem a szándék és a torzulások alapján lehet egy intézmény szabályozását vagy nem szabályozását megvalósítani, hanem az alapján, hogy valójában önmaga el bírja-e látni, képes-e ellátni azokat a feladatokat, amelyekre felhatalmazzák, valós vagyoni alapja van-e annak - és ez nagyon fontos a társadalombiztosítási önkormányzatok tekintetében - a tevékenységnek, amit végez, és ehhez az ellenőrzési intézményrendszer és a vagyonvédelmi garanciák megvannak-e.
Úgy gondolom, hogy semmi másról nem beszéltem - igaz, hogy 6 perc 10 másodpercben -, mindössze arról, hogy a jogi személynek általában mi a felelőssége, és ha ebbe a gondolkodásba be tudjuk helyezni az önkormányzatokat és a társadalombiztosítási önkormányzatokat, ebből nagy baj nem lehet. Mások felelősségére is apellálnunk kell, nemcsak a sajátunkra, és azt hiszem, hogy azokon a pontokon is megvannak a felelősségi pontok. Az egy másik kérdés, hogy a kontrolling rendszer működik-e vagy nem és ezt ki gyakorolja. Azt hiszem, ezen is el kell gondolkodni egy törvényi szabályozás oldaláról. Köszönöm. (Szórványos taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
