DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ
DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő büntető törvénykönyv módosításának egy részterületével, nevezetesen a bűnszervezet fogalmának a megalkotásával és az ahhoz fűződő, büntetőjogilag értékelhető magatartásokkal kapcsolatosan szeretném ismertetni álláspontunkat.
Napjainkban sajnálatosan a bűnözés növekedésének vagyunk tanúi, és kénytelenek vagyunk szembenézni a bűnözés növekedésén belül egyre inkább nyugtalanítóak azon jelenségekkel, amelyeket az úgynevezett szervezett bűnözéshez kapcsolódóan tapasztalunk országunk területén. A szervezett bűnözés fogalmának a meghatározásához angolszász jogterületen általánosnak tekinthető az a felfogás, amely szerint a szervezett bűnözés lényege a folytatólagos bűnöző vállalkozás. Ehhez a definícióhoz természetesen egyéb kiegészítő ismérvek is társulnak. De hasznosabbnak tűnik számunkra, ha a jogrendszerünkhöz nagyobb hasonlóságot mutató államok megközelítését hasznosítjuk.
A német, osztrák és svájci kriminológiai társaságok tudományos egyesülete által 1995. október 5-10. között Bécsben rendezett nemzetközi kongresszuson elhangzott, hogy a szervezett bűnözés tulajdonképpen egy bűnözésen felüli bűnözés, melynek főbb jellemzői a nemzetköziség, az egyre fejlettebb technika széles körű alkalmazása, a mozgékonyság, a munkamegosztás, a specializálódás és a modern elkövetési módok. A szervezett bűnözés a bűncselekménynek olyan jövedelemszerző vagy hatalmi törekvések által meghatározott, tervszerű elkövetése, mely egyenként vagy összességében nagy jelentőségű, amennyiben több mint két elkövető hosszabb vagy meghatározatlan időtartamra egymás közötti munkamegosztással, ipari vagy üzletszerű szervezetek felhasználásával, erőszak vagy egyéb, megfélemlítésre alkalmas eszközök alkalmazásával, vagy a politika, a média, az igazságszolgáltatás, a gazdaság és a közigazgatás területén történő befolyásolással működik együtt.
(10.20)
A konferencián utalás történt arra, hogy az elmúlt néhány évben, különösen az európai határok nyitottá válásával Nyugat-Európában a szervezett bűnözés újabb jellemzői figyelhetők meg. Ezek: a brutalizálódás és az erőszak alkalmazásának gyakoribbá válása, a professzionalizálódás és a technikai fejlődés, a növekvő korrupció és az egyre erősödő nemzetközi tevékenység.
Figyelemmel hazánk nemzetközi helyzetére, kapcsolataira és céljaira, nyilvánvaló, hogy a bűnszervezetekre vonatkozó magyar jogi szabályozás megalkotása tovább nem halasztható.
Kérdéses, hogy milyen legyen a büntetőjogi szabályozás, azaz megkövetelendő-e a bűnszervezet tagjától legalább valamilyen bűncselekményre történő előkészület vagy kísérlet, vagy már önmagában a szervezethez való tartozás is büntetőjogilag értékelhető legyen-e.
Úgy hisszük, hogy azon érvek az erősebbek, amelyek támogatják azt a feltételezést, hogy a bűnözés területén egész több lehet, mint részeinek puszta összessége.
A bűnöző csoportok társadalomra való fokozott veszélyességét igazolja az a tény, hogy tevékenységüket természetszerűen nem köti a törvényesség, felszerelésük és logisztikai támogatásuk nem költségvetési lehetőségek függvénye, azaz lényegesen magasabb rendű, ha lehet azt mondani, anyagi és technikai támogatásban részesülhetnek, mint az őket üldöző rendőri szervek. Ezen túlmenően a csoportfegyelem, az ellenőrzés kíméletlensége, az árulókkal való leszámolás is jellemzője a bűnöző szervezeteknek, s így azt hisszük, hogy helyes választ adott a javaslat, amikor önmagában a szervezethez tartozást is büntetni rendeli.
A bűnszervezet fogalmát a javaslat akként definiálja, hogy a bűnszervezet bűncselekménye folyamatos elkövetésére létrejött olyan, munkamegosztáson alapuló bűnszövetség, melynek célja a rendszeres haszonszerzés. Kétségtelen, hogy ezen fogalmi meghatározás lényegesen szűkebb, mint akár a fentiekben hivatkozott szervezés definíciója. Nyilvánvalóan ide kívánkozna még egyebek mellett a fogalmi meghatározásnál a többi ismérv is, így például a konspiráció, a legális gazdaságba történő beépülés, módszerként a félelemkeltés, mely módszerek leginkább jellemzik a szervezett bűnözésre alakult bűnszervezeteket. Abban az esetben azonban, ha minden egyes fenti ismérvet megjelenítenénk a tervezetben, nem valószínű, hogy ítéleti bizonyossággal sikerülne bizonyítani akár egyetlen esetben is e feltételek együttes meglétét.
Itt kell megjegyeznem: Szájer képviselő úrnak igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy e tekintetben széles lehetősége lesz az ítélkezési gyakorlatnak, a bíróságoknak, azonban minden gyakorló jogász tudja, hogy ez más bűncselekményeknél is egyébként így van a szoros törvényi tényállást figyelembe véve, és én azt hiszem, az előttünk lévő igazságszolgáltatási reform egyik nagyon fontos területe pontosan azt célozza a szervezeti módosítás tekintetében, hogy bizonyos jogegységesítés megtörténjék. És én azt hiszem, e tekintetben fontos az előttünk álló igazságszolgáltatási reform is.
Az előbbiek miatt is helyes megoldást követ a javaslat, amikor más országok jogalkotásához hasonlóan csak egyes elemeket emel ki. Ezek: a folytatólagos bűnelkövetés, a szervezeten belüli érvényesülő munkamegosztás, valamint a profitorientáltság.
Felsorolja a javaslat, hogy mely bűncselekmények elkövetésére alakult szervezet számít bűnszervezetnek azzal, hogy szigorúbban büntetendő ezen bűnszervezetek létrehozása és irányítása, míg enyhébben büntetendő a bűnszervezethez tagként tartozás vagy az ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközök szolgáltatása - noha lehet, hogy adott esetben legalább olyan súlyos lehet természetesen, e tekintetben még lehet gondolkodni.
Taxatíve felsorolja a törvényjavaslat azon eseteket is, hogy mely bűncselekmények elkövetése esetén minősítő körülmény a bűncselekmény bűnszervezet tagjaként történő elkövetése.
A vagyonelkobzás körében is fűz jogkövetkezményt a tervezet - helyesebben a javaslat - a bűnszervezet tagjaként történő elkövetéshez. A vagyonelkobzás általános szabályai szerint ugyanis a vagyonelkobzás csak lehetőség a bíróság számára a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmények esetében, amennyiben az elkövetőnek megfelelő vagyona van. A javaslat az előzőekben írt feltételek fennállása esetén azonban kötelezően rendeli el a vagyonelkobzást, ha a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, és a bűnszervezet tagjakénti elkövetés a bűncselekmény minősítő körülménye. Üdvözlendő, hogy a bűnszervezet tagjakénti elkövetéshez mint minősítő körülményhez az előterjesztő az adott bűncselekményi kategórián belül mindig a legsúlyosabb büntetési tételt fűzi.
Egységesíti a javaslat a büntető törvénykönyv fogalomhasználatát azzal, hogy a kábítószerrel való visszaélés és a pénzmosás bűncselekményének esetén az eddigi körülíró fogalmazás helyett egységesen a bűnszervezet fogalmát használja.
Összegzésül: a javaslat a fentiekben részletezett rendelkezései megítélésünk szerint hatékony eszközt jelentenek a bűnüldöző hatóságok kezében a bűnszervezetek elleni harcban. Egyúttal nélkülözhetetlen feltételét jelentik az európai csatlakozásnak is, különös tekintettel arra, hogy a bűnszervezetek elleni hatékony fellépés nemzetközi kötelezettségvállalásainak is megfelel. Épp ezért javasoljuk a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
