DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság megtárgyalta az adatvédelmi biztos úr jelentését és egyhangúlag támogatja, elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak a jelentést.
Talán az emberi jogok közül az információszabadsággal és az adatvédelemmel kapcsolatos jogok azok, amelyekkel az elmúlt hét év során a legtöbbet foglalkoztunk itt a parlamentben. Így foglalkoztunk a személyi szám problémájával, foglalkoztunk az állam- és szolgálati titkok ügyével, a levéltárak kutatásának a kérdésével, az ügynöktörvénnyel - és sorolhatnám hosszasan azokat a szabályokat, amelyeknek adatvédelmi vonatkozásai voltak. Most is napirenden van például az egészségügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényjavaslat.
Ennek a jogosítványegyüttesnek a lényege nagyon tömören - ahogy azt az adatvédelmi biztos úr is meghatározta - az, hogy a polgárnak lehessen magánélete, a köz- és az állami szféra pedig átlátható legyen. Természetes, tisztelt Ház, hogy kitüntetett figyelmet érdemel ez a terület egy olyan korszak után, ahol a magánszféra volt átlátható, és a hatóságok tevékenységét övezte a titok. Természetes ez a kitüntetett figyelem egy olyan korban, amikor a számítástechnika és az automatikus adatfeldolgozás határtalannak tetsző fejlődési pályán van - olyan fejlődési pályán, aminek következtében maguk az adatkezelések is szinte átláthatatlanná válnak; nemcsak az állampolgároknak, hanem nekünk politikusoknak is nehézségeink vannak, hogy belássunk a lapok mögé.
Nem véletlen ezért, hogy a törvény alapján a adatvédelmi biztos rendelkezik a legerősebb jogosítványokkal a biztosok közül, hiszen a titokfelügyelet körében bírósági eljárás főszereplője lehet, és a törvény kötelezővé teszi véleményének kikérését olyan jogszabálytervezetek esetén, amelyek adatvédelmi kérdéseket érintenek.
Azután, tisztelt Ház, ez a terület a legelvontabbnak tetsző terület az emberi jogok között, hiszen a tisztánlátáshoz egyszerre kellene jogásznak és számítástechnikusnak lenni, másrészről maguk a jogsértések, amelyek ezen a területen történnek, sokszor nem érzékelhetőek közvetlenül a polgárok számára. Hiszen az a polgár, aki reggel lemegy az utcára és az autójának hűlt helyét találja, vagy a villamoson ellopják a pénztárcáját, és emiatt az üzletben nem tud vásárolni, az nyilvánvalóan jobban tudatában van egy ilyen manifesztálódott jogsértésnek, mint az a polgár, akinek a tudtán kívül kereskednek az adataival. Itt jegyzem meg, hogy természetesen nagyon súlyos, sőt, súlyosabb következménye lehet az állampolgárok által nem átlátott adatáramlásnak, hiszen lehet, hogy éppen azért nem vesznek fel valakit egy munkahelyre, mert a munkáltató illegális úton hozzájutott olyan adatokhoz az egészségével és egyéb vonatkozásokkal kapcsolatosan, amelyekhez nem juthatott volna hozzá. Tehát nagyon is súlyos problémák keletkezhetnek, ha az adatvédelmi szabályokat áthágják. Viszont ez nem változtat azon a tényen, hogy kevésbé érzékelhető közvetlenül a polgárok számára a jogsértés ténye, és ezért is elvontnak tűnik ez a terület.
Ezért, tisztelt Ház, az emberi jogi bizottság rendkívüli eredménynek tartja azt, hogy az adatvédelmi biztosi iroda tevékenységének eredményeként ez az elvont jogterület egyre inkább kézzel foghatóvá válik a polgárok számára. Például ha csak a nagy publicitást kapott ötös lottó ügyére gondolunk, aminek a lényege az volt, hogy néhány szenzációéhes tévériport-készítő könnyűszerrel beazonosítóhatóvá tette egy több száz milliós nyeremény nyertesének a személyét, és ezzel kitették annak a veszélynek, hogy bűncselekmény áldozatává válhat; vagy ha a Xénia-láz egyesület kérdőíves adatgyűjtési botrányára gondolunk, ahol kiskorú tanulók családjának a tagjairól is adatokat gyűjtöttek, és olyan érzékeny témakörök is érintésre kerültek, mint a vagyoni helyzet vagy a politikai attitűd, akkor aligha lehet kétséges előttünk az, hogy egyre kevesebben kérdezik, mit is jelent az, hogy adatvédelem.
Tisztelt Ház! Magáról a jelentésről szólva szeretnék csatlakozni ahhoz a megjegyzéshez, ami a KATOR-ral, a KATOR fedőnevű, a Pénzügyminisztérium égisze alatt zajló akcióval kapcsolatban hangzott el. Mi meghökkenve olvastuk ezt a pénzügyi elképzelést, nevezetesen azt, hogy garanciális okokból éppen a parlament által elkülönített társadalombiztosítási, munkaügyi adatbázisok újbóli összefuttatására történhet esetleg kísérlet. Ennek a KATOR-nak a neve egyébként Központi Adategyeztető és Továbbító Országos Rendszer, tudomásom szerint. Szeretnénk remélni, tisztelt Ház, hogy a kormány az alkotmányos követelmények fényénél alaposan felülvizsgálja ezt a törekvést, amely tudomásom szerint még nem egy kormány által mint testület által támogatott törekvés, ezért is szeretném a kormányzat itt helyet foglaló képviselőinek figyelmét felhívni arra a veszélyre, ami alkotmányosan e mögött az ügy mögött szerepel.
Tisztelt Ház! Egy másik téma, ami a bizottság nevében megemlítendő - erre szintén az adatvédelmi biztos úr célzott -, az, hogy álláspontunk szerint javítani kell az adatvédelmi biztos jogszabálytervezet-véleményezési pozícióját. Magyarán, ahogy ő itt elmondta, a tárcakörözés után kialakult változatot küldje meg neki a kormány véleményezésre, hiszen akkor van abban a helyzetben az adatvédelmi biztos, hogy valóban ahhoz a tervezethez fűzzön véleményt, ami aztán elénk is a parlamentbe bekerül. Hiszen enélkül - mint elhangzott - olyan verziót véleményez, ami a tárcaközi körözés eredményeként esetleg teljesen más formában kerül már a kormány és a parlament elé. Ha ezen sikerül változtatni, akkor elkerülhető lenne például olyan helyzet, mint ami a jelenleg tárgyalás alatt levő egészségügyi adatkezelési törvénnyel kapcsolatosan is előfordult, hogy a törvényjavaslat parlamenti beterjesztése után kellett elkezdenie a kormánynak az érdemi egyeztetést az adatvédelmi biztosi irodával, hiszen kiderült, hogy más verzió került a tárcakörözés következében elfogadásra, mint amihez fél évvel azt megelőzően az adatvédelmi biztos a véleményét hozzáfűzte.
Tisztelt Ház! Szeretnék szólni például arról a sajnálatos tényről, ami nem kerülte el a figyelmünket, és kitűnik a jelentésből, hogy az állami szervek sajnos nem tartották be a törvény által előírt határidőket például az elutasított adatkezelési kérelmekről szóló éves jelentésnek a biztoshoz való eljuttatása ügyében; vagy arról a mulasztásról, hogy a szolgálati titokköri jegyzékek adatvédelmi biztoshoz történő megküldése is késedelmet szenvedett több titokgazda oldaláról. Nagyon fontos lenne, hogy betartsák a határidőket az illetékesek.
Tisztelt Ház! Szólnom kell továbbá arról - és erre is kitér a jelentés, és itt a biztos úr nem említette, bár a beszéde végén, amikor említett különböző furcsa feljegyzéseket lapok jobb felső sarkában vagy bal felső sarkában, akkor érintette -, hogy vannak olyan kísérletek iratok nyilvánosság elől történő elzárására, amelyek az információs szabadság elvével nem egyeztetők össze. Itt szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a szigorú garanciákkal övezett titoktörvényt álláspontunk szerint fellazította a nem nyilvános közérdekű adatok harmadik típusának - a döntés-előkészítéssel összefüggő és a belső használatú adatok - bevezetése. Nem vitatjuk ezen adatok létjogosultságát, hiszen ilyen minden demokráciában létezik, mert elengedhetetlen az államigazgatási döntéshozatali eljárás, a döntés-előkészítés védelme.
(10.30)
Ezek az adattípusok azonban úgy kerültek bevezetésre - a levéltári törvény záró rendelkezései között módosult egyébként az adatvédelmi törvény e tárgyban -, hogy nem fektette le azokat a garanciákat a törvény, amelyek szükségesek lennének, hogy pályán tartsák ezeket az adattípusokat. Így például nincs fogalmi definíció róluk, s érdekes módon a nyilvánosság elől elzárható adatok hierarchiájában ugyan alacsonyabb szinten állnak, mint az állam- és a szolgálati titkok, de mégis hosszabb védelmi időt élveznek, mint a szolgálati titkok, mert ezeknek a belső használatú és döntés-előkészítő adatoknak a védelmi ideje 30 év, míg a náluk érzékenyebb szolgálati titkok védelmi ideje 20 év. Ezenkívül míg az állam- és szolgálati titkok minősítését 3 évente kötelező felülvizsgálnia a titokgazdának, a belső használatú és döntés-előkészítő adatoknál nincs is külön minősítés, hanem ha erre ráütik a bélyegzőt, automatikusan ez az adat belső használatú és döntés-előkészítő adat, nem is kell ezért rendszeresen felülvizsgálni. Álláspontunk szerint változtatni kell ezen a helyzeten megfelelő törvénymódosítással, tehát a garanciákat is mellé kell rendelni ezekhez az adattípusokhoz.
Tisztelt Ház! A jelentést tehát az emberi jogi bizottság alaposnak tartja, nemcsak azért, mert könyv alakban is kiadható, és több mint 300 oldalból áll, nagy erényének tartjuk, hogy emészthető formában készült el, és ezért méltán tarthat számot minden, a téma iránt érdeklődő figyelmére.
Tisztelt Ház! Ahogy említettem, elfogadásra ajánljuk a jelentést, és nézünk elébe a vitának. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
