BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tábornok Urak! Ez a törvénytervezet régi adósságot kíván rendezni, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója szakértő csoportja, élén dr. Gyuricza Béla képviselő úrral, nagy várakozással tekintett a törvényjavaslat a határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló kormány-előterjesztés elé, hiszen a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben rögzített követelmények figyelembevételével a magyar jogtörténetben - mint ahogy ez már elhangzott - először rendelkezik az államhatárról, mint az ország szuverenitását kifejező, kiemelten védett jogi tárgyról. Rendelkezik az államhatár megjelöléséről, rendjének és átlépésének legfontosabb szabályairól, meghatározza azokat a magatartási szabályokat, amelyek betartása és betartatása biztosítja a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok között a normális, szerződésekben rögzített, határ menti viszonyok fenntartását és működtetését.
Az államhatár őrzésének, védelmének és rendjének jogi szabályozása kiemelkedő jelentőségű mind a belső, mind a nemzetközi jogrend alapján. Az alkotmány, a nemzetközi szerződések előírásai, a jogállamiságból adódó, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények egy olyan határőrséget feltételeznek, amelynek zavartalan működése hosszú távon biztosított, és ebből következően feladatáról, működésének alapvető elvéről külön törvény rendelkezik.
A közép-európai államokban, és így hazánkban is lezajlott társadalmi, politikai és gazdasági változások új típusú, úgynevezett rendészeti tevékenységet ellátó határőrizeti szervek kialakítását teszik szükségessé. A rendszerváltozással párhuzamosan megsokszorozódott a nyugat-európai országokba irányuló illegális migráció, a közép-kelet-európai és a FÁK-államok demokratikus átalakításának folyamatában jelen lévő instabil tényezők pedig megnövelték az ember-, a fegyver-, a kábítószer-csempészet és a nemzetgazdaságra negatívan ható tényezők beáramlását hazánk területére.
A délszláv válság és az ezt követően kialakult polgárháborús helyzet különösen élesen vetette fel a Magyar Köztársaság állami szuverenitásának és államhatárának sérthetetlenségét, illetve belső biztonságának megőrzését; és a schengeni egyezmény is. Itt egy kis kitérőt hadd tegyek: megítélésem szerint nemcsak a nyugat-magyarországi területekre lesz hatással a schengeni egyezményhez való közeledés, illetve az osztrákok bevezetése, hanem az egész ország területére, sőt azon túl is. A magyar parlament a rendszerváltást követően egy olyan mulasztásnak próbál eleget tenni, amely szoros összefüggésben van az alkotmány, az 1993-ban elfogadott honvédelmi törvény, a biztonságpolitika és a honvédelmi alapelvek követelményeinek teljesítésével.
Hangsúlyozva a törvényjavaslat tartalmának fontosságát, megítélésünk szerint szükséges arról is szólni, hogy a kormány mind a mai napig nem terjesztette a parlament elé a nemzet biztonságának stratégiáját, amelynek hiánya érthető módon befolyásolja a jelen törvénytervezet realitását és jövőbemutatását. Arról van ugyanis szó, hogy az érvényben lévő alkotmány előírása, illetve a honvédelmi törvény követelményei szerint a Magyar Köztársaság fegyveres erői a Magyar Honvédségből és Határőrségből állnak. Tény és való, hogy a honvédelemről 1993 decemberében a hat parlamenti párt konszenzussal kétharmados törvényt fogadott el, azonban ezt nem követte egy átfogó reformkoncepció. Ugyanakkor elkészültek olyan törvények - a nemzetbiztonságról szóló törvény, a rendőrségi törvény, a menekültügyi törvény, szolgálati törvény a fegyveres szervekről és a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat a határőrségről -, amelyek a rendszert képező elemekre követelményeket szabtak meg, de magát az egész rendszert átfogó törvényi követelmények hiányoznak.
Tehát ismételten olyan helyzet állt elő, hogy szükségszerű a határőrizetről és a határőrségről törvényt alkotnia a parlamentnek, hiszen így is több mint hatéves késésben vagyunk, ugyanakkor a nemzetbiztonságot meghatározó átfogó koncepciót a magyar parlament nem tárgyalt és nem fogadott még el.
(12.00)
Így a jelen törvénytervezet magán hordozza az érvényben lévő alkotmány határőrségre vonatkozó, kettős rendeltetésű feladatának, működésének és irányításának ellentmondásait. Ez akkor is így van, ha néhány hónappal ezelőtt a parlament által elfogadott új alkotmánykoncepció már kategorikusabban fogalmaz, és a határőrség feladatrendszerét döntően a rendészeti kategóriában határozza meg.
Az ország belső stabilitásának biztosítása érdekében, valamint a nemzetközi szerződésekből fakadó követelmények és az európai integrációhoz történő csatlakozás perspektívája, illetve a demokratikus jogállam működésének elvei azt követelik, hogy törvényi szinten kerüljön szabályozásra a határőrizeti tevékenység, valamint a határőrség működésének rendje.
A törvényjavaslat - igazodva a már említett alkotmányi előírásokhoz - továbbra is a határőrség kettős jogállásából indul ki, és katonai-védelmi, valamint rendészeti feladatok teljesítését tekinti alapul. Ez azt jelenti, hogy e kettős funkció - a katonai-védelmi, valamint a rendészeti feladatok - már a jelenlegi körülmények között is megnehezíti a határőrség új feladatrendszerének teljesítését.
Tanulmányozásunk során megismertük és megvizsgáltuk a kelet-európai új demokráciák határrendészeti tevékenységének alakulását, és az alábbi következtetésekre jutottunk: közös jellemző - kivétel talán Kis-Jugoszlávia és egyes FÁK-államok -, hogy a határőrség vagy annak megfelelő szervezete fokozatosan kikerült vagy kikerül a védelmi minisztériumok irányításából, szervezeteiből. Békehelyzetben az államhatárok védelmét a határrendészeti feladatok képezik, melyeket határrendőrség vagy határőrség végez. Válság-, illetve konfliktushelyzetben a fegyveres erők, tehát a hadsereg úgynevezett katonai preventív lépései a meghatározók. Közös gond - különös tekintettel a pénzügyi nehézségekre -, hogy a határrendőrség vagy határőrség új feladatait végrehajtani képes szervezeteket hozzanak létre, amelyek elsősorban jól képzett, hivatásos, szerződéses és polgári személyekből állnak, technikailag jól felszereltek, gyorsak, operatívak és mobil tevékenység folytatására képesek. Ennek tervét a határőrség kidolgozta, kormányzati döntésre vár. Örvendetes, hogy belügyminiszter úr már támogatta ezt a javaslatot.
Mindezekkel együtt alapvető követelmény - éppen az európai integráció miatt -, hogy az informatikai és kommunikációs rendszerük képes legyen a nyugat-európaihoz hasonló szervezetekkel történő együttműködésre. Kormányzati döntés tehát mielőbb szükséges, hogy elkerüljünk több száz millió forintos veszteséget, és remélhetőleg a belügyminiszter úr támogatásával ez mielőbb a kormány elé kerül.
Megítélésünk szerint jelen törvénytervezet - épp a kettős jogállás betű szerinti alkotmányos értelmezéséből, valamint abból adódóan, hogy a fegyveres erőkre átfogó koncepció nem készült kidolgozásra - befolyásolja az új rendszerű feladatok eredményes végrehajtását. Ennek a reális feltételei sem jelenleg, sem a közeljövőben nem biztosítottak, ezért szükségesnek tartjuk a törvénytervezet II. fejezetében lévő követelmények pontosítását. A törvénytervezetben ugyanis nem egyértelműek és pontosak - hasonlóan a kettős jogállásból adódóan - a határőrség szervezetének, irányításának és vezetésének rendjére vonatkozó követelmények. Ugyanis arról van szó, hogy itt nemcsak az alkotmány értelmezését és a honvédelmi törvénynek a katonai védelmi tevékenységre vonatkozó előírásait, követelményeit szükséges figyelembe venni, hanem különböző, más törvényekben már megjelent, illetve rögzített törvényi előírásokat is. Ezeket nem részletezem.
Röviden tehát arról van szó, hogy a törvényjavaslatban meghatározottak a jelenlegi realitásra kell hogy alapozódjanak, ugyanakkor tegyék lehetővé az euro-atlanti integráció miatt szükséges nemzetközi jogi harmonizációt, hogy a nemzet biztonsága szempontjából a meghatározó feladatok és végrehajtásuk feltételei a nemzetgazdaság által biztosítottak legyenek. A fentieknek megfelelően szükségesnek tartjuk a törvényjavaslat II. és III. fejezetének, valamint IV. fejezete egyes szakaszainak a pontosítását.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt szükségesnek tartja, hogy a beterjesztett határőrizeti törvény tegye lehetővé a határőrség megváltozott feladatrendszerének végrehajtását, szervezetének, vezetési rendjének a demokratikus jogállam követelményei szerinti működését. Ehhez minél hamarabb szükséges a határőrség szerveinél a sorállományú katonai szolgálatot megszüntetni, és biztosítani a hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti, köztisztviselői állomány működésének feltételeit. Ezáltal a határőrség szervezetében és jogalkalmazói képességében a nyugat-európai határrendészeti szervekkel kompatíbilissé válik. Az így létrejött hivatásos szervezeti elemek kiképzettségi színvonala, mobilitása és együttműködő-képessége alkalmassá válhat a normál béke, illetve a válságkezelés időszakában a rendészeti, valamint háborús körülmények között - a Magyar Honvédséggel együttműködve - a katonai védelmi feladatok végrehajtására.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mindezek alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt a törvényjavaslat fent említett szakaszainak pontosítása és kiegészítése után - módosító javaslatainkat ezekre a területekre fogjuk beterjeszteni - javasolja a tisztelt Országgyűlésnek a határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvény elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
