CZELLÁR ISTVÁN

Full text search

CZELLÁR ISTVÁN
CZELLÁR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A határőrség működésének alapvető szabályait jelenleg az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet, valamint a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974-es minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975-ös BM-rendelet tartalmazza.
Az említett jogszabályok a tartalmukat és a szerkezetüket illetően sem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határőrség megfelelő jogi keretek között legyen képes ellátni az alkotmányban meghatározott és egyre nagyobb jelentőséggel bíró rendészeti feladatait.
(10.50)
Ezen jogszabályok egyes esetekben a módosítások következtében ellentmondásosak, és a normák belső összhangja megbomlott, rendelkezéseik elavultak. Az államhatárral kapcsolatos társadalmi viszonyok az alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből fakadó jogi rendelkezések, továbbá az európai integrációhoz való illeszkedés politikai perspektívája a demokratikus jogállam működési elveinek megfelelő, törvényi szintű szabályozást indokolnak.
A határőrizetről és a Magyar Köztársaság határőrségéről szóló törvényjavaslat az említett követelményeknek megfelelően kívánja szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, normális határmenti viszonyok fenntartásához szükségesek. A határőrségről és a határőrizetről szóló törvény tervezete elfogadása esetén több éven át húzódó vita végére tesz pontot.
A határőrség kettős jogállásának megtartásával a testület egyrészt ellátja a határrendészeti feladatokat, a határforgalom ellenőrzését és az államhatár őrzését, másrészt az ország katonai védelmének érdekében fegyveres erőként lép fel.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a magyar jogtörténetben először rendelkezik a Magyar Köztársaság államhatáráról mint az ország szuverenitását kifejező, kiemelten védett jogi tárgyról. A nemzetközi szerződésekkel összhangban rendelkezik az államhatár láthatóságának biztosításáról, megjelöléséről, meghatározza azokat a legfontosabb magatartási szabályokat, amelyek betartása nélkülözhetetlen az államhatár rendjének fenntartásához. Ezek a normák alapvetően az államhatár mentén folyó munkák és egyéb tevékenységek jogi kereteit adják meg oly módon, hogy azok a Magyar Köztársaság érdekei mellett biztosítsák a szomszédos államok irányában a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartását is.
A törvényjavaslat rögzíti az államhatár átlépésének legáltalánosabb feltételeit, amelyek a határforgalom biztonságos, gyors és kultúrált ellenőrzését szolgálják. Egyértelműen meghatározza a határátkelőhelyek nyitásával, a forgalom jellegének megváltoztatásával, korlátozásával vagy szüneteltetésével kapcsolatos szabályokat. A határforgalomban részt vevő utasok a közforgalom számára megnyitott állandó határátkelőhelyeken léphetik át a határt, de a tervezet lehetővé teszi ideiglenes határátkelőhelyek megnyitását is, de ennek költségeit a törvénytervezet szerint a kérelmezőnek kell megtérítenie.
A határon való átkelés abban az esetben korlátozható, ha ezzel betegségek, járvány terjedését akadályozzuk meg, illetve közrendvédelmi érdekből vagy veszélyhelyzet esetén. Teljes határzárat csak a kormány, részleges határzárat viszont a belügyminiszter is elrendelhet, de erről az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni kell.
A határőrség saját hatáskörében dönthet bizonyos körzetekben való tartózkodás korlátozásáról, az érintett terület átkutatásáról, illetve annak lezárásáról, biztosításáról. A határőrség működőképességének fenntartásához szükséges, hogy a rendészeti tevékenység eredményes végrehajtásához a szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi, közigazgatási és bűnüldözési feladatainak ellátásához szükséges jogait és kötelezettségeit e törvény rendezze.
A törvényjavaslat tételesen rögzíti a határőrség rendészeti jellegű feladatait. Ezek szorosan kapcsolódnak az államhatár rendjét biztosító jogszabályok betartásához, a jogsértések megelőzéséhez, valamint a bekövetkezett jogsértések megszakításához és az ez esetekben szükséges eljárások lefolytatásához. Felölelik az államhatár őrzésével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával, az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések elkövetőinek elfogásával, továbbá az idegenrendészeti és egyéb közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
A határterületen a határőrség segíti a közrend és a közbiztonság fenntartását, közreműködik a környezetvédelmi előírások betartásában és betartatásában, és egyéb katasztrófa vagy tömegszerencsétlenség esetén részt vesz a mentésben, illetve a következmények felszámolásában. Ezen feladatainak eredményes ellátása érdekében a határőrségnek együtt kell működnie a helyi önkormányzatokkal és helyi közösségekkel, a közigazgatási és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a szomszédos országok határrendészeti szerveivel.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 40/A §-a a fegyveres erőkre vonatkozó rendelkezésében fogalmazta meg először a határőrség kettős feladatrendszerét. E szerint: "A fegyveres erők, a Magyar Honvédség és határőrség alapvető kötelessége a haza katonai védelme. A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erők feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Eddig az idézet az alkotmányból.
A haza katonai védelmével kapcsolatos részletes szabályokat - beleértve a határőrség ez irányú feladatait is - a honvédelemről szóló törvény tartalmazza, melyre vonatkozóan a törvényjavaslat utal. A Magyar Köztársaságot ért külső támadás esetén a határőrség biztosítja az államhatárt, és a honvédséggel együtt részt vesz a haza fegyveres védelmében. Amennyiben a lakosságot közvetlen veszély fenyegeti, a határőrök közreműködnek a polgári védelmi feladatok ellátásában, ezen belül az anyagi javak mentésében, a lakosság kitelepítésében és a helyszín biztosításában.
E törvényjavaslat alapelvként veszi figyelembe az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, a rendfenntartó erők rendőrségi magatartási kódexének ajánlásait, az ENSZ és az Európa Tanács keretében elfogadott egyéb normákat és ajánlásokat, továbbá a polgári demokráciák határrendészeti szerveire vonatkozó jogi megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat.
A határőrség feladatainak megfogalmazásával és szervezetének, működési rendjének kidolgozásával tekintettel van azokra a várható követelményekre, amelyeket Magyarország csatlakozása esetén az Európai Unió támaszt a külső határok biztonságos őrzése tekintetében. A határőrség a közrend és a közbiztonság fenntartásához az államhatárral kapcsolatos vagy azon átható bűnözés felderítésével, megjelölésével és megszakításával tud hozzájárulni. Az e tevékenységének hatékonyságához szükséges feltételeket kívánja a törvényjavaslat megteremteni azzal, hogy teljes körű nyomozóhatósági hatáskört biztosít az államhatár rendjét veszélyeztető bűncselekmények alapos gyanújának megállapítása esetén.
Tisztelt Országgyűlés! Az államhatár rendjét sértő cselekmények döntő része szabálysértés. Ezért szükséges a határőrség számára biztosítani azoknak az intézkedéseknek a lehetőségét, amelyek elengedhetetlenek a szabálysértési eljárásoknak a szabálysértési hatóságok általi lebonyolításához. A hazánk területére jogellenesen belépő vagy a határátkelőhelyeken menekültté való nyilvánításukat kérelmező külföldiek meghallgatása, adataik rögzítése és ellenőrzése nem jelenti kérelmeik hatósági elbírálását, viszont feltétlenül szükséges a nemzet- és közbiztonságra veszélyes személyek kiszűréséhez, a menekültügyi szervekkel való kapcsolatok megteremtéséhez vagy a menekültügyi hatóságok döntésének megfelelő további intézkedések megtételéhez.
A menekültügyi veszély esetén a határőrségnek meg kell tenni minden szükséges elsődleges intézkedést, amely tartalmazza a menekültek meghallgatását, ezen felül gondoskodik továbbszállításukról és szükség szerinti ellátásukról.
(11.00)
A határőrséget a kormány a belügyminiszter útján, elsősorban a jogalkotás és az állami irányítás egyéb eszközeivel, közvetett módon irányítja. Az irányítás alapvetően a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter meghatározott körben, meghatározott esetekben közvetlenül is utasításokat is adhat. A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A határőrség központi szervét, a Határőrség Országos Parancsnokságát az országos parancsnok önálló felelősséggel vezeti. A törvényjavaslat a rendőrségről szóló törvénnyel összhangban, a határőrség sajátos feladataihoz igazodóan rendelkezik a jogszerű használatot ellátó határőrt megillető intézkedésekről és kényszerítő eszközökről, valamint a titkos információgyűjtés és adatkezelés szabályairól. A javaslat tartalmazza a határőrség intézkedésével érintettek jogorvoslati lehetőségét is.
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve megállapítható, hogy e törvényjavaslat a határőrség életében régi hiányt pótol, hiszen a jelenlegi jogszabályozás és szabályozók már elavultak. Nagyon fontos alapdokumentum-tervezetről van szó, amely törvényi keretbe foglalja a határőrséget mint a fegyveres erők részét és mint rendvédelmi szervet is. A legújabb kori szabályokat a törvény szerves részeként építi be, így a honvédelemről szólva 1993. évi törvény, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi törvény, a rendőrségről szóló 1990. évi XXXIV. törvény, továbbá a Btk. és a büntetőeljárási törvények vonatkozó szakaszait, és a többször módosított, szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Jól domborodik ki a tervezetben az államhatárral kapcsolatos bűncselekmények és szabálysértések felfedése esetén a határőrség részére szánt jogkörbővítés. Egyértelművé válik e törvényi szabályozással alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök köre.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján javaslom a törvénytervezet részletes vitára bocsátását, de a törvényt jobbító módosító indítványainkat meg fogjuk tenni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me