DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA
DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A határőrizetről szóló törvényjavaslat előterjesztésével lassan végére ér a kormány a fegyveres erőkről szóló törvények megalkotásának. A rendszerváltozás után az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásunk előtt időszerű a határőrizetről szóló eddigi alacsonyabb szintű jogszabályok korszerű törvényben való megjelenítése és a több törvényben és rendeletben fellelhető szabályozásoknak az európai normákhoz való igazítása. Nem lehet tovább érvényben tartani egy jogállamban olyan jogszabályokat, amelyek a határőrizet legfontosabb feladatát nem az államhatáron illegálisan belépni szándékozók, hanem saját állampolgárai illegális kilépésének megakadályozásában határozta meg.
A határmenti lakosság nem besúgó többé, és nincsenek határőrközségek. Nekünk, kereszténydemokratáknak a törvénytervezettel a legfontosabb koncepcionális kifogásunk, hogy nem választotta ketté a határőrizet és a határrendészet feladatait. Ugyanis a határ őrzése országvédelmi feladat, ezért ennek egy kézben kellene lenni a Magyar Honvédség irányítása alatt, amellyel az átfedések és kettős intézkedések elkerülhetőek lennének, és a magyar hagyományok is ezt kívánnák. A határrendészeti feladatok természetesen ez esetben is a Belügyminisztériumhoz tartoznának, a katonai, védelmi feladatok pedig a Magyar Honvédség feladatát képeznék.
A törvényjavaslatból és a Belügyminisztérium sajtónyilatkozataiból ismert, hogy a Határőrség a közeljövőben teljes egészében át kíván térni a hivatásos és szerződéses határőrök alkalmazására. Ezt indokolttá teszi a korszerű fegyverzet és a magas szintű technika alkalmazása, viszont akkor a most meghozandó törvényt is több ponton meg kell változtatni. Úgy gondolom, hogy nemcsak új törvény, nemcsak hivatásos és szerződéses határőrök, hanem a rendszerváltozás után hét évvel újfajta szemlélet is szükséges a határőrségnél. Remélem, többé nem fordulnak elő olyan jogos panaszok és kifogások, hogy magyar határőrök együttműködnek román kollégáikkal erdélyi magyar nemzettársaink jogellenes visszaküldésében és megalázásában. Sajnos ilyen személyes tapasztalataim is voltak nem egyszer néhány évvel ezelőtt. Ezzel csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy nem elég a határőrnek ismerni a technikát és a jogszabályokat, hanem emberies és udvarias bánásmód szükségeltetik minden határátkelőhelyen magyar és nem magyar utasokkal szemben.
Gondolják meg, tisztelt képviselőtársaim, a hazánkban látogató idegen először a határon találkozik magyar honfitársunkkal mint a határ őrizőjével, és igen nagy mértékben befolyásolja az ő udvarias vagy durva viselkedése hazánkról alkotott véleményét. Ezt a követelményt bizony nehéz törvényben rögzíteni, de innen kérem a határőrség vezető parancsnokait, hogy erre is szíveskedjenek fokozott figyelmet fordítani a kiképzés során.
Amikor ezen törvényben és az alkotmányban is hangsúlyozzuk a határ sérthetetlenségét, szomorúan gondolunk a Duna elterelésére és az Ipoly szabályozására, amikor a magyar határ vonalát békeidőben is megváltoztatták szomszédaink. Reméljük, mihamarabb megtörténnek a kiigazítások, és a jövőben valóban csak nemzetközi szerződés alapján történnek ilyen események.
Amikor az előttünk álló törvénytervezetet részleteiben vizsgáljuk, kiderül, hogy olyan kérdésekkel is foglalkozik, amelyeket más törvények részletesen szabályoznak. Ilyen például a 17. § (3)-(4) bekezdése, amely a repülőeseményekkel foglalkozik, amelyre nincs szükség, mert a légi közlekedésről szóló törvény pontosan meghatározza a teendőket, így a kényszerleszállást végrehajtó légi jármű parancsnoka értesíti a légi közlekedési hatóságot, a további intézkedések a hatóság feladatkörébe tartoznak.
Még inkább problémásnak tartjuk az államhatár védelméről szóló fejezetet, mert az országot ért fegyveres támadás esetén szükséges teendőket nem a határőrizetről szóló törvényben, hanem az ország fegyveres védelmének tervében kell meghatározni. Mivel a határőrségnek katonai, védelmi feladata is van, ilyen esetben nem tartozhat külön parancsnokság alá, hanem a védelmi feladatokat együtt kell végeznie a védelmi terv szerint a Magyar Honvédség kijelölt alakulataival. Ezért említettem hozzászólásom bevezető részében, hogy a határőrség védelmi feladatokat ellátó részét a Magyar Honvédség parancsnokának, a határrendészeti feladatokat ellátó egységeket pedig a határőrség országos parancsnokának kell alárendelni. Úgy gondolom, hogy az előterjesztőnek az egész 21. §-t újra át kellene dolgoznia és egyeztetnie a Magyar Honvédség parancsnokságával.
Külön figyelmet érdemel "A határőrség bűnüldözési feladatai, rendészeti tevékenysége" című fejezet. Kereszténydemokrata felfogás szerint a határőrség nem bűnüldöző szervezet, de nem is nyomozóhatóság, így ilyen irányú feladatokkal felesleges terhelni. Azzal viszont egyetértünk, hogy segíti a bűnüldöző hatóságok és a nyomozóhatóságok munkáját és együttműködik velük. Pláne nem igazán érthető, hogy milyen információkat gyűjt és értékel, hiszen ez a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata és tevékenysége. Természetesen a határőrség felhasználhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok adatait, együttműködhet ezen szolgálatokkal, de hogy gyűjtse és értékelje ezen információkat, szerintem ez messze meghaladja a feladatkörét és a lehetőségeit is.
A törvény meghatározza a határőrség szervezetét és irányítását, definiálja a belügyminiszter irányító szerepét. A 25. § c) pontja szerint a belügyminiszter a kormány döntése alapján az országos parancsnok útján intézkedik a határőrség magasabb harckészültségbe helyezéséről és mozgósításáról. Nem igazán érthető, miért kell ezzel a kérdéssel egyszerre a kormánynak, a belügyminiszternek és az országos parancsnoknak is foglalkozni, amikor a feladatokat és hatásköröket az ország fegyveres védelmének terve pontosan tartalmazza.
A törvényjavaslat 26-27. §-a az országos parancsnok feladatait tartalmazza. A 27. § c) és d) pontjában foglaltakkal nem értünk egyet, mert a válság-, a konfliktus- és szükséghelyzet-kezelési terveket, valamint a határőrség magasabb harckészültségbe helyezését szintén az említett országvédelmi tervben kell meghatározni, amelyet nem az országos parancsnoknak kell kidolgozni.
(11.40)
Ez ki is derül az e) pontból, amely arról szól, hogy a "honvéd vezérkarral együtt tervezi a határőrség állományának kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges vagyontárgyak igénybevételét, előkészíti a konfliktus és menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülő állomány igénybevételét szolgáló megállapodásokat".
A fenti néhány megjegyzés, gondolom, arra ösztönzi az előterjesztőt, hogy gondolja át újra a belügyminiszter és az országos parancsnok hatáskörét és feladatrendszerét. A javaslat IV. fejezete is azt bizonyítja - helyesen -, hogy a határőrségnek együtt kell működnie a Magyar Honvédséggel, a rendőrséggel, a vám- és pénzügyőrséggel, a polgári védelmi és a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a környezetvédelmi és egyéb hatóságokkal, és nem azok feladatait kell átvennie.
A törvény kimondja, hogy együttműködik más államok határrendészeti szervezeteivel. Azt nem említi, hogy lehetőleg jó kapcsolatot kell tartania a határ túloldalán levő szomszédos ország határőrizeti szerveivel, mert akkor sokkal eredményesebben végezheti a törvényben meghatározott feladatait. Csak helyeselni lehet, hogy a határőrség csak meghallgatja a menedéket kérő külföldit és a menekülteket befogadó állomásra kíséri, hiszen a további intézkedés a menekültügyi hatóságok feladata.
Nagyon elgondolkoztató az "Intézkedések" című fejezet, ahol az 55. § szerint "a rendőrségi törvény IV-IX. fejezetében foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kivételével - e törvény meghatározott rendészeti feladatkörében irányadók a határőrségre is". Nos, tisztelt képviselőtársaim, csak emlékeztetőül felolvasnék néhány fejezetet a rendőrségi törvény említett szakaszaiból, amelyeket ezek szerint a határőrök is alkalmazhatnak. Ilyenek: igazoltatás, elfogás és előállítás, elővezetés, bűnmegelőzési ellenőrzés, biztonsági intézkedés, közbiztonsági őrizet. Eddig talán rendben is lenne, de továbbá: intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyen, műszeres ellenőrzés, kép- és hangfelvétel készítése - ezek már nem hiszem, hogy határőrfeladatok lennének. De még inkább nem azok a következők: lőfegyver használata tömegben levő személlyel szemben, csapaterő-alkalmazás, tömegoszlatás, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés, fedővállalkozás létrehozása, az együttműködők díjazása.
Úgy gondolom, helyes a határőrség és a rendőrség együttműködése, de az 55. §, ha így marad benn a törvényben, az szinte teljes egészében átadja a rendőrségi feladatokat a határőrségnek, erre pedig semmi szükség nincsen. Remélem, hogy a törvényalkotónak nincs is ilyen szándéka, ezért ezt a fejezetet is alaposan át kell gondolni még egyszer. Hiszen nem maradhatnak a törvényben ilyen bizonytalan meghatározások, hogy a rendőrségi törvény IV-IX. fejezetében foglaltak irányadók a határőrségre is. Mert - tisztelt képviselőtársaim - a törvény legyen kötelező, és ne megengedő vagy irányadó!
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, kereszténydemokraták teljes egészében ellenezzük a javaslat 59. §-át, amely szerint a határőrség titkos információkat gyűjthet, hiszen azt megkaphatja a nemzetbiztonsági szolgálatoktól vagy a rendőrségtől, amelyek erre vannak szakosodva, hiszen más helyen a törvény előírja az azokkal való együttműködést. Ugyancsak a 66. § (2) bekezdéséből derül ki, hogy határőrségi nyomozóhatóság is létezik, sőt a 68. § szerint az államhatárhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt elkövető személy adatait öt évig tárolják. Úgy gondolom, ez szükségtelen, elég, ha a rendőrség nyilvántartja - már akit kell. Nem tudom ugyan pontosan, milyen jogellenes cselekmény kell hozzá, hogy belekerülhessünk ebbe a nyilvántartásba, például elég-e, ha valaki lejárt forgalmi engedéllyel vagy lejárt útlevéllel akar átmenni a határon. Reményeim szerint jogállam vagyunk már, ilyen adatgyűjtésre és adattárolásra a jövőben nem lesz szükség.
A törvény vége felé, egészen a 68. §-tól a 81. §-ig a határőrség bűnüldözési tevékenységéről és nyilvántartásáról van szó. Úgy gondolom, mindez nem a határőrség, hanem a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata.
Első olvasatra úgy tűnt, hogy ezen törvény általános vitára alkalmas, és a hatpárti egyeztetésen, sőt a honvédelmi bizottság ülésén is így nyilatkoztam, de a jelen időben azt kell mondanom, hogy jobb lenne, ha a kormány visszakérné átdolgozásra. Talán végig lehetne gondolni újra, hogy egy demokratikus jogállamban szükséges-e ez a rengeteg adatgyűjtés és -tárolás, továbbá úgyis lényeges változtatásokra szorul, ha teljesen bevezetik a hivatásos és szerződéses határőrséget.
Végül talán szét lehetne választani a határőrizeti feladatot és azt a Magyar Honvédségre bízni, a határrendészeti ügyek pedig maradnának a Belügyminisztériumnál. Attól tartok, ha jelen formájában fogadjuk el ezt a törvényt, egy év alatt túlhaladja az idő, és újra kell tárgyalni. Akkor viszont jobb lenne, ha most átdolgoznánk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést és az előterjesztőt, fontolja meg javaslatainkat, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
