KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Felszólalásomban mindenekelőtt egy három-négy paragrafust érintő kérdéskörrel szeretnék foglalkozni, mármint a törvénytervezetben három-négy paragrafust érint. Ez a határőrség és a helyi önkormányzatok, illetve a civil lakosság együttműködése.
Úgy gondolom, egy ilyen szervezetnek, mint a határőrség is, a társadalomba mélyen beillesztve, beilleszkedve kell működnie. Tapasztalatunk az, hogy a rendszerváltás óta így is működött ez a szervezet. A jogállami működési módok - itt nagyon sokan hivatkoztak már rá - megkövetelik, hogy a határőrség együttműködése során törvényi garanciák is vannak a helyi társadalom bevonására a döntések meghozatalánál. Világosan kell látni, hogy egy-egy operatív döntés meghozatalánál nem lehet percenként egyeztetni.
Feltételezem ugyanakkor, hogy a törvény alkalmazója, nevezetesen a határőrség parancsnoksága egyeztetni kíván hosszú távú döntéseinek meghozatala előtt, így a területi és helyi szervek létesítéséhez, határátkelőhely bezárásához, nyitásához és a forgalom jellegének megváltoztatásához.
Elég a múlt heti egyik interpellációra utalnom, amikor egyik képviselőtársam kérdőre vonta a kormányt, hogy hány határátkelő bezárását kezdeményezte az elmúlt időben. Arról már nem tájékozódott, hogy a területileg illetékes önkormányzattal egyeztetve kihasználatlanság miatt történt az ideiglenes működésfelfüggesztés kezdeményezése.
Ugyanígy látom a határmegnyitás előkészítésének feltételeit is. A helyi társadalom véleményének kikérése - a helyi népszavazásig elmenve - véleményem szerint a határőrség és a civil szféra közötti bizalom erősítését is szolgálja, különösen, ha a határ túloldalán élők - legtöbb esetben azonos nemzetiségűek - szándékaival megegyezik.
Az európai integráció közeledtével egyre többet hallani és tapasztalni a régiók Európájáról. Szűkebb hazám, az észak-magyarországi régió kezdeményezőleg lépett fel évekkel ezelőtt a regionalitás erősítése szándékával. Tapasztalatunk, hogy a határőrséggel, a határ két oldalán levő helyi társadalommal könnyen és gyorsan meg lehet egyezni egy leendő és indokolt határátkelő megnyitásáról, ellentétben a határ túloldalán levő központi hatalommal.
A törvénytervezet 37. §-ának van két pontja, a 3. és a 4. pont, amely részletesen taglalja, milyen bejelentési kötelezettsége van a határőrségnek a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről, tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérőkről, az ország területére betörő fegyveres csoportokról és a környezetszennyezésről.
A miniszteri expozéban is elhangzott, milyen nagymérvű migrációval kell számolni a közép-kelet-európai rendszerváltások óta, illetve akkor, amikor Magyarország is megnyitotta a határait és a migráció most már nemcsak a szomszédos országokból irányul Magyarország felé, hanem közép- és távol-keleti országokból is információnk szerint.
(11.50)
Úgy gondolom, hogy a helyi társadalommal való kommunikáció mindenképpen segíti, és a bizalmat erősíti a határőrség irányában. Szentkuti Károly képviselőtársam a felszólalásában említette, és csak megerősíteni lehet: a schengeni megállapodáshoz csatlakozó Ausztriával teljesen más helyzet áll elő. Én úgy gondolom, ez a törvényi szabályozás évtizedekre meg fogja határozni a magyar határőrség helyét ebben a társadalomban. Legfeljebb akkor lesznek változások - de azt véleményem szerint rövid határidőn belül lehet pontosítani -, amikor Magyarország is kapcsolódni fog a schengeni megállapodáshoz. Az európai tendenciák, az európai trendek ebbe az irányba hatnak. Én úgy gondolom, ezzel a törvénnyel vagy ennek a törvénynek az elfogadásával ezt a következő lépést színvonalasan elő lehet készíteni.
Visszatérnék a civil lakossággal való kapcsolattartáshoz. Ahogy említettem volt, a törvénytervezet 37. §-a foglalkozik ezekkel a pontokkal. Véleményem szerint ezen rendelkezések a határterületen élő lakosság élet- és vagyonbiztonságát szolgálják. Ezen túl az emberek közbiztonságról és közrendről alkotott véleményét is nagyban befolyásolják. Az ott élő emberek közlekedési, munkakörülményeire is olyan befolyással lehetnek, amelyek mindenképp komoly hangulati tényezők, régebben is azok voltak. Ha van egy ilyen élő kapcsolat a határőrség helyi szervezetei és a helyi lakosság között, akkor ezek a feszültségek tompíthatók, megszüntethetők. Annál is inkább, mert a törvény 39. §-a lehetőséget ad arra, hogy a határőrség helyi vezetője tájékoztatást adjon egyéb ügyekben is az illetékességi területén lévő önkormányzati testületnek a határőrizet és a határrend helyzetéről és a határforgalom várható alakulásáról.
Elég itt céloznom az évek óta, legalábbis a balkáni válság kitörése óta tapasztalható, állandóan a ramadán idejére hazautazó, elsősorban közel-keleti vendégmunkások úgynevezett török inváziójára. Én úgy gondolom, az az együttműködés, amelyet eddig is tanúsított a határőrség és a helyi lakosság, részben azon a határszakaszon, ahol belépnek az országba, illetve ahol távoznak az országból, mindenképp a bizalmat mindkét irányban erősítette. De ugyanilyen kapcsolatfelvétel volt és napi kapcsolattartás a délszláv válság vagy a délszláv háború kitörésekor a déli határszakaszon, a helyi önkormányzatok, a helyi polgármesterek és a határőrség helyi szervezetei között.
A törvény adta másik lehetőség a bizalom erősítésére, amikor egyes szervek vezetőinek részéről is tájékoztatási kötelezettséget fogalmaz meg a feladatkörükben tudomásukra jutott, a határőrség tevékenységét érintő körülményekről és tényekről. Én azon a véleményen vagyok, hogy a helyi társadalmat képviselő vagy megtestesítő polgármesterek, ha élnek ezzel a lehetőséggel, tudomásom szerint egyetlenegyszer nem zárkózott el a határőrség helyi szervezete attól, hogy tájékoztatást adjon, kommunikáljanak ezekben a kérdésekben.
Végezetül még egy megjegyzést szeretnék tenni, bár ez nem része az én véleményemnek, hiszen hangsúlyozom, én csak ezzel a három-négy paragrafussal kívántam foglalkozni, a kisgazda képviselőtársam, Lányi Zsolt felszólalása és Mészáros képviselőtársam véleménye, felszólalása, azt hiszem, nagyon sok ismeret utánajárásával vagy megszerzésével talán másként fogalmazódott volna meg, illetve szépen kitöltötték azt az időt, amely arra enged következtetni, hogy nagyon sok mindent nem ismernek a határőrség működéséről. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
