KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat fekszik önök előtt, amely része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek végén teljes körűvé válik a fegyveres erőkre, rendvédelmi szervekre vonatkozó jogi szabályozás. A határőrizetről és a Magyar Köztársaság Határőrségéről szóló törvényjavaslat célja felváltani az 1974-ben e tárgyban keletkezett, a határőrség szervezetére, a határrendre vonatkozó még hatályos, azonban az alkotmányos előírásoknak, a jogalkotással szemben támasztott követelményeknek már meg nem felelő jogszabályokat.
Az Országgyűlésnek a jelen levő képviselők kétharmad arányú szavazatával kell megalkotni azt a törvényt, amely minden szempontból előremutató, és a nemzetközi megítélésre is figyelemmel megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek az államhatárral, annak őrzésével, védelmével kapcsolatos állami tevékenységet határozzák meg, egyben rendelkeznek az ennek végrehajtására létrehozott fegyveres szervezet működésének részletes szabályairól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állami szuverenitás szempontjából az önálló államiság feltétele a terület, amelynek határai az államhatárok. A szuverén államokat ezek a természetes, mesterséges, de mindenképpen nemzetközi szerződésekben meghatározott határok kötik össze, illetőleg választják el egymástól. A szárazföldi határ a szomszédainkkal, a légi a világ népeivel köti össze Magyarországot.
Valamennyi jogállamban alkotmányos alaptétel az államhatárok sérthetetlenségének biztosítása. Az ezzel kapcsolatos állami feladatokat és az őrizetére és védelmére rendelt szervezeteket törvényekben rögzítik.
A határőrizet őrködés és védekezés a határ sérthetetlenségének nemzetközi jogi kötelezettségét megszegő jogszerűtlen cselekményekkel szemben, ezen belül az idegen hatalom fegyveres támadásával szemben és az ilyen cselekménynek nem minősülő, az úgynevezett irreguláris vagy paramilitáris csapatok váratlan betöréseivel szemben. E védelemre katonai erőket kell biztosítani. Alkotmányunk és a honvédelemről szóló törvény szerint ez a honvédség és a határőrség feladata.
A határőrizetnek a jogszerűtlen magatartásokkal szembeni védekezés alapjául meg kell határozni a jogszerű magatartásokhoz szükséges jogi és materiális feltételeket. Ezeket biztosítja a határforgalom és a határrend. Az államhatár jogszerű átlépésének törvényi feltételeit az idegenrendészeti törvény tartalmazza. Ezen belül szabályozza a határőrségnek az alkotmányban meghatározott feladataihoz illeszkedő rendészeti hatásköreit és jogköreit.
A határőrség idegenrendészeti ügyekben hatósági intézkedésre jogosult. Mint valamennyi rendészeti tevékenység, a határrendészet is feltételezi a jogellenes magatartásokkal szembeni fellépéshez szükséges, a jogállami működés és a nemzetközi jog szabályainak betartásával alkalmazott kényszerítő eszközök, az emberi jogokat esetenként korlátozó intézkedések alkalmazásának lehetőségét.
A határőrség számára ezeket a feltételeket hatályos jogrendünkben az idegenrendészeti törvény és a rendőrségről szóló törvény biztosítja. A rendőrségről szóló törvény ugyanis a hatályát az alkotmányban meghatározott rendészeti feladatkörében eljáró határőrségre bizonyos rendelkezéseket illetően kiterjesztette. Így például - csak a lényegesebb jogosultságokat említve - a kényszerítő eszközök alkalmazásának elvei és szabályai, a fegyverviselési jog, a közreműködő igénybevétele, elfogás, előállítás, elővezetés, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés és így tovább. Elmondható tehát, hogy a határőrség rendészeti tevékenységének jogi alapjai biztosítottak.
Az elmondottak alapján felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség mégis a törvényre. A határőrség mint önálló fegyveres szerv, a fegyveres erők része. Működése az irányítás oldaláról rendezett az Országgyűlés és ennek honvédelmi bizottsága, a köztársasági elnök és a kormány tekintetében. A honvédelmi törvény ugyanis e tekintetben a fegyveres erőkre vonatkozó közös szabályokat tartalmazza.
Nem rendezi azonban a törvény az alkotmány előírásai szerint kétharmados szavazataránnyal a határőrségnek mint önálló szervezetnek a szervezet felépítésére, működésére vonatkozó részletes szabályait, ezen belül a belügyminiszter irányítási jogkörét, valamint a határrend fogalmi körébe tartozó és más törvényekben nem részletezett társadalmi viszonyokat.
Ugyanakkor az alkotmány, a nemzetközi szerződések előírásai, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos követelmények egy olyan határőrséget feltételeznek, amelynek működése jogi szempontból hosszú távon kiszámítható, ezért feladatáról, hatásköréről külön törvénynek kell rendelkeznie.
A határőrség hivatásos és hadköteles állományának szolgálati kötelmeit külön törvény tartalmazza. Hangsúlyoznom kell, hogy a hadköteles határőrök jogállását az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvény a Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítőkkel egyezően állapítja meg. Az a körülmény, hogy a határőrséggel kapcsolatos modernizációs törekvéseink során tervezzük a hivatásos határőrségre való fokozatos átállást, a törvény megalkotását nem érinti.
Tisztelt Képviselőtársaim! A következőkben arról kívánok szólni, hogy mely szempontokat vettük figyelembe a javaslat előkészítésekor. A javaslat rendelkezik a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben rögzített államhatáráról mint az ország szuverenitását kifejező, kiemelten védett jogi tárgyról. Rendelkezik az államhatár megjelöléséről, rendjének és átlépésének legfontosabb szabályairól. Meghatározza azokat a legfontosabb magatartási szabályokat, amelyek megtartása biztosítja a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok között a normális, szerződésben rögzített határmenti viszonyok fenntartását.
A javaslat rögzíti, hogy határátkelőhelyek megnyitására, forgalmának szüneteltetésére, a forgalom jellegének megváltoztatására csak a kormány által megkötött nemzetközi szerződés alapján kerülhet sor. A határőrség szervezetét határrendészeti, igazgatási, bűnüldözési feladatokat ellátó szervezetként nevesíti, meghagyva ugyanakkor fegyveres erő jellegét, valamint a sorállomány alkalmazásának lehetőségét is.
A törvényjavaslat legfontosabb szabályozási kérdéseire a következőkben szeretném felhívni a figyelmüket.
A javaslat szerint a határőrség alkotmányos feladataival összhangban megelőzi, felderíti, megakadályozza, illetőleg megszakítja az államhatárral összefüggő jogsértő magatartásokat. A bűncselekmények és a szabálysértések elkövetőivel szemben eljárást kezdeményez és folytat le. A határőrség segíti a határterületen a közrend, a közbiztonság fenntartását, közreműködik a környezetvédelmi előírások megtartásában, elemi csapás, tömegszerencsétlenség és egyéb katasztrófa esetén a mentésben, a következmények felszámolásában.
Ezeket a feladatokat a határőrség csak úgy képes eredményesen ellátni, ha szorosan együttműködik más állami, közigazgatási, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, az önkormányzatokkal, az állampolgárokkal és közösségeikkel, illetőleg más államok határrendészeti szerveivel.
A javaslat szerint a határőrséget a kormány a belügyminiszter útján irányítja. Az irányítás alapvetően a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján valósul meg azzal a kiegészítéssel, hogy a belügyminiszter a törvényjavaslat által meghatározott körben közvetlenül egyedi aktusokat is hozhat, valamint a határőrség működése felett szakmai és törvényességi felügyeletet gyakorol.
(10.30)
Egyedi ügyekben azonban az ügy érdemére nem adhat utasítást.
A belügyminiszter gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos parancsnok felett, akit javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, illetve ment fel. A személyi állományra vonatkozóan csak a legfontosabb szabályokat állapítja meg, az egyes állománykategóriákra vonatkozó részletes szabályokat külön törvények szabályozzák.
A törvényjavaslat feljogosítja a határőrséget, hogy meghatározott bűncselekmények határterületen való észlelése esetén foganatosítsa mindazokat a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket, amelyek a bűncselekmények eredményes felderítéséhez, bizonyításához, az eljárás lefolytatásához, az elkövetővel szembeni jogi felelősség érvényesítéséhez szükségesek. Egyes bűncselekmények esetében - ha a bűncselekmény alapos gyanújának megállapítására alkalmas tényeket határőrségi intézkedések során állapították meg - nyomozóhatósági jogkört biztosít. Ez a hatáskör, illetőleg az eljárási szabályok nem engednek eltérést a büntetőeljárásról szóló törvénytől, ugyanakkor érvényesítik a határőrség helyzetéből és feladatából eredő specifikumokat.
Eljárása során a határőrség idegenrendészeti intézkedéseket kezdeményez és foganatosít, korlátozásokat, tilalmakat rendelhet el, összhangban a már hivatkozott idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel. A javaslat a határőrség működésének alapelveire, a határőr intézkedéseire, az általa alkalmazható kényszerintézkedésekre, a titkos információszerzésre, az adatkezelésre, valamint a jogorvoslatra nézve lényegében a rendőrségről szóló törvény előírásait adaptálja, természetesen a szükséges eltérésekkel, illetve azok alkalmazására ad lehetőséget.
Tisztelt Országgyűlés! Mint arra már korábban utaltam, a nemzetközi szerződésekből fakadó követelmények, az európai integrációhoz történő csatlakozás perspektívája mind azt diktálják, hogy törvényi szinten átfogó módon valósuljon meg a határőrség tevékenységével kapcsolatos leglényegesebb kérdések szabályozása. Ugyancsak ezek a kérdések motiválják azt a törekvésünket, hogy a törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan áttekintsük az idegen jog szabályozásának alapjául szolgáló társadalmi viszonyokat és nemzetközi célkitűzéseinket is, ezen belül a legális és illegális migrációval kapcsolatos feladatainkat, az erre vonatkozó stratégiát.
Mindezek figyelembevételével készítjük elő a menedékjog átfogó szabályozásáról szóló törvény tervezetét is, amelynek szakértői egyeztetése a társadalmi szervek bevonásával folyamatban van, és remélem, rövidesen ez a javaslat is az Országgyűlés elé kerülhet.
A törvényjavaslat szempontjából ugyancsak lényeges kérdés az is, hogy szorgalmazzuk az Európai Unió-tagállamoknak az úgynevezett harmadik országból érkezőkkel kapcsolatos követelményrendszerének alkalmazásával, a határátlépési gyakorlat összevetésével az együttműködés intézményes kereteinek mielőbbi kialakítását. A csatlakozás szükséges technikai és egyéb feltételei megteremtése érdekében már több éve folyik a határforgalom ellenőrzési rendszerének átalakítása, amely kiterjed a határellenőrzés valamennyi folyamatára, a személyi és technikai feltételeknek az adott gazdasági lehetőségek határai közötti biztosítására, a feladatok eredményesebb végrehajtását szolgáló hazai és nemzetközi együttműködés kiszélesítésére.
Az átalakítás iránya, amely az információs rendszer kiépítésére és az ezekkel kapcsolatos jogtiszta környezet kialakítására vonatkozó európai uniós normák, ajánlások figyelembevételével történik, követi az Európai Unió-tagállamok által folytatott gyakorlatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes néhány szót szólnunk a határőrség helyzetéről akkor, amikor a határőrizetről szóló törvényt tárgyaljuk. A határőrség 1990 után lényegesen megváltozott körülmények közé került, lényegesen megváltozott környezete. Nyitott ország lettünk, középpontjába kerültünk a nemzetközi migrációs folyamatoknak, szembe kellett nézni a délszláv háború következményeivel, ez érintette a védelmi felkészülést is, akkor érintette a határőrség átszervezését is, érintette a menekültügyi helyzetet, ebben a határőrség tevékenységét. Át kellett rendezni a határőrség elhelyezkedését, meg kellett változtatni diszlokációját. Időközben Ausztria európai uniós csatlakozásával az Európai Unió közvetlen határa lettünk, ez fokozott feladatokat ró természetesen határőrségünkre is.
Az európai uniós integrációs folyamatok felerősödésével egyre nagyobb szerepet kap a határőrség, illetve ebben a folyamatban a határőrségnek is jelentős szerepe van. Mindezen átalakulások közben a határőrség képes volt végig megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek, elvárásoknak, a feladatait megfelelő módon látta el. Hadd emlékeztessek arra, hogy mintegy 110 millió határátlépés történik évente az országban, mintegy 35-40 millió gépkocsi lépi át a határainkat ezen túlmenően, és hadd emlékeztessek az illegális embercsempészettel kapcsolatos problémákra, illetve mindazokra a problémákra, amelyek abból fakadnak, hogy a bűnözés a határokat már nem ismerve nemzetközi méreteket ölt, és ilyen körülmények között azokra, akik a határon tevékenykednek, így a határőrségre is jelentős feladatok hárulnak.
Mindezeket figyelembe véve mondom azt, hogy a határőrség megfelelt a vele szemben támasztott követelményeknek, jól látta el feladatát, jól látta el feladatait.
Ismeretes, hogy korábban elfogadtuk a szolgálati törvényt, amely leírja azt a pályát, amelyet egy határőr befuthat akkor, ha ezt a hivatást választja életpályájául. Ennek a törvénynek az igazi, az embereket nagyon is érintő kiteljesedése lesz majd, ha '99. január 1-jével teljes egészében belép a szolgálati törvény bértáblája is, nemcsak a határőrség számára természetesen, hanem egyéb rendészeti szervek, illetve a honvédség számára is ez anyagiakban egy jelentős előrelépést hozhat.
Ha a határőrizetről szóló törvényt elfogadja az Országgyűlés, abban az esetben most már törvényekkel rendezett módon, egy megfelelő szolgálati törvény birtokában és egy világos koncepció mentén, azt hiszem, hosszú távra rendezett a határőrség sorsa, és ezen keresztül hosszú távra rendezett lehet hazánk határainak védelme, és természetesen, éppen az integrációs folyamatok kapcsán, hosszú távra rendezett lehet ezen a területen is Magyarország illeszkedése a nemzetközi folyamatokhoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat benyújtását a szabályozás tárgyára és politikai jelentőségére tekintettel kétfordulós hétpárti egyeztetés előzte meg. Az egyeztetés során teljes egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy figyelemmel a külső és belső politikai, társadalmi, gazdasági folyamatokra, mindenképpen indokolt a törvényi szabályozás a határőrizeti tevékenység, illetőleg a határőrség működésének kérdésében. A pártok képviselői a törvényjavaslatot érdemben alkalmasnak minősítették e szabályozási célok megvalósítására, és egyhangúlag támogatták a törvényjavaslat mielőbbi benyújtását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra figyelemmel kérem önöket, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot érdemben vitassák meg, módosító javaslataikkal javítsák azt, ha lehet, a végén pedig fogadják el. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.
A jegyzői székben Boros Lászlót Szili Sándor váltja fel.)
A jegyzői székben Boros Lászlót Szili Sándor váltja fel.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
