LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT
LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvénnyel kapcsolatban a Független Kisgazdapárt véleményét két részre bontanám. A Független Kisgazdapárt eme törvénynek két igen fontos és sarkalatos pontját kívánja megvilágítani. Az egyik az úgynevezett idegenrendészeti vagy határrendészeti feladatok, a másik pedig a határ őrzése, a határ védelmének kérdése. E két témakörrel foglalkozik ez a törvénytervezet, és nem a törvénytervezet megjelenésekor, hanem már sokkal előbb is erről többször vitát folytatott a Független Kisgazdapárt különböző fórumokon, valamint a honvédelmi bizottságban, és egyéb parlamenti lehetőségeknél is kifejtette az erre vonatkozó, a jelenlegi törvénytervezettől erősen eltérő véleményét. Ezt a véleményt szeretném ismertetni önökkel.
Először is az idegen-, illetve a határrendészeti feladatokkal kapcsolatban messzemenően egyetért azzal a Független Kisgazdapárt frakciója, az egész Kisgazdapárt tagsága, és a szavazóink is, hogy igenis az belügyi feladat. De a határrendészeti feladatok elvégzése a Belügyminisztérium irányításával kell megtörténjen, mert ez így volt, és ennek így kell lenni. A határrendészetben foglalkoztatottaknak igen jól képzett, jól megfizetett, hivatásos szakembereknek kell lenni, hogy kiszűrjék azokat a problémákat, amelyek mindig előfordulhatnak egy határon idegen behatolás, útlevél-, egyéb problémák miatt; azonban a mi véleményünk szerint ez a belügyminiszteri hatáskör már nem terjed ki a határ őrzésére, mert a határok őrzése a Magyar Honvédségnek a feladata.
Ennek következtében a törvény első részét, amit megemlítettem, és amelyben egyetértés van, a Független Kisgazdapárt tudja támogatni. Azonban a határ védelmét, a határnak az őrzését nem tartja belügyi feladatnak, hanem az kimondottan a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség feladatát képezi. Ez, ha történelmileg visszatekintünk, azt hiszem, hazánkban 1945-ig így történt. Voltak határvadász századaink, zászlóaljaink, határ mentén helyezkedtek el azok a honvédelmi egységek, amelyek hivatottak voltak a határt megvédeni.
Ebben a törvényben éppen ez a második rész keveredik, és nagyon érdekes módon egyértelműen a törvényben is megtalálható, hogy ha fegyveres támadás, fegyveres konfliktus, beavatkozás érné az országot, akkor ez a határőrség végeredményben a Magyar Honvédség alá van rendelve, s a Magyar Honvédséggel együtt kell azokat a feladatokat ellátnia, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a határunkon ne hatoljanak be idegen erők.
Itt fölmerül az a kérdés rögtön, hogy vajon hogy fognak együttműködni ezek a szervezetek, amelyeknek a kiképzésük és különféle tevékenységük akkor kerül először egy irányítás alá, és nem egységes kiképzés alapján, nem egységes együttműködés alapján kell akkor fölvegyék és megoldják azokat a problémákat, amelyek ilyen esetben fölmerülhetnek.
Különösen lényeges ebben a kérdésben az együttműködés, az együttgyakorlás, tehát amikor békehelyzet van, akkor, ahogy a honvédségnél is a kiképzés működik, ugyanúgy a határőrségnél is, ezt közösen kellene valahogy csinálni, s ennek következtében valószínű, hogy egy olyan veszélyhelyzet esetén, amit természetesen, sem a Kisgazdapárt, sem személyem nem kíván, az együttműködésük hatékonyabb és ütőképesebb lenne.
Ezen túlmenően van egy másik nagy probléma is, és ez a másik probléma a gazdasági kérdés. Magyarországon ismerjük a gazdasági lehetőségeinket, ismerjük az ország anyagi, gazdasági helyzetét és a költségvetésnek a problematikáját, hogy bizony a költségvetésből nagyon fontos területek: az egészségügy, az oktatás és így tovább, mondhatnám, igen nehéz helyzetben van éppen a csekély költségvetési juttatási lehetőségek miatt.
Most kérdezem én: hogyha a határrendészetet levéve - amelynek a felállítása, biztosítása és finanszírozása a Belügyminisztérium által történne -, ha a határőrséget és a Magyar Honvédséget összevonva egy ütőképesebb honvédséget hoznánk létre, akkor ez vajon mennyivel tehermentesítené a költségvetést, illetve a fegyveres erőkre és a haza védelmére fordítandó összegek mennyivel emelkednének meg? Mennyivel lehetne több pénzt fordítani olyanra, hogy a fegyverzetet javítsuk, a technikát javítsuk, az igen rossz helyzetben és a létminimum szélén élő kiképzőtiszteket fizetésben meg tudjuk támogatni, a hadseregnek a morális tartását vissza tudjuk adni, a tiszti pályát vonzóvá tudjuk tenni? Ez a pénz mindarra fölhasználható lenne, mert itt duplum történik, mert van két vezetés, két hatalmas nagy irányító szervezet, ezenkívül raktárak, eszközök, tartalék alkatrészek, oktatási központok, és a többi, és a többi, mind kettő van, holott egy is elegendő lenne; és akkor ezt a költségvetési pénzt bizony sokkal jobban föl lehetne használni. Ez volna a másik kérdés.
Konkrétabban egy kicsit rátérve magára a törvényre: a hiányosságok közé tartozik - ez általában, sajnálatos módon jellemző volt, a honvédelemmel kapcsolatos, a hivatásos tisztek és a sorkatonák jogállásánál is -, hogy rendkívül körülményes, rendkívül sok pontot tartalmaz. Itt is 87 paragrafus van, 300-nál több pont szabályoz, azonkívül összekeverednek a fogalmak, a fogalmazás nem túl szerencsés, elég nehéz az eligazodás.
(11.10)
Olyan dolgok vannak benne, amelyre szerintünk képtelen a mai határőrség. Például azt mondja, hogy a légi figyelés és az idegen repülők behatolásával kapcsolatos tevékenység. Nem tudom, hogy mivel rendelkezik a határőrség, radarral és egyéb készülékekkel (Közbeszólások: Idegenfelismerő készülékkel!), igen, van nekik felismerő készülékük. Azt hittem, hogy csak úgy fölnéznek az égbe és megállapítják, hogy ott jön egy repülőgép, akkor szólunk valakinek.
Ezek olyan dolgok, amelyek ennek a magyar légtérnek elég sokba kerülnek. Azt hiszem, hogy egy figyelőrendszer is elég lenne, nem kellene figyelnie az idegen repülők behatolását külön a honvédségnek és külön a határőrségnek. Nem kell mindegyiknek külön figyelőrendszert kiépíteni, hiszen ezek is sok milliárdba kerülnek, ahogy ismerjük ezeket a költségeket. Egyáltalán ezek a dolgok a kettősség miatt nagyon megterhelik ezt a szegény költségvetést és az ország helyzetét.
Ugyanakkor megállapítható, hogy bizonyos értelemben a határvédelem és a határőrzés rendőrségi irányba ment el. Nyomozóhatósági feladatokkal látják el, amelynek kevés köze van a határőrzéshez, hanem inkább a rendőrség feladata lenne. Tehát nagyon hasznos volna, ha azokat a paragrafusokat, azokat a pontokat, amelyek kimondottan a Belügyminisztérium magánhadseregét jelentenék és a rendőrségi feladatok ellátására szolgálnak, a rendőrségnek adnánk, hogy a rendőrök is egy kicsit több fizetést kapjanak, és foglalkozzanak azzal, ami az ő dolguk.
Ebben a törvényben keveredik a határrendészet, keveredik a határőrizet, amely a Magyar Honvédség feladata, keveredik a bűnüldözés, amely a rendőrség feladata, és nem elhanyagolandó, hogy végeredményben ennek a hadseregnek a létszáma a teljes magyar hadsereg létszámának körülbelül az 50 százalékát jelenti, ami pedig egy jelentős szám. És ez az 50 százalékos hadsereg, amely 25-26 ezer embert jelent, sokkal több jogosítvánnyal rendelkezik, mint a honvédség, sokkal komolyabb lehetőségei vannak akár a határ mentén, akár onnan beljebb is - esetleg belpolitikai célokra felhasználni. Sokkal kevesebb az ellenőrzési lehetősége, a parlamentnek minimális ellenőrzési lehetősége van. A belügyminiszter kénye-kedve szerint használhatja fel ezt a magánhadsereget, amely ellen a Független Kisgazdapárt kénytelen tiltakozni.
A Független Kisgazdapártnak nagyon rossz emlékei vannak a kék és zöld ávósokról, s meg kell mondjam azt, hogy ez a határőrség, így, ahogy van, 1945-ben a szovjet minta alapján, a szovjet belpolitikai problémák miatt Magyarországra át lett építve, és ezen nem történt változtatás. A Független Kisgazdapártnak az a véleménye, hogy ezen változtatni kell. Most már a rendszerváltás hetedik vagy hatodik évében, a többpártrendszeri demokráciában, a jogállamiságban szükséges, hogy egy erős, ütőképes hadseregünk legyen, amely az ország határait meg tudja védeni a külső behatások ellen. Ide pénzt, több pénzt kell adni, emelni kell a Magyar Honvédség morális helyzetét, és az idegenrendészeti feladatok ellátását szűk, igen jól, megfelelően képzett szakemberekkel kell felerősíteni, hogy legyen meg az idegenrendészeti feladat, akár az Európai Unió, akár pedig más feladatok miatt fontosnak tartott érdekekből. Azonban a Magyar Honvédségre kell átruházni azokat a feladatokat, amely ezer éve a magyar katonák dolga, és nem az 1945 után létrehozott határőrséggel kapcsolatos.
Ezért a Független Kisgazdapárt - fenntartásait hangoztatva - nem tudja támogatni ezt a törvénytervezetet, mert ez a törvénytervezet a mi véleményünk szerint egyértelműen azt jelenti, hogy a Belügyminisztérium nemcsak a rendőrség, hanem egy bizonyos fegyveres hadsereg, a magyar határőrség létszámával is megerősödik, s ez bizony a mi választóinkban aggodalmakat kelt, mert a mi választóink nagyon jól tudják, hogy milyen volt ez a hadsereg 1945-ben.
Köszönöm szépen, ezt kívántam elmondani. Köszönöm a figyelmüket. Természetesen nem támogatjuk a törvényt. (Taps a jobb oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
