DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e késői szakaszában nehéz már újat mondani, hiszen saját frakciómból is már a harmadik hozzászóló vagyok, korábban is mondták képviselőtársaim, hogy tulajdonképpen érintettség révén szólnak hozzá. Én is azt mondhatom, hogy nem szakemberként, nem építészként, hanem Sopron város képviselőjeként szólok ehhez a témához.
Sopron nemcsak a leghűségesebb város címmel büszkélkedhet, hanem 1975-ben a műemlékegyüttes megóvásáért kifejtett munkájáért Európa-díjat kapott. Akkor közel 300 objektum, létesítmény volt felsorolva, kicsit érthetetlen számomra, hogy most csak hat épület szerepel olyanként feltüntetve, ami nem adható ki állami tulajdonból. Ezek pedig az alábbiak: a Fabricius-ház, a Tábornok-ház, Storno-ház, Esterházy-palota és két zsinagóga az Új utcában. Jelenleg valamennyi múzeumként funkcionál.
Hogy a műemléki épületekben lévő lakásokat a benne lakók megvásárolhatják, az egy nagyon jó dolog. De ettől, sajnos, a problémák nem oldódnak meg, sőt, inkább fokozódnak. Hisz azt mindenki tudja, hogy mennyivel költségesebb egy ilyen épület eredeti állapotban való helyreállítása és felújítása, ilyen értelemben, sajnos, magára maradt a város, hisz ilyen jellegű támogatást öt év óta nem kapott, utoljára 160 millió forint volt ez az összeg. Ha az infláció értékét figyelembe vesszük, akkor mindenki kalkulálhatja, hogy mennyi kellene most hasonló célokra a város számára. Az viszont egyértelmű - ahogy Csóti György képviselőtársaim is említette -, hogy csak egy megfelelően karbantartott, óvott műemléki együttes lehet vonzó a turizmus számára, hiszen Sopronnak is egyik nagyon lényeges bevételi forrása a turizmusból származik. De sajnos ezekből a bevételekből túl sokat von el a költségvetés, viszont nem igen van lehetőség éppen ilyen célokra visszaforgatni ezekből a bevételekből.
Egyébként Sopron város polgárai és az önkormányzat is mindent megtesznek ennek a történelmi örökségnek, ennek a műemléki együttesnek a megóvása érdekében. Sopron város szakemberei már az előkészítés során is részt vettek ennek a törvénynek a kidolgozásában, nagyon sok javaslatuk be is épült a javaslatba. Ennek ellenére van még néhány észrevétel, illetve javaslat, amit röviden hat pontban szeretnék összegezni.
Először is: az országos műemlékvédelmi hatóság feladatait, jogköreit a javaslat túlságosan kiterjeszti. Kicsit úgy érzik az építész szakemberek, hogy a javaslat nem műemléki, hanem műemlékvédelmi hivatali törvény lett.
Másodszor: túl keveset foglalkozik a tervezet a fenntartás, felújítás és finanszírozás problémáival vagy a hatósági jogkörök pontosításával, meghatározásával. Ezekben az épületekben leggyakrabban idős emberek laknak, akik sajnos éppen a jövedelmi viszonyaik miatt nemigen tudják vállalni ezt a költséges felújítást és rendbehozást. Ha viszont fiatalok vásárolják meg vagy éppen öröklés útján jutnak ezekhez a lakásokhoz, akkor részükre célszerű lenne valamilyen kiemelt támogatási lehetőséget biztosítani, ugyanúgy kedvezményes lakásvásárlási lehetőséget, tehát hogy szociálpolitikai kedvezményt, gyerekkedvezményt, egyebet is igénybe vehessenek ilyenkor.
Harmadszor: az 56. § (1) bekezdésében a meglevő három kategória teljes körére kiterjeszti a műemlékként való védettséget, de nagyon helyesen városképi jelentőségű állomány átkerülhet önkormányzati, helyi védelemre. Ez nagyon fontos lehet, különösen a jövőre nézve, mivel kortárs művek is kerülhetnek védelemre. Itt is szeretnék néhány soproni példát említeni: Sopron polgárai közismertek lokálpatriotizmusukról is és adakozó szellemükről is. Néhány köztéri szobor az utóbbi évben éppen magánkezdeményezésre, alapítványok indításával, illetve konkrétan személyi felajánlásból kerülhetett ki Sopron köztereire. Ilyen szobor a Kölcsey-szobor, a Vörösmarty-szobor és Gyóni Géza szobra. És akiknek a nevét itt meg kell említenem - hisz jelentős adományokkal, illetve felajánlásokkal és az adományok gyűjtésével nagyon jelentős munkát végeztek -, ők a Káspár nővérek Sopronban.
Ez a törvény nem tudja előirányozni ezeknek az ügyét, a párhuzamosan tárgyalt, "Az épített környezet alakításáról és védelméről" szóló javaslat viszont nem fordít elég figyelmet a helyi védelem kiépítésének rendszerére. Egy stabil, minden településen meglevő és működő helyi védelmi rendszer nélkül nem biztosított az egyszintű műemlék-kategória. Természetesen a helyi értékvédelem és az országos műemlékvédelem egymásra épülésén kell alapulnia a korszerű hazai értékvédelemnek is, ahogy ezt a Granadai Egyezmény 10. cikk 4. pontjában aláírásával Magyarország vállalta is.
Azért is fontos ez a kérdés, mert hazánkban már a '60-as évektől voltak nagyon jó helyi kezdeményezések. A rendszerváltással megvalósult decentralizáció megszüntette a központi szakmai irányítás, városépítési műhelyek eszközét. Az országos szintű műemlékhatóságnak fel kell vállalnia a kiépítés szakmai támogatását. Csak így lehet jogos az eddig általa védett városkép-kategória - idézőjelben mondom - "leadása", csak így lehet ezt egységesen végrehajtani. Csak akkor remélhető, hogy az addig védett épületek nem kerülnek - idézőjelben - "ebek harmincadjára".
A műemlékvédelem elemi érdeke, hogy a települési önkormányzat együttműködő partnere legyen, hisz szakmai támogatás, információáramlás másképp nem képzelhető el. Az együttműködés fő vonala a terület- és településrendezés, ami önkormányzati kompetencia.
Negyedszer: nagyobb figyelmet kellene szentelni a társadalmi támogatás kérdésének is. Társadalmi igény és támogatottság nélkül a hivatal igyekezete nem sok eredményre vezetne. Elsősorban az ilyen célú egyesületek támogatására, a rájuk való támaszkodásra és a velük való együttműködésre gondolok. Továbbra is szükséges a hatékony műemléki propaganda. A tervezetben csak a helyi önkormányzatok műemlékvédelmi tevékenységei között van megemlítve a társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel való együttműködés, a 29. § (1) bekezdésében.
Ötödször: a javaslatban nincs megfelelően megoldva a közérdekből a tulajdonosi jogokban való korlátozás kompenzálásaként elvárható támogatás. Az Európa Tanács ide vonatkozó ajánlása, amely két főbb területre osztható, úgy az adminisztratív eszközök körére, olyan városfejlesztési stratégia szükséges, amely felhívja a lehetséges befektetők figyelmét az örökség használatát segítő forrásokra vagy egyszerűsíti az adminisztratív eljárásokat. A második körben, a pénzügyi eszközök terén adókedvezmények kellenek, főleg az örökösödési és a helyi adók esetében a lakástámogatások ilyen irányú módosítása, forgalmiadó-visszatérítési lehetőség és kedvezményes hitelek.
Amit a hatodik pontban el kívánok mondani, arról Szabad György képviselőtársam is tett már említést, nevezetesen, hogy a Környezetvédelmi Alapból is többet kellene ilyen célokra fordítani, és meg kellene határozni, hogy ebből konkrétan mennyi kerüljön elkülönítésre műemlékvédelmi célokra.
Képviselőtársaimmal néhány módosító indítványt nyújtottunk be, ezekkel javaslom a törvény elfogadását. Köszönöm a figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
