DR. ROZGONYI JÓZSEF
DR. ROZGONYI JÓZSEF
DR. ROZGONYI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! E látszólag száraz törvényjavaslat kapcsán igen érdekes ismeretekre tehettünk szert az elmúlt percekben, már csak azért is érdemes volt ilyen sokáig figyelemmel kísérni a Ház munkáját.
Az előttünk fekvő T/4416. számú törvényjavaslat a közalkalmazotti jogállásról szóló '92. évi XXXIII. törvényt módosítja. Ez az utóbbi az elmúlt öt év során fő vonásaiban, alapjaiban bevált, egységesen szabályozza a több százezresre rúgó közalkalmazotti tábor jogviszonyát. Jómagam is mint e törvény hatálya alá eső, és mint e törvényt alkalmazó, kívánok hozzászólni.
(20.00)
Úgy ítélem meg, tulajdonképpen e törvény fenti jellemzőjéből adódik a legnagyobb problémája is, hogy tudniillik lehet-e, szabad-e egy kalap alá venni a nagyon is eltérő sajátosságokkal bíró csoportjait ennek a hatalmas társadalmi, foglalkoztatási rétegnek. Vajon egy tekintet alá eshet-e az orvos a könyvtárossal, a pedagógus a népművelővel? A válasz költői. Ezt bizonyítják azok a finomítások, amelyeket az elmúlt években a meghozatala óta ezen a törvényen elvégeztek és folyamatosan elvégezni kényszerülnek.
Utalnék példának okáért a művelődési miniszter úr minapi nyilatkozatára, aki ugyanis azt mondta, hogy ismét neki kell futni, úgymond, a pedagógus bértáblázat megalkotásának, ami arra utal, hogy a bértáblázat jelenlegi működése, megalkotása kétségtelenül kivált egyfajta jövedelemnivelláló, teljesítmény-visszatartó hatást. Jómagam is tapasztalom ezt, hiszen a bérrendezések rendre úgy történnek meg, hogy a kategória alsó határán lévő béreket korrigálják újólag.
No, de most már a javaslatra rátérve: a képviselőtársaim már nagyon sok mindent elmondtak a törvénymódosítás kapcsán. Szeretném azt is elmondani, hogy az önkormányzati bizottságban nem bontakozott ki vita a törvénymódosítás kapcsán, ezért túlnyomórészt a saját véleményemet kívánom elmondani.
Ahogyan az előttem szólók már utaltak rá, ezeket a mostani finomításokat, pontosításokat három okra vezethetjük vissza. Az egyik az ominózus alkotmánybírósági határozat, amely a nyelvpótlékra való jogosultságot pontosító 7. §-ban ölt testet. A második ilyen okcsoport az EU-jogharmonizációs törekvésekre vezethető vissza - így például a csoportos létszámcsökkentéseket szabályozó 3. § -, illetőleg a törvény működése, gyakorlata során felmerült tökéletesítési igényekre. Ilyenek közé sorolom a szakszervezeti jogosítványok gyakorlására vonatkozó vagy a pótszabadságra, az ügyeletre avagy az egészségkárosító kockázatokra vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök úr! Az imént felsorolt csoportosításból engedjenek meg kiemelnem három témakört az ügyeleti díjakkal, a nyelvpótlékokkal, illetve a közalkalmazotti jogviszony értelmezésével kapcsolatosan. Ahogyan az expozéban miniszter úr is utalt rá, a módosítás 5. §-a felhatalmazza a minisztert, hogy rendeletben szabályozza a készenlét, az ügyelet elrendelésének feltételeit, valamint díjazásának mértékét. Bizony meg kell mondani, hogy eddig a közalkalmazotti és a köztisztviselői törvény is adós maradt az ügyelettel kapcsolatos precíz szabályozással, és emiatt számos elhúzódó, makacs munkajogi vita keletkezett. Itt szeretném például megemlíteni, hogy a Nógrád megyei kórház és az orvosai között is már több mint egy éve tart a huzavona, és a mai napig nem rendeződött ez a kérdés. A mostani módosítás az 1997. február 1-jei kormányrendeleten túl újabb felhatalmazást biztosít a kormánynak, és ebben nemcsak a készenlét elrendelését, hanem annak díjazását, valamint a végzett munka átalánydíjazását is szabályozni kell majd. Ez nemcsak az egészségügy terén, hanem valamennyi önkormányzati intézményben így lesz. Ezzel remélhetőleg megnyugtatóan rendeződni fog ez az évek óta munkajogi vitákra okot adó terület, és egyértelművé válnak az ügyelet díjazásának szabályai is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ami a nyelvpótlékok fizetésének pontosítását illeti, arra az alkotmánybírósági határozat kötelezi a jogalkotót. Ez a határozat június 30-i hatállyal megsemmisíti a Kjt. azon bekezdését, miszerint nem jogosult idegennyelv-pótlékra a nyelvtanár, a tolmács, valamint a fordító munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott. Méghozzá azért - mondja az Alkotmánybíróság -, mert további idegen nyelv használata esetén sem lehetséges pótlékfizetés az iménti bekezdés alapján. Meggyőződésem, hogy a kizárás annak idején egyáltalán nem állt a jogalkotó szándékában, és a törvény szelleméből sem következik, mégis el kell ismernem, hogy a szó szerinti értelmezés alapján a fenti következtetésre jutunk. Erről egyébként Győriványi képviselő úr meglehetősen részletesen szólt.
A mostani törvénymódosítás 7. §-a úgy orvosolja ezt a pontatlanságot, hogy a munkakör betöltéséhez nem szükséges, de egyébként kollektív szerződés által indokolt további nyelvhasználat esetén a nyelvpótlék fizethető. A pótlék fizetésének kizárása tehát csak arra a nyelvre vonatkozik, amely a munkakör ellátásához szükséges. Ezen a területen is tehát tiszta helyzet teremtődik. Szeretném azonban kiemelni e tekintetben, hogy a nyelvhasználat szükségességét a kollektív szerződésben kell szabályozni, és a kollektív szerződés szabályozási körébe utalt kérdéskörökben ez a törvényhez hasonló erejű jogszabálynak számít. Ezt saját személyes munkajogi, illetve munkaügyi bírósági gyakorlatomra hivatkozva is tudom mondani.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy persze még mindig maradnak lavírozási lehetőségek, például a munkaköri besorolás manipulálásával. Tippeket nem akarok erre adni, de mindenesetre végiggondolandó: azzal, hogy kit milyen munkakörbe sorolnak be, bizony-bizony még mindig lehet a pótlék körül kis manipulációkat végezni. Ha a miniszter urat érdekli, esetleg külön el tudom majd mondani.
Tisztelt Ház! Végezetül hadd ejtsek szót a harmadik témáról, a közalkalmazotti jogviszony értelmezéséről, illetve a közalkalmazotti törvény hatályának kiterjesztéséről.
Az 1. § alapján a hatály kiterjed az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára. E tekintetben azon személyek esetén, akiknek a munkáltatója az önkormányzat, a kinevezés, a felmentés jogát a testület, az egyéb önkormányzati jogokat pedig a polgármester, illetve a megyei közgyűlés esetén a közgyűlés elnöke gyakorolja. Ugyancsak a testületet illetik meg a fegyelmivel kapcsolatos jogosítványok is, így az eljárás megindítása, lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása is. El kell mondjam, hogy az MSZP-frakció önkormányzati munkacsoportjában e tekintetben egyesek aggályaikat is kifejezték, mert ez, úgymond, túlságosan nagy felhatalmazást adhat - különösen kisebb településeken - a testületnek. Elgondolkodtató, hogy talán nem kellene-e, mondjuk, a fegyelmi vizsgálóbiztos feladatát egy nem testületi tagra bízni, és ezzel jobban összhangba lehetne hozni ezt a szabályozást az Ötv.-vel, illetve a köztisztviselői törvénnyel.
A törvénymódosítás a tekintetben is rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat által foglalkoztatottak munkaviszonya e törvény hatálybalépésével egyidejűleg átalakul közalkalmazotti jogviszonnyá. Mindezen rendelkezések tisztább helyzetet teremtenek a jogviszony hatálya alá kerülők tekintetében is, megelőzvén számos munkajogilag vitatható helyzetet.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jelen törvénymódosítás ugyan kis terjedelmű és látszólag nem nagy jelentőségű kérdéseket tisztáz, mégis azt kell mondanunk, hogy nemcsak az érintett közalkalmazottak szempontjából, hanem a jogalkalmazók szempontjából is fontos, hiszen pontosít, egyértelművé és használhatóbbá tesz dolgokat.
(20.10)
E tekintetben pedig bizony gyakran és joggal merülnek fel kifogások az általunk meghozott törvényekkel kapcsolatban. És bár - ahogy utaltam rá -, a mi bizottságunkban nem bontakozott ki vita az általános vitára való alkalmasságot tekintve, mégis az ajánlás egyhangú támogatottsága jelzi a módosítások helyes irányát.
Arra biztatom tehát jelen levő képviselőtársaimat és a tisztelt Házat, hogy szavazataikkal támogassák a T/4416. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
