DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF): Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslatot két terjedelmes anyag kíséri. Az egyik magával a környezetvédelemmel, a másik a környezet-egészségüggyel foglalkozik.
Mind a nemzeti környezetvédelmi program, mind pedig két kísérő anyaga rendeltetésére teljesen alkalmatlan. A programban sehol egy tevékenységlista, sehol egy hálóterv, nincsenek határidők, nincsenek felelősök, az ellenőrzésről egy árva szó sincs. Mivel egy program tevékenységekből áll, amelyeket feladatok megoldására végzünk, a programkészítőknek világosan, egyértelműen és áttekinthetően rendezve közölniük kellett volna, legalább a program lényeges részfeladataira vonatkozóan, hogy melyek a feladat megoldására szóba jöhető választási lehetőségek, milyen szempontokból és hogyan végezték a választási lehetőségek értékelését, hogyan biztosították, hogy egy legelőnyösebb lehetőség választassék, hogyan kívánnak gondoskodni ennek a legelőnyösebb lehetőségnek a legelőnyösebb megvalósításáról, hogyan kívánnak gondoskodni arról, hogy az ellenőrzés minden szükséges szempontból és módon, a leghatékonyabban megvalósuljon.
Mindezekről szinte semmit sem lehet megtudni az anyagokból. A program és kísérő anyagai még a legegyszerűbb, a gyakorlatban bevált, közismert és könnyen áttekinthető váz használatát is mellőzik. Mi ez a váz? Egy kiindulási állapot, jelen állapot, eszközök, műveletek, tevékenységek, tennivalók, célállapot. Sőt, meg kell állapítani, hogy az anyagokból ezen váz kibogozása is nehéz, mivel az anyagok ezekre az elemekre vonatkozó információknak csak töredékét tartalmazzák. Így értelmes, logikai szerkezet nélkül aztán minden mindennel összekeveredik, és könnyebb álcázni a program súlyos koncepcionális problémáját. Nem a környezet védelmének tevékenységei és ezek múlt, jelen és jövőbeli helyzete, hanem a környezet helyzete, állapota van a középpontban, holott egy programnak elsősorban a tevékenységeknek és a módoknak a legalkalmasabb megválasztásával kell foglalkoznia.
(21.30)
A környezet állapotáról rengeteg nagy és közismert anyag áll rendelkezésre, könnyű ezekből grafikonokat, ábrákat készíteni, és akár tucatnyi szép, színes kötetet is összeollózni.
Nem ez a helyzet azonban a környezetvédelem tevékenységeivel, azok hatékonyságával stb. kapcsolatban. Ezekre vonatkozóan nagyon komoly munka már néhány oldalnyi anyag összeállítása is, nem beszélve egy program megszerkesztéséről. A szerzők a környezet állapotára vonatkozóan rengeteg szép, színes ábrával szórakoztatják az olvasót. Azt a látszatot keltik, hogy mily sokat dolgoztak - így igyekeznek elterelni a figyelmet arról, hogy azon a téren, ahol dolgozniuk kellett volna, egyszerűen elsikkadtak a munkák.
Az anyagokban a környezet állapotával foglalkozó részek minden másnál kidolgozottabbak; ezt a munkát nem a programkészítők végezték, ők csak tálalták. Minden program nélkülözhetetlen érdemi alkotóelemei azonban - például a már említett tevékenységek és módok legalkalmasabb megválasztása - ezekben az anyagokban kidolgozatlanok, rendezetlenek, hiányosak vagy hiányoznak, tehát értékelésük és mindaz, ami a felelős és megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, az anyagok alapján elvégezhetetlen.
Hiányzik az anyagokból a környezetvédelem állapotának, helyzetének részletes, korrekt értékelése. Még az sincs összegyűjtve, hogy a környezetvédelem állapotának, helyzetének értékelése milyen szempontok szerint kell hogy történjen. Így aztán nemcsak a célállapot egzakt körvonalazása lehetetlen, hanem a hozzá vezető utaké is. Az előterjesztők mind a célállapot, mind pedig a hozzá vezető utak tekintetében megmaradnak az általános jelszavak színvonalán.
Jellemző példa: a környezetvédelmi szabályozásnak a költségek és a környezetvédelmi, illetve az ökológiai hasznok viszonyát tekintve hatékonynak kell lennie. A hatékonyságelemzésre és a gyengepontelemzésre azonban már nem telik a programalkotóknak.
Hiányzik az eddigi környezetvédelmi tevékenységek esetében a ráfordítások, kölcsönök, támogatások stb. felhasználása és hatékonyságának elemzése. Milyen forrásból, milyen célokra, mennyit költöttek az évek során, és milyen hatékonysággal? Ez az információ az irányítás egyik legfontosabb eszköze.
Általánosan: figyelmen kívül van hagyva a hazai társadalom tevékenysége és viszonya a környezetvédelemhez. Hiányzik a civil szervezetek, az MTA stb. véleménye. Ha az agrárprogramhoz kell a társadalom véleménye, akkor a környezetvédelmi programhoz is kellene. Egy ilyen, az Országgyűlés elé hozott programban a szabályozási, a jogalkotási és jogalkalmazási kérdéseknek központi szerepűeknek kellene lenniük. Ezzel szemben mindössze egy-két lap jut a szabályozás, a jogi és a pénzügyi szabályozás témakörére, holott éppen ezekkel is kiemelten kellene foglalkozni. Van ugyan egy kigyűjtés a hatályos jogszabályokról, de semmit sem találunk azok hatályosulásával kapcsolatban.
Meg kell jegyeznem, hogy az önkritika is távol áll a program készítőitől. Nem vetődik fel sehol a felelősség kérdése. Szép példája ennek a következő, az elmúlt évtizedekre jellemző személytelen, következmények kérdését még halvány utalás formájában is messze elkerülő fogalmazás: "A környezetbiztonságra alapvető befolyást gyakorló ipari - kiemelten vegyipari - létesítmények biztonságtechnikai ellenőrzöttsége, tevékenységük kockázatelemzése intézményesen nem biztosított, és nem teljeskörűen szabályozottak a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tevékenységek sem". Pedig ha egy országban a környezetbiztonságra alapvető befolyást gyakorló ipari létesítmények biztonságtechnikai ellenőrzöttsége, tevékenységük kockázatelemzése intézményesen nem biztosított és nem teljeskörűen szabályozottak a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tevékenységek sem, akkor abban az országban csapnivaló a környezetvédelmi jogalkotás, csapnivaló a kormány környezetvédelmi tevékenysége, és gyakorlatilag hatástalan a környezetvédelmi intézményi rendszer - és mindezek miatt azonnal fel kell vetni a személyes felelősség kérdését.
Mindezekkel persze az anyag nem foglalkozik. A programot az Országgyűlés kapja, tehát a törvényalkotók. Az anyagnak a jogalkotási, határozathozatali munka megkönnyítésére is figyelmet kellett volna fordítania. Az Országgyűlés ebben az esetben irányítási funkciót lát el, határozatával irányt szab. A rosszul vagy alkalmatlanul tálalt javaslati anyag azt eredményezheti, hogy a megszabott irány nem lesz a legmegfelelőbb.
A szakmai színvonal szemléltetésére még néhány példát szeretnék felsorolni. A 6. oldalon beszélnek a szerzők általános prioritásokról és célkitűzésekről, de optimalitásról és optimalizálásról sehol sem. Nem tudom, hogy az anyagok szerzői a "prioritás" szó jelentésével tisztában vannak-e - ez csak egy kis csipkelődés a részemről. Az áll a 124. oldalon, hogy "A környezetvédelmi program végrehajtása során elsődleges prioritást képez a környezetbiztonság" stb.
A prioritás elsőbbséget jelent, az elsődleges prioritás pedig elsődleges elsőbbséget. Tegyük fel, hogy értjük, mi az elsődleges prioritás; nehezen érthető azonban, hogy a környezetbiztonsági alapelvek konkrét meghatározása miért nem történt még meg. Hogyan lehet ezek nélkül programot készíteni?
A másik idézet a 10. oldalról van: "Azokat a kármentesítési megoldásokat kell előnyben részesíteni, melyek több problémát oldanak meg egyszerre." Eszerint nem az optimális megoldásokat kell előnyben részesíteni, hanem azokat, amelyek több problémát oldanak meg egyszerre? Ha tehát betömjük a léket egy süllyedő csónakban vagy hajón, hogy ne süllyedjen el, azzal szemben tán érdemesebb lenne korlátot festetni az utasokkal? Pedig az első esetben megmentjük az életüket, a második esetben csak eltereljük a figyelmüket.
Külön érdemes foglalkozni a színes ábrák tömegével. Ez nagyon színvonalasnak tűnhet, plasztikusnak, áttekinthetőnek. Nem akarok sértő lenni, de a program egészét tekintve az "üveggyöngyök a vadaknak" szemfényvesztést juttatják eszembe.
A környezetvédelmi program finanszírozásának alapelveként fogalmazza meg a program, hogy "A környezetvédelmi célok a lehető legolcsóbban, gazdaságos módon valósuljanak meg, társadalmilag elviselhető keretek között". Mit ért a program az alatt, hogy "legolcsóbban"? Mi a környezetvédelemben a legolcsóbb? A megelőzés! Hol találunk a program szerint a költségvetésben helyet a környezetbarát technológiák fejlesztésére, például a hulladékok újrahasznosítására vagy a környezetvédelmi háttéripar fejlesztésére? Hogy társadalmilag mennyire lesz elviselhető a következő években a program által irányzott költségvetés, erre majd egy részletes elemzést lehetne végezni. A 2. táblázatban feltüntetett keretszámoknál egyértelműen kiderül, hogy bizony a társadalomnak kell viselnie ezen a téren is a terheket.
Ha a fejlesztési célok ráfordítási igényeit bemutató 3. táblázat bármelyik részterületét vizsgáljuk, költségvetési halmaz van csak feltüntetve. Például a '97. évi - ha jól idézem - 44,8 milliárd forint vízvédelmi összköltségből mennyi jut ivóvízbázisok védelmére, felszín alatti vízszennyezések megszüntetésére, települési szennyvíztisztításra, ha itt a kiemelt támogatást a Balaton kapja?
Ezen országgyűlési határozatban tulajdonképpen egy programról és annak levezényléséről kellene hogy szó legyen. Ennek az irányítás az egyik legfontosabb eleme, a cél kijelölése, az erőforrások célirányos felhasználásának megszervezése és az ellenőrzés. Nagyon jellemző, hogy még a tervellenőrzés rutinelemei is hiányoznak az anyagokból, pedig az ellenőrzés a jó környezetvédő szemlélet legfontosabb alkotóeleme.
Az ellenőrzés mellett azonban a szervezés kérdéseivel sem foglalkoztak érdemben az anyagok készítői. Egy program határidők, felelősök és végrehajtás-ellenőrzés nélkül nem program. És hol vannak azok a szakemberek, akik megvannak az országban? Ki és hogyan fogja őket beállítani egy program végrehajtásába?
A környezetet fenyegető veszélyek gondos feltárása és értékelése is fontos lett volna. Semmit nem tudunk meg olyan döntő jelentőségű kérdésekről, mint például az önkormányzatok asszisztálásával zajló környezetkárosítás, a környezetvédelmi bűnözés, a környezetvédelmi jogszolgáltatás problémái.
(21.40)
Végezetül foglalkozni kell még a nemzeti környezetvédelmi program politikai vonatkozásával is, mert talán csak így kapunk magyarázatot minden lényeges kérdésre.
Ma már nyilvánvaló, hogy a kormány a jogalkotás területén is... - nagyot bukott? Nem leszek ilyen erős; nem erőssége talán a jogalkotás sem a kormánynak. Egyrészt elmaradtak beígért fontos törvények, másrészt az elfogadottak többsége kívánnivalót hagy maga után. Ezt a kormány is tudja, és azt is tudja, hogy a hátralevő időben nem lesz képes teljesítményét javítani. Bármely terület törvényi szabályozásába fog is bele, csak negatívumokat, problémákat tud felmutatni. Egyetlen esélye van, hogy pozitívumot kaszáljon be, és azt a látszatot keltse, hogy komolyan dolgozik: ha általános, nem törvényi konkrétságú koncepciókat, programokat terjeszt elő, és ezekkel lép a nyilvánosság elé - alkotmánykoncepció, nemzeti agrárprogram, nemzeti környezetvédelmi program s a többi.
Az alapelvek, a programok gyártói abban bíznak, hogy mivel ezek az alapelvek és programok természetszerűleg nem foglalkoznak konkrét részletkérdésekkel, ezért homályban marad, hogy készítőik mennyire tájékozatlanok azon a szakterületen, amelynek alapelveit, programjait sokszor frázisok göngyölege formájában megalkotják. Azonban nem maradhat homályban annak a hiányosságnak a felfedezése, amely kiviláglik a programkészítés, a tervkészítés tudománya hiányának megnyilvánulásában.
Politikai kérdés a környezetvédelem mezőgazdasági vonatkozásainak kérdése is, amely az anyagok egyik leggyengébb pontja. Sokan emlékszünk még a mezőgazdaság kemizálására, és arra is, hogy ezt sokszor milyen szakszerűtlenül, hűbelebalázs módjára végezték. Ezzel mérhetetlen károk történtek, mérhetetlen károkat okoztak a természeti környezetben. Erről az évtizedes terhes örökségről, a környezetvédelem mezőgazdasági vonatkozásairól súlyának megfelelően kell tárgyalni, a megoldás nehézségeivel szembe kell nézni.
Tehát akkor tudnánk pozitívan értékelni a programot, ha világosan körvonalazódnának benne olyan fejlesztések, amelyek a környezetvédelmi háttéripar fejlesztésével hozzájárulnak a környezetvédelem állapotának hosszú távú fejlesztéséhez és a károk megelőzéséhez - munkahelyteremtés mellett. Szeretnénk, ha a felhalmozott környezeti károk felszámolásában valódi prioritások jelennének meg, valódi költségütemezéssel, s jó lenne, ha nem kívánságlistára épített program lenne ez az anyag - azt a következő kormány felelősségébe utalva -, hanem valós költségvetéseken alapuló akcióterv.
Tisztelt Ház! A selejt kifejezés használata általános a termékgyártásban. Ez az a terület, ahol a legnagyobb hagyománya van a minőség érdekében történő erőfeszítéseknek, és ahol a jó minőség biztosításának elméleti és gyakorlati eszközét kidolgozták. Ha a jogszabály-alkotási, jogalkalmazási munkát valóban munkának tekintjük, amelynek produktuma, terméke a jogszabály, a határozat s a többi, akkor ezeknek a jogszabályoknak, határozatoknak a nem megfelelő voltát a selejt szó használatával fejezzük ki.
A jogselejt új szakkifejezés, újabban már használják leírásokban. Használatát elsősorban az indokolja, hogy a jogi szakterületnek nincs általános szakkifejezése a hibás jogi produktumra. Az ilyen szakkifejezésre mindenképpen szükség van. A tárgyalt anyag sajnos tipikus példája a jogselejtnek, és mint ilyen, visszautalandó a gyártónak, azaz az előterjesztőnek. Köszönöm, hogy meghallgattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
