DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A módosító indítványok nagyobbik részét én nyújtottam be, kisebbik részét Tokaji Ferenc képviselőtársunk, illetve még az alkotmányügyi bizottság is nyújtott be javaslatokat, valamint a mi bizottságunk is.
Örömünkre szolgál, hogy ezen módosító javaslatok többségét mind az előterjesztő, mind a bizottságok támogatták. Ezek a módosító indítványok azt szolgálják, hogy ez a törvény működjön, ne legyenek diszfunkcionális hatások, és valóban arra szolgáljanak, amire a törvény ki van találva; tehát két dologra: egyrészt, hogy az összeférhetetlen pozícióban lévő állampolgár ne lehessen országgyűlési képviselő anélkül, hogy ezt a pozícióját feladná, a másik pedig az átláthatóság követelménye.
Két általános megjegyzést azért engedjenek meg, mielőtt néhány szót mondanék egyes módosító indítványaimról; megígérem, hogy nem mind a huszonhatról fogok kommentárt mondani.
Az egyik az, hogy ez a törvény akkor is nagy történelmi tette a Magyar Országgyűlésnek, ha menet közben nagyon sok vita volt. S úgy gondolom, mind a köztársasági elnök úr levele után, mind pedig az alkotmánybírósági döntés után megállapíthatjuk, hogy a magyar parlamenti demokrácia egy sarkalatos törvénnyel gazdagodott; még akkor is, ha ezzel egy kicsit úgy járt a Magyar Országgyűlés, mint a nyúl és a sapka esete, mert a választópolgárok most e törvény megszületésekor kifogásolják a végrehajtás kapcsán megjelent iratokat, tehát, ha úgy tetszik, nem hisznek az országgyűlési képviselőknek. Valószínűleg eddig azt gondolták, hogy itt az alvilág centruma van, ahol mindenki milliárdos vagyonokkal rendelkezik, és végül is az derült ki, hogy az országgyűlési képviselők 70-80 százaléka a társadalom középső harmadában van, tehát nem tartozik az úgynevezett legelitebb rétegekhez.
Ezt azért szeretném elmondani, mert ezek a hiedelmek, amelyek itt megjelennek, és most egy kicsit esetenként elvaduló véleményekben öltenek testet a közvéleményben, ezek a vélemények befolyásolni fogják a törvény működését, és esetleg azzal a veszéllyel is járnak, hogy a következő ciklusban - különös tekintettel a választások közeledtére, illetve a választások utáni helyzetre - a számítottnál több eljárás lesz. Ezért is nagyon fontos, hogy az eljárási kérdések minél hamarabb megszülessenek, és nagyon nagy örömömre szolgál, hogy az Országgyűlés hatpárti egyetértéssel támogatta az előterjesztőt abban, hogy az idevonatkozó házszabályi rendelkezéseknél ne a nagy házszabályi egyezkedés kalapjában, hanem külön gyorsítva kerüljenek az Országgyűlés elé, hogy mire esetlegesen valószínűsíthetően megindulhatnak egyes eljárások vagy megindulnának, addigra ez a Házszabály-módosítás megszülessen, és a munka bizottsági feltételei is meglegyenek.
(19.30)
A képviselők - mind a kezdeményezők, mind az érintettek - teljeskörűen érvényesíthessék jogaikat. Az első két javaslatom a volt képviselők mentelmi jogával foglalkozik. Nagyon fontos, hogy a társadalom fokozatosan elfogadja, hogy akit egyszer demokratikusan megválasztanak, azt közéleti szereplőnek ismerik el, és ha valaki látott már nyugati névjegyet, arra az van írva, hogy a volt képviselőt is nagy társadalmi megbecsülés övezi.
Nálunk arról volt szó, hogy a jogállásról szóló törvény a mentelmi jog szabályozásánál megemlíti azt, hogy a volt képviselőt is megilleti a mentelmi jog, erről azonban a Házszabály semmit sem rendelkezett. Volt néhány eset a bizottság előtt, ezért azt javaslom, hogy a volt képviselőt is kelljen értesíteni, őt is meg kelljen hallgatni a bizottság előtt, és az ő ügyében is a plenáris ülés döntsön.
A javaslataim másik része arra vonatkozik, hogy csak olyan esetben induljon meg az eljárás, csak olyan esetben kerüljön bejelentésre egy-egy kezdeményezés vagy bejelentés, ha annak alaposságáról a bizottság meggyőződik, ha úgy tetszik, olyan kósza, névtelen és más bejelentések, amelyek esetleg valószínűsíthetők, ne kerüljenek ismertetésre, mert abban a esetben a képviselő neve alap nélkül forog; hanem csak akkor jelentse be az Országgyűlés elnöke az egyes ügyeket, ha a bizottság már egy szűrőn átbocsátotta, és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvény által javasolt feltételeknek.
A javaslataim egy másik része arra vonatkozik, hogy az Országgyűlés mentelmi bizottsága lehetőleg minél kevésbé keltse látszatát annak, hogy valamiféle panaszirodaként vagy kvázi hatóságként működik, ezért tehát az eljárásban kifelé - a parlamenten kívülre - minél kisebbnek kell lennie az aktív szerepének, hiszen ennek a bizottságnak elsődlegesen az a feladata, hogy az országgyűlési képviselők, illetve az Országgyűlés tekintélyét őrizze, és természetesen a közélet tisztaságát is segítsen megvalósítani. Ezért javasoltuk több esetben azt, hogy az eljárásban a határozati javaslat a mentelmi eljárás analógiájára készüljön, és csak néhány kivételes, a törvény által előírt esetben legyen különleges szerepe a bizottság elnökének.
Talán még egyet említenék meg, amit nem támogatott az előterjesztő és a két bizottság sem. A magam részéről aggályosnak tartom, hogy a házszabály-módosításba külön bekerült egy vagyonvizsgálati eljárás, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás. Azt gondolom, hogy az általános eljárások keretében ez is megoldható. A törvény rendelkezik arról, hogy a zárt vagyonnyilatkozatba csak akkor lehet betekinteni, ha összeférhetetlenségi eljárás indul. Az előterjesztő ezen házszabályi rendelkezési javaslata arra vonatkozik, hogy ha valakinek hibás a nyilvános vagyonnyilatkozata, vagy abba valamit - valaki tudomása szerint - nem ír be, akkor bejelentés, kezdeményezés érkezhet, és ekkor megindul egy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás.
Azt gondolom, hogy ezen törvény keretében alapvetően kétfajta eljárás van. Az egyik eljárás az, amely érinti a mandátumot, amikor az eljárás arról szól, hogy a végén szavaz-e vagy sem az Országgyűlés a képviselő mandátumáról, a másik típusú eljárás, ami a mandátumot nem érinti, tehát voltaképpen etikai következménye van: a képviselőt felszólítják, hogy, mondjuk, az ajándéklistáját egészítse ki, vagy megállapítják, hogy valótlanul töltötte ki a nyilvános vagyonnyilatkozatot - itt voltaképpen a nyilvánosság a kontroll.
Azt gondolom, hogy az lenne helyes, ha minél egyszerűbb eljárási módok lennének, ezért javasoltam az egyik módosító indítványomban, hogy ezt a vagyonnyilatkozattal való külön eljárást hagyjuk ki a vonatkozó házszabály-módosításból. Elfogadom, természetesen az előző módosító indítványom elutasítása után is meg fogom szavazni a házszabály-tervezetet, de még egyszer ajánlom mind az előterjesztő, mind az érintettek, azaz minden képviselőtársam figyelmébe, hogy az lenne a közérdek, ha ez az eljárás, ez a Házszabály minél egyszerűbb lenne.
Végezetül - mivel ebben a kérdésben többször már nem kívánok felszólalni - hadd hívjam fel a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy nyilvánvalóan a bizottság összetételére, a bizottság működési rendjére vonatkozóan is lesznek következményei ennek a törvénynek. Tehát egészen biztos, hogy a következő parlamenti ciklusban ilyen kis bizottsággal nem lehet ellátni ezt a feladatot. Az is nagyon kívánatos lenne - bár egyelőre csak részleges támogatást kapott a házbizottságon -, hogy a bizottság már a hátralévő szakaszban is megerősítésre kerüljön; ahhoz, hogy a házszabály-módosítás működjön, szükséges lenne a bizottság működési rendjének, szerkezetének, létszámának hozzáigazítása is.
Végezetül hadd utaljak arra, hogy a házszabály-módosítás természetesen a mostani bizottsági összetételben is működik valahogy, de a jobb működést szolgálná talán egy ilyenfajta változtatás is. Erre csak azért utaltam, mert a házszabály-módosítás nyilván a bizottságok működésére is ki fog hatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
