DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS
DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A munka törvénykönyve jelenlegi módosítását a kormányzat az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációs feladatok elvégzésében, valamint a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási problémák megoldásában jelöli meg.
A jogharmonizációs feladatok elvégzésének szükségességével természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt részéről teljes mértékben egyetértünk; a jogalkalmazási problémák rendezésével úgyszintén. Nem is ez a probléma ezzel a törvényjavaslattal, hanem az, hogy a törvényjavaslat a valóságban egyáltalán nem rendezi a legfontosabb jogalkalmazási problémákat.
Általánosságban rá kívánok mutatni arra, hogy a sokat hangoztatott jogállamisággal éles ellentétben áll a legfontosabb törvények szinte állandó módosítgatása. A jogállamiságnak ugyanis nem a sok törvény a jellemzője, hanem a jó, a hosszú távra szóló, időt álló törvény, amelyet az állampolgárok önként követnek.
Az önkéntes jogkövetésnek ugyanakkor feltétele a törvények állandósága, stabilitása. Az állandó módosítgatás tehát ellene hat az önkéntes jogkövetésnek, és erőteljesen megkérdőjelezi a megalapozott, körültekintő jogalkotást. Minderre negatív példa az 1992. évi XXII. törvénnyel megalkotott munka törvénykönyve, amely 1992-ben háromszor, 1993-ban négyszer, 1994-ben kétszer, 1995-ben négyszer, 1996-ban háromszor - tehát öt év alatt összesen 16 alkalommal - lett módosítva.
Tekintettel arra, hogy lassan túljutunk az 1997. év első harmadán (Sic!), a kormányzat nyilvánvalóan úgy gondolta, indokolt az idei évi munka törvénykönyvi módosítgatásokat elkezdeni, hogy elérhető legyen az évi háromszori módosítgatási átlag. Ráadásul a fő probléma az, hogy a módosítások esetlegesek, felületiek, és nem a lényeget érintik, vagyis azt, amit tényleg módosítani kellene. Mert valóban vannak olyan súlyos jogalkalmazási problémák, amelyek a munkaügyi bírósági gyakorlatban például felmerülnek, és amelyeket valóban meg kellene oldani.
E súlyos problémák egyrészt a helytelen szabályozásból, másrészt a szabályozás hiányából fakadnak. Lássunk most néhány ilyen problémát, amelyet valóban meg kellene oldani, de amelyet a munka törvénykönyvének jelenlegi módosítása nem old meg.
A munkaügyi bíróság gyakorlatában tömegesen jelentkeznek olyan esetek, amelyek az erkölcstelenség, az általános jogelvekkel való szembenállás példái lehetnek, s amelyek jelentős részben a törvényhozás hibáira, vagyis a helytelen jogi szabályozásra vezethetők vissza. Sokszor nyernek akár tízmilliós nagyságrendben is munkaügyi pert például olyan cinikus munkavállaló vezetők vagy a szociális érzékenység minimumát sem tanúsító munkáltatók, akik nem pernyertességet, hanem igazság szerint büntetőjogi felelősségre vonást érdemelnének, míg ugyanakkor kiszolgáltatott, szerencsétlen beosztott dolgozók vagy fizikai munkások, vagy tisztességes munkáltatók elveszítenek olyan pereket, amelyeket - ha a jog összhangban állna az igazsággal és az erkölccsel - meg kellene nyerniük.
Hiányzik tehát a jogalkotásból a hatályos munkaügyi szabályozás gondos elemzése, vagyis az, hogy az aktuális törvénymódosítás előtt a gyakorlati problémák közül melyeket érdemesítenek megoldásra. Kezdenek megjelenni ugyanakkor a külföldi munkáltatókkal kapcsolatos problémák is. Vannak olyan gazdasági társaságok, ahol már csaknem hivatalos nyelv az angol vagy a német, s ezért - a magyar munkajogi szabályozással ellentétben - a munkaszerződések és egyéb iratok is kizárólag idegen nyelven készülnek. Mindez felveti a munkaügyi ellenőrzés elégtelenségét is.
A módosításban tervezett jogutódlási szabályok nem oldják meg azokat a problémákat, amelyek nagy számban jelentkeznek a gazdasági társaságok felszámolása vagy végelszámolása folytán. Sokszor előfordul, hogy a gazdasági társaság végelszámolással vagy felszámolással megszűnik a per során, mert formálisan nem jelentettek be hitelezői igényt a perben álló végelszámolónak vagy felszámolónak.
Nincs szabály arra vonatkozóan, hogy a rosszhiszemű végelszámoló vagy felszámoló alperesként a munkaügyi perben tartható legyen a megszüntetett gazdasági társaság helyén. Gyakran alakulnak olyan kft.-k megszüntetett nagyvállalatok helyén, amelyeknek nagyrészt az volt a funkciójuk, hogy átvegyék a dolgozókat, ugyanakkor a vállalati vagyon materiális, értékes része a volt vállalati vezetők tulajdonává lett, jól prosperáló kft.-khez került.
A dolgozói tömegeket átvevő szegény kft.-k gyors, mondjuk egy éven túli, de azt követően három hónapon belül bekövetkező összeomlása esetén nem nyújt megoldást a módosítással tervezett egyéves határidő, mert ennek eredményeképpen, a példa eredményeképpen a szegény kft.-kbe átterelt dolgozók ki lettek semmizve.
A gyakorlatban igen nagy problémát jelentenek az üzemi balesetekkel kapcsolatban a munkáltatóknak jogutód nélküli megszűnései is. Megrokkant emberek tömegei kizárólag a gyenge társadalombiztosításra vannak utalva, mert esetleg bírói ítélettel is alátámasztott kártérítési igényeiket nincs kivel szemben érvényesíteniük.
Szeretnék még szólni a munka törvénykönyve módosításával kapcsolatban a munkaügyi bíráskodás kormányzat által tervezett úgynevezett reformjáról is. Igazságügyi minisztériumi tervek szerint a munkaügyi bíróságokat mint külön bíróságokat megszüntetnék, és a munkaügyi pereket a rendes polgári bíróságok tárgyalnák. A munkaügyi bíróságok megszüntetése káros lépés lenne álláspontunk szerint, mert felszámolná a jelenlegi viszonyok között különleges fontossággal bíró speciális szemléletet a munkaügyi ítélkezés terén, és elsikkadnának a munkaügyi bírák munkaügyi tapasztalatai.
Mindez - mármint a munkaügyi bíróságok tervezett megszüntetése - a jogegyenlőség hamis látszatát kelti.
(18.10)
A túlhajtott polgárjogias szemlélet a kormánykoalíció liberális jogfelfogásából fakad és ellentétben áll a szociális piacgazdaság kereszténydemokrata, keresztényszociális felfogásával.
Összefoglalóan tehát a Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a kormányzat által tervezett munkatörvénykönyv-módosítás sajnos nem oldja meg azokat a valóban súlyos munkaügyi problémákat, amelyeket tényleg meg kellene oldani.
Köszönöm a figyelmet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
