DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy vélem, hogy az infrastruktúra-fejlesztés nemzetgazdasági jelentősége - még akkor is, ha bizonyos következményeit kezelnünk kell - messze túlnő bizonyos sikeres vagy sikerpropaganda eszközén. Én úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés is szerepelt, és mindenképpen kell hogy szerepeljen a következő időszak közlekedéspolitikájában, amelyet egyébként a múlt esztendőben igen nagy többséggel megszavazott a képviselőház.
Rátérve erre a konkrét kérdésre, amely valóban már az azonnali kérdések órájában is más formában, de felmerült, el kell mondani, hogy 1992-ben többek között valóban azzal a feltétellel történt a tender meghirdetése, hogy a magyar fél sem készpénztőkével - hangsúlyozom: tőkével -, sem pedig kormányzati garanciavállalással nem járul hozzá a beruházáshoz. E feltételek szerint nyerte el a kanadai társaság egyhangúlag a pályázatot, amely a legkedvezőbb ajánlatot tette, és amellett kormánya garanciájával is rendelkezett.
Időközben az eredeti elképzelés azért módosult, mert OECD-taggá válásunk után és általában Magyarország pénzügyi helyzetének megszilárdulásával lényegesen kedvezőbb, a korábbinál lényegesen kedvezőbb kamatfeltételek elérése vált lehetségessé. Elsősorban ennek érdekében vállalt a magyar kormány 1996-ban készfizető kezességet a Ferihegyi nemzetközi repülőtér 2B terminál megépítéséhez szükséges hitel felvételéhez. Másrészt, a kormány azért döntött a megoldás mellett, mert ezáltal vált lehetővé - és ez nagyon fontos döntése volt konkrétan Medgyessy pénzügyminiszter úrnak, megítélésem szerint nagyon helyesen -, hogy az LRI részesedése a társaságban 49 százalékról 66 százalékra emelkedett, s ezzel minden szempontból meghatározó, kétharmados befolyásoló tényezővé vált. Arról azonban továbbra sincs szó, hogy akár a kormány, akár az LRI készpénzzel, tehát tőkével járulna hozzá a beruházáshoz úgy, ahogy eredetileg is az eredeti feltételek között is szerepel. Az új pályázat kiírását viszont azért nem kezdeményeztük, mert alapvető szerződési feltétekben nem történt változás.
Emellett a tendernyertes kiiktatása a fejlesztésből mintegy 20 millió dolláros kártérítési kötelezettséget jelentett volna Magyarország számára. Egy ilyen lépés igen kedvezőtlenül befolyásolta volna Magyarország nemzetközi megítélését, megkérdőjelezve a magyar jogbiztonságot, amit mindenképpen szerettünk volna és szeretnénk elkerülni. Elveszett volna az a rendkívüli értéket képviselő biztosíték is, amelyet a kivitelezés megvalósításához a kanadai kormány garanciája jelentett volna.
Mindezeken túl egy új tender kiírása behozhatatlan, legalább hároméves időveszteséget okozott volna. Ilyen késedelem mind a növekvő forgalom, mind az egyes terminál jelenlegi műszaki-technikai szintje miatt elviselhetetlen és megengedhetetlen késést okozott volna.
Ezért a garanciavállalást követően sem tartottuk indokoltnak a külföldi fél kihagyását, sőt azt kifejezetten szükségesnek tartottuk.
A képviselő úr által említett Skanska Foundation nevű vállalkozói csoport a nyertes tender ajánlatában szerepel, tehát a tender részese volt. Nem egészen értem ezért képviselő úr kérdését. Az lett volna a furcsa, ha nem ő nyerte volna, vagy ha őt kihagyta volna ebben az esetben a nyertes. Ő az eredeti tenderajánlatban mint generálkivitelező szerepelt. A tenderajánlatban foglaltak alapján - és ez rendkívül fontos, tisztelt képviselőtársak - a magyar beszállítás mértéke minimum 62 százalék. Ma már úgy tűnik, hogy ez az arány még 10 százalékkal kedvezőbb lesz, az eddig megkötött szerződések is azt mutatják, tehát meghaladhatja a 70 százalékot a magyar beszállítás részaránya.
Az új 2-es utasforgalmi épület 120 millió dollárba kerül, amely hasonlóan a 2A épülethez az építésbefejezést követően kincstári vagyonként a magyar állam tulajdonába kerül.
Végül pedig szeretném elmondani, hogy a társaságban az LRI többségi tulajdonos, az ADC 34 százalékos szavazati arányával pedig kisebbségben van. Mindez kizárja, hogy az ADC a társaságban kizárólagos irányítói jogosultsággal rendelkezzen, és ez a jog az egész szerződésrendszerben érvényesül.
Remélem, hogy a kormánydöntések (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) eredményeképp '98. végére befejeződhet a beruházás, és az utazóközönség birtokba veheti az új, korszerű és valóban világszínvonalú utasforgalmú létesítményt.
Köszönöm, és kérem a parlamentet és a képviselő urat, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)