DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkodtam, hogy a mai napon hozzászóljak-e, hiszen nyilván lesz lehetőségünk még a vita végén kifejteni a minisztérium álláspontját mindazokban a kérdésekben, amelyek az általános vita során elhangzottak, illetve a szavazás előtt, a vita egészére tekintettel. A másik, amiért gondolkodtam, hogy felszólaljak-e, az az, hogy úgy éreztem, Solt Pál legfelsőbb bírósági elnök úr szavai után viszonylag keveset lehet már elmondani a kormány részéről is a törvényjavaslatok indoklása érdekében.
Ennek ellenére mégis úgy gondoltam, helyes, hogyha néhány kérdésre, amelyek a mai vitában felmerültek, megpróbálok választ adni, messze nem a teljesség igényével; részben azért, mert a legfontosabb kérdésekre szeretnék válaszolni - az általam legfontosabbnak tartottakra -, másodsorban pedig őszintén be kell vallani, hogy nem tudok minden konkrét kérdésre, ami itt elhangzott, itt választ adni. Arra viszont szeretnék ígéretet tenni, hogy részben valóban a bizottsági vitákban, másrészt itt a plenáris ülésen megpróbáljuk a legkielégítőbb válaszokat megadni mind a várható hatásokkal kapcsolatban, mind pedig egyes számszerű adatokkal kapcsolatban is.
Én is azzal kezdeném a reagálásokat, amivel Csákabonyi képviselő úr kezdte az előbbi hozzászólását, hogy számomra az nagyon megnyugtató volt, amit Áder képviselő úr a hozzászólása végén elmondott. Ez eddig az én tudomásom szerint ellenzéki képviselőtől még nem hangzott el ebben a Házban, hogy nem tartja elegendőnek, nem tartja elégségesnek azt, ha csak a bírák javadalmazásán változtatunk; nem tartja elégségesnek azt, ha csak az anyagi feltételeken, az informatikai hálózat kiépítésében lépünk előre, ha csak az eljárásjogokat változtatjuk meg.
Mi is így gondoljuk, hogy a bíróságok jelenlegi helyzetén egy átfogó reformmal lehet csak változtatni; és nekem nagyon rokonszenves az, amit Kónya képviselő úr elmondott, hogy ezt hívjuk törvénykezési reformnak. Hiszen - sajnos - ma már az országgyűlési képviselők többsége is keveri a két fogalmat, és jó lenne, ha legalább azok a jogász képviselők, akik ismerik a két fogalomnak a különbözőségét - a törvénykezésnek és a törvényalkotásnak vagy törvényhozásnak -, legalább mi megpróbálnánk rendszeresen helyénvalóan használni ezt.
Egyetértek abban a kérdésben is, amit Solt Pál elnök úr elmondott: ha nem történnek jelentős reformlépések, akkor egy hosszan tartó erózió indul meg vagy folytatódik.
Ezek után valóban néhány, a vitában felmerült kérdésre szeretnék reagálni.
Bánk Attila képviselő úr vetette fel, hogy az alkotmány módosítását időben el kellene választani az egyéb törvények módosításától. Ugyanerre a felvetésre - és több képviselőtársunk ugyanilyen vagy pont ellentétes felvetésére - én már próbáltam tegnap egy másik vitában válaszolni. Volt, aki azt mondta Bánk Attilához hasonlóan, hogy először el kellene fogadtatni az alkotmány módosítását, és amennyiben az sikerül, akkor az összes többi törvényjavaslatnak a tárgyalását; más képviselőtársaink pedig éppen azt mondták, hogy teljesen egyszerre kellene tárgyalni az alkotmányt az összes, hozzá kapcsolódó törvénnyel, hogy a képviselők lássák azt, melyik szakasz mire vonatkozik más törvényekkel kapcsolatban. Én úgy gondolom, megpróbáltunk egy olyan helyes megoldást választani, hogy az alkotmány zárószavazása valamivel megelőzi a többi javaslat vitájának a lezárását.
Ő is és mások is - ha jól emlékszem, Kutrucz képviselő asszony is - említették a Be., az ügyvédi törvény, illetve a cégtörvény módosításának beterjesztését. Annyit szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az ügyvédi törvény államigazgatási egyeztetése befejeződött, hamarosan a kormány elé kerül; a büntetőeljárás-jogi törvény államigazgatási egyeztetése jelenleg tart. Az alkotmányügyi bizottság kettővel ezelőtti ülésén ígéretet tettünk rá, hogy valamennyi bizottsági tagnak elküldjük a Be. tervezetét. Amennyiben ez még nem történt meg, akkor elnézést kérek, és sürgősen intézkedni fogok róla, hogy valóban a bizottság tagjai legalább megkapják ezt a javaslatot.
(15.00)
Természetesen tudom, hogy ez nem pótolja azt, mintha egyszerre folyna a vita, mégis valamiféle támpontot adhat a tisztelt képviselőknek ahhoz, hogy milyen összhang van a Be. és a reformcsomag többi tagja között. Nagyon reméljük, hogy a cégeljárásról szóló törvényjavaslatot még ebben a félévben a kormány legalábbis el tudja fogadni, és reméljük, hogy ezen az ülésszakon megkapják a képviselők is.
Felmerült az, hogy a táblák felállítása miért két részletben történik meg. Teljesen egyetértek ezzel a felvetéssel. Szerettük volna, hogyha az öt tábla egyszerre felállhatott volna. Be kell vallanunk, hogy ennek nagyon prózai anyagi okai vannak: nincs pénz jelenleg arra, hogy valamennyi táblát felállíthassuk.
Isépy Tamás képviselő úrnak a bíróságok politikamentességével kapcsolatban egy mondatát félreértettem. Szerencsére közben tisztázni tudtuk, hogy roppant tisztességes szándékkal mondta el, amit egyébként feltételeztem is a képviselő úrról, úgyhogy erről nem beszélnék.
Viszont egy dolgot nagyon fontosnak tartok: ő is és más is utalt arra, hogy az igazságügy-miniszter interpellálható, míg a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem. Ezzel kapcsolatban egy nagyon közeli példára hadd hívjam fel a figyelmet. Pont e héten Torgyán József képviselő úr interpellációjára kellett válaszolnom, amely egy konkrét, jogerősen lezárt bírósági ügyre vonatkozott, és én ismertettem a bíróság álláspontját az ügyben. Volt egy olyan, úgy látszik, nagyon naiv elképzelésem, hogy a Ház túlnyomó többsége el fogja fogadni a válaszomat. Tényleg naiv volt az elképzelés, mindemellett nagyon jól esett, hogy volt egy olyan ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Néppárt, amelynek a képviselői többségükben igennel szavaztak. Ezt ezzel az alkalommal is tisztelettel meg szeretném köszönni képviselő asszonyon keresztül a frakció többi tagjának is.
Ugyancsak Isépy képviselő úr beszélt a megyei bírósági elnökök kinevezéséről, és említette Áder képviselő úr is. Isépy képviselő úr beszélt az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről, és elmondta, hogy teljesen tiszta az ügy. Valóban teljesen tiszta; ennek ellenére, amikor miniszter úr a törvényeket messze tiszteletben tartva, a törvény betűjének és szellemének megfelelően járt el, amikor néhány megyei, illetve más hatáskörbe tartozó bírósági vezetőt nem nevezett ki, a közvélemény is erősen vitatta, a sajtóban megjelentek olyan cikkek, amelyek vitatták ezt a döntést, és itt a parlamentben is felmerült azonnali kérdés, interpelláció formájában ez a téma. Úgy gondolom, ez is a mellett szól, hogy igenis ezt a hatáskört át kell adni egy másik szerv számára.
Áder képviselő úr számos nagyon fontos kérdést vetett fel. Teljesen egyetértek azzal, amivel a Fidesz is egyetért, amiket felsorolt. Mi is fontos kérdéseknek tartjuk ezeket, és nagyon szeretnénk, hogyha ez a reformcsomag megoldást találhatna ezekre a kérdésekre.
Többen beszéltek az előkészítésről, amit legnagyobb sajnálatomra Áder képviselő úr rossznak, nem megfelelőnek minősített. Az ő megállapítása szerint az albizottság nem végezte el azt a feladatát, amire ez az albizottság létrejött. Ha ez tényleg így is lenne, nem hiszem, hogy ez a kormány hibája lenne. Hack képviselő úr beszélt erről elég részletesen, és én meg tudom azt ismételni, hogy mi nagyon jó néven vettük volna, ha nyomatékos kérésünkre már a kormányülés előtt megtudhattuk volna azt, hogy az ellenzéki pártoknak mi a véleményük azokról a törvényjavaslatokról, amelyeket el tudtuk hozzájuk juttatni.
A különböző hatásvizsgálatokkal kapcsolatban, ami konkrét kérdés volt, például a polgári perrendtartás hatásvizsgálatát eljuttattuk az alkotmányi bizottságnak a múlt héten. Nem tudom, hogy ez a bizottságon keresztül a képviselőkhöz eljutott-e - nagyon remélem. Jogosak azok az igények, amelyek azt kérik, hogy minden ehhez hasonló adat jusson el. Ezt természetesen igyekszünk minél szélesebb körben megtenni, akár a bizottságon keresztül, akár itt a plenáris ülésen a válaszokban.
Csákabonyi képviselő úr reagált már a kampányfogással kapcsolatos felvetésre. Nem hiszem, hogy Solt Pál elnök úr hozzászólása után is azzal lehetne vádolni a kormányt vagy a kormánypártokat, hogy ezt a reformot politikai kampány miatt kívánja végigvinni.
Balsai képviselő úr beszélt miniszter úr távollétéről. Ez sajnos most már talán kezd szokássá válni, hogy ha valakinek kicsit kevesebb az érve, mint amire szüksége lenne, akkor felveti, hogy miért a politikai államtitkár van itt és miért nem a miniszter. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a parlamentben a politikai államtitkár teljes hatáskörrel helyettesíti miniszterét, de azért szeretném elmondani, hogy miniszter úr az európai igazságügy-miniszterek konferenciáján vett részt. Úgy gondolom, hogy ez is hasonlóan fontos kérdés, mint az igazságügyi reform kérdése.
Azt viszont már teljes határozottsággal szeretném visszautasítani, amit szintén Balsai úr mondott, miszerint miniszter úr nem mondott igazat. Csákabonyi képviselő úr is részletesen válaszolt már erre. Az MSZP valóban egy változatra - amely az alkotmánykoncepció szintjén részletesen felsorolta volna az országos igazságszolgáltatási tanács összetételét - nemet mondott, de ezt követően minden esetben támogatta e tanács létrehozását.
Balsai képviselő úr többször is beszélt arról, hogy a büntetőeljárásban a kétfokú fellebbezést meg lehet valósítani háromszintű bíróságnál is. Ez számomra teljesen elfogadhatatlan. Valódi fellebbezésre akkor van lehetőség, ha ezt a fellebbezést egy magasabb szintű bíróság fogadja el. Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy az előző kormány által elfogadott büntetőeljárás-jogi koncepcióból is következik az, hogy ha valóban meg akarjuk valósítani a büntetőeljárásban a kétfokú rendes fellebbezés rendszerét, ez igenis megköveteli, már önmagában is megköveteli a négyszintű bíráskodást. Természetesen nem ez az egyetlen ok.
Kutrucz Katalin is említette és mások is beszéltek róla, hogy a '90-es évek elején megindult a bíróságok feltöltődése. Ezzel teljesen egyetértek, azt hiszem, Áder képviselő úr is beszélt erről. Nem véletlen, hogy az előző parlamentben is kormánypártok és ellenzék egyaránt támogatták azt, hogy próbáljuk meg a bírák javadalmazását elfogadhatóbbá tenni, méltóbbá az ő hivatásukhoz. Abban viszont, azt hiszem, hogy ebben a ciklusban értettek egyet kormánypártok és ellenzéki pártok is, hogy az akkori döntések elsősorban arra voltak jók, hogy vonzóbbá tegyék a bírói pályát, de talán nem voltak igazán megfelelőek arra, hogy a megtartó erejét is biztosítsák. Úgy gondolom, hogy erre részben nagyon jó volt az, hogy a kormány végül elfogadta a Hack Péter és Toller László képviselő urak által a költségvetéshez beterjesztett javaslatot.
Nagyon örültem annak, amit Kutrucz Katalin elmondott, hogy a javadalmazás vázolt rendszerével nagyjából egyetértenek és támogatni tudják.
A Solt Pál legfelsőbb bírósági elnök úr által elmondottakkal maximálisan egyetértettem. Egy-két elemét szeretném csak kiemelni; az egyiket már mondtam, hogy miért tartja ő elsősorban fontosnak a reformlépéseket.
(15.10)
Örültem annak, hogy elmondta, hogyan jutottunk el a mai napig, ennek a kezdeményezése hogyan történt meg. Beszélt a jogorvoslati rendszer változásáról, amely nem teljesen a mai nap témája; de azt hiszem, talán Kutrucz képviselő asszony vitatkozott ebben a kérdésben Hack Péterrel, és én a képviselő asszonnyal értettem egyet, hogy ez a csomag valóban nem választható el teljesen sem az alkotmány kérdésétől, sem az eljárásjogok reformjáról, tehát igenis van annak létjogosultsága, hogy ezeket a kérdéseket itt megemlítsük.
Természetesen mint az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára, nagyon jó szívvel vettem, hogy elnök úr támogatja azt is, hogy a hatályos alkotmány megváltoztatására sor kerüljön.
Tímár György képviselő úr, amikor a bírák és ügyészek közötti megkülönböztetésről beszélt, gondolom, hogy csak nyelvbotlás lehetett, amikor azt mondta, hogy a két szervezetben dolgozóknak azonos a feladatkörük - ez nyilván nem így van.
Sepsey Tamás képviselő úr felvetette, hogy miért ebben a törvényben kívánja a kormány, hogy a parlament szabályozza a jogegységi döntést. Úgy gondolom, hogy azért, mert ez teljesen azonos szabályokat tartalmaz mind a büntetőügyekre, mind a polgári ügyekre - hogy most csak a két nagy témát jelöljem átfogóan. Nem lett volna helyes bármelyik eljárási törvénybe betenni; úgy gondolom, hogy helyesen gondoltuk, hogy ezt itt kellene szabályozni.
Egészen biztos, hogy sok olyan kérdés felmerült még, amire jó lett volna, ha most tudok reagálni. Én természetesen ígéretet teszek arra, hogy azokra a kérdésekre, amelyeket a képviselőtársaink felvetettek, illetve amelyeket a jövő héten vagy a bizottsági vitákban felvetnek, minél szélesebb körben megpróbálunk megnyugtató választ adni; és nagyon remélem, hogy ezzel Áder képviselő úr alapfelvetését, miszerint csak látszólag törekszenek kompromisszumra a kormánypártok, illetve a kormány, ezt meg tudjuk cáfolni.
Itt is szeretném ismét hangsúlyozni azt, hogy a kormánypártoknak igenis nagyon fontos lenne, ha az alkotmánymódosításra mind szélesebb egyetértést meg tudnánk szerezni - azt hiszem, ezt egyszerű matematikai tényekkel is könnyen lehet bizonyítani. És nyilván nagyon fontos lenne az, hogyha az igazságszolgáltatási reformcsomag egyes elemeihez is minél szélesebb támogatást tudnánk megszerezni, már csak azért is - és remélem, ezt elhiszik nekem -, mert nagyon nagyra értékeljük az ellenzéki pártok jogász képviselőinek szaktudását. Úgy gondoljuk, hogy számos probléma, amit felvetettek, jogos, valóban megoldandó, érdemes elgondolkodni rajtuk, és őszintén hívom fel valamennyi képviselőt arra, hogy próbáljunk együtt dolgozva egy jobb törvénycsomagot elfogadni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
