DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ
DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Áder János előttem szólva jó pár kérdést tett fel, amelyeknek egy része nem megválaszolható, más része pedig nem itt válaszolható meg. Tudomásom szerint az igazságügyi kormányzat ez év februárjában írásban megküldte valamennyi parlamenti pártnak a fenti tervezeteknek a szövegét. Azt hiszem, az lett volna illő, hogyha akkor írásban válaszoltak volna ezen felvetésekre.
Még egy gondolatot szeretnék e körben elmondani: Áder János azt mondotta, hogy szerinte az igazságügyi csomag előterjesztése nem más, mint olcsó kampányfogás, hiszen ennek csak rövid távú pozitív következményei lehetnek. Nos, bejelentem Áder Jánosnak, mi bízunk abban, hogy a következő ciklusban is szocialista párti képviselő fogja ellátni az igazságügy-miniszteri funkciót, így mi vállaljuk a csomagnak a hosszú távú következményeit is.
Egyebekben az igazságszolgáltatási csomag egy szűk részével, az ügyészségre háruló feladatokkal szeretnék foglalkozni. Nyilvánvaló az, hogy az igazságszolgáltatás reformja az ügyészség szervezetét, feladatait, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállását sem hagyhatja érintetlenül. A reform keretében az ügyészséget érintően benyújtott két törvényjavaslat a Magyar Köztársaság ügyészségéről, illetőleg az ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről szóló törvény módosítására irányul.
Az ügyészségről szóló törvény viszonylag csekély terjedelmű törvényjavaslat, ami a módosítást célozza, az ügyészségi szervezeti törvényt igazítja a reform során megváltozó bírósági szervezethez. A törvényjavaslat a ma is működő ügyészségi szervezeteket megtartva, az ügyészi szervezetet kiegészíti a felállítandó ítélőtábláknak megfelelő szintű szervezeti egységekkel: ezek a fellebbviteli főügyészségek, illetőleg a katonai fellebbviteli ügyészség. Az új ügyészi szervezetek az ítélőtáblák előtt folyó bírósági eljárásokban látják majd el az eljárási törvényekben foglaltak szerint az ügyészi feladatokat.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat szerint a legfőbb ügyész tagja lesz az országos igazságszolgáltatási tanácsnak, és fontos szerepet kap a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó jogegységi eljárás kezdeményezésében is. Erre figyelemmel módosítani szükséges a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, 1972. évi V. törvénynek a legfőbb ügyész jogkörét felsoroló rendelkezéseit - a javaslat ezen módosításokat elvégzi.
A törvényjavaslat továbbá a bírák mentelmi jogához igazítja az ügyészek mentelmi jogára vonatkozó, jelenleg hatályos törvényi rendelkezéseket. Ezzel egységesen kerül mind a bírák, mind az ügyészek mentelmi joga szabályozásra azzal, hogy a mentelmi jog ezt követően kiterjed a szabálysértési eljárásra is.
A törvényjavaslat egyebekben - a jogrendszerben bekövetkezett változásokra figyelemmel - módosítja, illetőleg hatályon kívül helyezi az 1972. évi V. törvény néhány, időközben meghaladottá vált rendelkezését.
(10.50)
Az igazságszolgáltatás reformja keretében benyújtott, az ügyészséget érintő másik törvényjavaslat az ügyészi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1990. évi LXXX. törvény módosításáról szól. A szóban forgó törvényt az Országgyűlés 1994 késő őszén alkotta meg. A szabályozás már ekkor is múlhatatlanul szükséges volt, hiszen 1992 és 1994 között ügyészi szolgálati viszonyra vonatkozó jogi szabályozás - a munkatörvénykönyv hatályon kívül helyezésével - gyakorlatilag nem volt.
Ez a törvény az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállását, munkajogi helyzetét, illetőleg az ügyészségi adatkezelést szabályozza. A törvény megalkotása annak idején nagy jelentőséggel bírt az ügyészek számára, hiszen jogállásukat, szolgálati viszonyukat, illetőleg az általuk végzett adatkezelést korábban törvény ilyen mélységgel és részletességgel nem szabályozta. Ez a törvény - miként azt az elmúlt évek jogalkalmazási gyakorlata igazolta - jól bevált, ezért tartalmát illetően lényegi változtatást nem igényel. Mégis szükséges néhány rendelkezésének módosítása.
Az elmúlt száz esztendőben a magyar jogfejlődés, jogalkotás során mindig irányadó szempont volt, hogy a bírák és a ügyészek, illetőleg a bírósági és ügyészségi alkalmazottak jogállása, munkajogi helyzete, főképpen pedig javadalmazása - az igazságszolgáltatás e két szervezete között fennálló különbségek által indokolt eltérések kivételével - azonos legyen. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat a bírák, illetőleg az igazságügyi alkalmazottak jogállását, munkajogi helyzetét és javadalmazását illetően a jelenlegi, hatályos törvényi szabályozást több vonatkozásban lényegesen megváltoztatja. Csak a leglényegesebb változtatásra utalnék e körben; nevezetesen arra, hogy a bírák jogállására vonatkozó új jogi szabályozás önállóan állapítja meg a bírák javadalmazását, eleget téve azon régi igénynek, hogy a bírói javadalmazás ne a köztisztviselői illetmény nagyságának függvénye legyen. Erre figyelemmel, az igazodás elvét követve, a tervezet módosítja az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyára, javadalmazására vonatkozó törvényi szabályokat. Ennek megfelelően, miként a bírák jogállásáról szóló új jogi szabályozás szigorítja a bíróvá válás feltételeit, úgy szigorodnak az ügyészi tisztség elnyerésének feltételei is. Meg kell jegyezni, hogy ezen szigorítás hasonló a bíróvá válás feltételeihez, azaz a szabályozás biztosítja a két pálya átjárhatóságát. Ugyancsak az ügyészi tisztségre pályázónak - a tervezet szerint - az ügyészi kinevezés előtt a jelenleginél hosszabb ideig ügyészségi fogalmazóként és titkárként kell működnie. A tervezet szerint a kinevezés előtt vizsgálni kell a jelölt pályaalkalmasságát, amely egészségi, fizikai és pszichikai vizsgálatból áll.
Újszerű a szabályozás abban a vonatkozásban is, hogy a kinevezést megelőzően, a pályaalkalmassági vizsgálaton túlmenően, a pályázók büntetőjogi előélete is vizsgálandó, még olyan esetben is, akkor a pályázó ugyan büntetlennek tekintendő, de a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. De ugyancsak újszerű a szabályozás abban a vonatkozásban, hogy ügyészt a legfőbb ügyész az első alkalommal három évre - tehát határozott időre -, majd ezt követően határozatlan időre nevez ki. Az ügyészi munka színvonalasabbá válását szolgálja az a követelmény, mely szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója, az ügyész határozatlan időre történő kinevezését megelőzően, az ügyész működésének teljes időtartamára kiterjedően értékeli az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.
Újszerű a szabályozás a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésével kapcsolatosan is azon vonatkozásban, hogy a bírák jogállását szabályozó rendelkezésekhez hasonlóan, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya 70. életévének betöltésével megszűnik. Ez a rendelkezés természetesen nem érinti a legfőbb ügyész azon jogát, hogy az ügyész szolgálati viszonyát megszüntethesse azon esetben, ha az ügyész saját jogú nyugdíjra szerzett jogosultságot.
Megállapítható tehát, hogy az előterjesztő a szabályozás során egyrészt a bírák jogállásához hasonló szabályozási módot alkalmazott azon esetekben, amikor ez lehetséges és szükséges volt, de ugyanakkor az előkészítés során az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló hatályos jogszabály mindazon rendelkezéseit megtartotta, amelyek hasznosnak bizonyultak, illetőleg egyes szabályok továbbfejlesztései pedig vélhetően az ügyészi munka hatékonyságának és színvonalának emelkedését fogják szolgálni.
Minderre figyelemmel a Szocialista Párt képviselőcsoportja maradéktalanul támogatja a jogszabály parlamenti megszületését. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
