CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy ilyen részletes vitában most nem vitatkozni, hanem egyetérteni szeretnék Kristyánné Aknai Erzsébettel és dr. Lukovics Évával, és szeretném jelezni, hogy mindazok a problémák, amelyeket felvetettek, kapcsolódó módosító indítványokkal pontosíthatók, rendezhetők.
Amit Kristyánné Aknai Erzsébet képviselőtársam említett a 18. § (4) bekezdésére vonatkozóan, képviselőtársaimmal közösen készülünk egy olyan kapcsolódó módosító indítvány benyújtására, amely nemcsak az ő szövegezésében, nemcsak a rendszeres támogatás megállapítását tenné lehetővé, tehát már ennek kezdeményezését tenné lehetővé a nevelési, oktatási intézmény, önkormányzat és gyámhatóság, illetve mások részére, hanem az egész (1) bekezdésben meghatározott pénzbeni ellátások megállapítását. Tehát a javaslat tovább élne, csak egy még bővebb változattal.
Amit pedig az intézményi gyermekönkormányzattal kapcsolatosan felvetett, valóban jogos, hogy az egyik fele törlésre kerülne, a másik fele pedig nem. Úgy gondolom, hogy itt korrigálni kell. Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság egy kapcsolódó módosító indítvánnyal igyekezett ezt a hibát korrigálni és egy szövegpontosítással visszaemelni a szándékolt szöveget a törvénybe.
Amit dr. Lukovics Éva említett a rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogosultságának feltételeiről, nevezetesen, hogy az a mindenkori öregséginyugdíj-minimum 80 vagy 100 százaléka legyen, ebben a kérdésben többször folyt hétpárti egyeztetés az Országgyűlésben, és mindannyiszor egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy célszerű lenne a mindenkori öregséginyugdíj-minimumnál meghatározni a jogosultság határát. Én tudom, hogy ennek költségvetési kihatása van, nem is kis összegű, beszéljünk őszintén, hiszen mindig meg kell nézni, hogy a költségvetésben ennek milyen következményei vannak. Azonban úgy gondolom, hogy a praktikus költségvetési szempontok mögött van egy általános alkotmányos és társadalmi szempont is, nevezetesen, hogy a Magyar Köztársaság mennyire gondoskodik a gyerekek szociális biztonságáról. A mai hatályos alkotmányunkban van erre utalás, hogy az államnak van ilyen felelőssége, sőt ennél kiterjedtebben a társadalom, tehát minden ember, minden állampolgár felé egy szociális biztonság megteremtésére való kötelezettsége is, én azonban az alkotmány koncepciójáról folyó vitában kifejtettem, hogy megértem azokat a felfogásokat, amelyek különbséget tesznek felnőtt és gyerek között, s azt mondják, hogy a felnőttől elvárható, hogy saját szociális biztonsága érdekében mindent megtegyen. De úgy gondolom, azzal, akárhol ülünk is a parlamenti patkóban, egyetérthetünk, hogy a gyermektől nem várható el, hogy saját szociális biztonsága érdekében, mondjuk, munkát vállaljon, vagy mondjuk, olyan pénzszerző tevékenységet folytasson, hogy a minimális megélhetéséhez szükséges javakat megszerezze.
Amikor tehát a jogosultság 80 százalékról 100 százalékra való emelése mellett érvelek, akkor a mellett érvelek, hogy több százezer gyerek, tudományos kutatások szerint körülbelül félmillió gyerek kerüljön ki a létminimum alatti sávból, és teremtsük meg annak feltételét, hogy kezdő életkorukat ne olyan szegénységben, nyomorban és egy olyan szociális helyzetben éljék le, amely egész életükre kihatással lehet. Úgy gondolom, hogy ez a felelősség összemérhető ennek a tételnek a költségvetési kihatásával, és meggyőződésem, hogy akár sok más költségvetési rovat terhére is, biztosítanunk kell, hogy az önkormányzatok útján ezek a családok, ezek a gyerekek hozzájussanak a megfelelő támogatáshoz.
Még egy megjegyzést szeretnék hozzátenni, egyetértve szintén Lukovics Évával. Biztosítható, hogy ez az összeg, ez a pénz, ez a támogatás oda jusson, ahova szánjuk. Mert attól a pillanattól kezdve, hogy az önkormányzat dönthet, hogy ez a támogatás nem pénzbeli, hanem természetbeni juttatásban nyilvánuljon meg, vagyis olyan javak, olyan szolgáltatások biztosításával, amelyek a gyerek mindennapi életéhez hozzátartoznak, legyen az akár az iskolában befizetett ebéd, legyen az akár tanszer, taneszköz, legyen az akár nyári táborozás, akkor biztosíthatjuk azt, hogy nem mások, nem a szülei vagy más felnőttek használják fel ezt a támogatást, hanem valóban a gyerekekhez jut el, valóban a gyerekek javát szolgálja majd ez a pénz.
Úgyhogy én nagyon kérem a kormány jelen lévő képviselőit, hogy fontolják meg egy ilyen módosító indítvány támogatását; képviselőtársaimmal a meglévő módosító indítványokhoz kapcsolódva egy újabbat nyújtottunk be. Bízom abban, hogy a kormány, összevetve más érvekkel, talán meggyőzetik arról, hogy ezt a kapcsolódó módosító indítványt elfogadja.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
