DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS
DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS
DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A napirend utáni felszólalás tárgyául a "Segíteni lehet-e abban, hogy biztos kikötőre találhasson a Port Rt. hatszáz kisbefektetője?" kérdő mondatot jelöltem meg. Ennek oka pedig az, hogy még mindig a mai napon - csak jó korán reggel - a Világgazdaság és a Magyar Hírlap címoldalán indított cikkében olyan hírrel lepte meg a nyilvánosságot, amely ismételten az ÁVÜ és az ÁPV Rt. egy sajátos ügyére hívja föl a figyelmet. A cikkekből az derül ki, hogy hatszáz kisbefektető körülbelül egymilliárd forint kamatot is magában foglaló követelésének megfizetése került veszélybe azzal, hogy a Port Rt. fizetésképtelenné vált.
A jelenleg csődben lévő gazdasági társaság csődmoratóriuma 1997. április 9-én jár majd le. Vélhetően azonban a Port Rt. nem fog helyt állni a kishitelezők felé ezen időpontig, és a fedezetül kínált vagyonuk valós forgalmi értéke a felszámolási eljárás során a követelés töredékrészét sem fedezi majd.
Tovább rontja ezt a helyzetet az ÁPV Rt.-n az, hogy az ÁPV Rt. még most sem igényelte az 1992. december 20-a óta lejárt követelése fejében az őt megillető 1,08 milliárd forint tőkének és annak az eltelt időszak jegybanki alapkamata kétszeresével növelt törvényes mértékű késedelmi kamatának összegét, körülbelül 3 milliárd forintot, amelynek bejelentése esetén a kishitelezők kielégítési lehetősége még tovább romolhat.
Természetszerűleg azt hisszük, hogy a magánhitelezők joggal esnek ilyenkor - hogy úgy mondjam - félelembe. A cikkek állítása szerint az Állami Vagyonügynökség 1991. december 20-án a Co-Nexus Rt.-vel kötött vagyonkezelői megállapodása tette lehetővé azt, hogy az ÁVÜ tudtával és akaratával a Co-Nexus Rt. jövőbeni felelősségét minimálisra csökkentse. Ekkor ugyanis az ÁVÜ szerződésbeli akarata szerint - az akkor hatályban volt törvénnyel szemben - módot adott egy olyan 10 millió forintos alaptőkéjű kft. létrehozására, az rt. pályázaton elnyert vagyonkezelési feladatainak ellátása érdekében, amely eleve nem a tendernyertes egymilliárd forintos alaptőkéjű cég vagyonával szavatolta az állami vagyon megfelelő kezelését, de a törvény megkívánta további garanciákat sem biztosította. Ráadásul fenntartott a szerződés egy olyan látszatot, mintha a vagyonkezelő öt év múlva a vagyonmértékkel azonos összeget lenne köteles fizetni, azaz mintha nem az ÁVÜ fizetne a vagyonkezelő szolgáltatásért áfás szolgáltatási díjat, hanem fordítva: a vagyonkezelő öt év után komoly szerződést biztosító mellékkötelmek nélkül vevőként teljesíthetne vételárat kamatmentesen.
Ugyanakkor 1992. december 20-án e kft. tulajdonában álló Port Rt. részére privatizált 1 milliárd 83 millió forint értékben az állami tulajdonú Royal Rt.-ben, a pécsi Agroker Rt.-ben és a Délkerben fennálló teljes állami részvénytőkét anélkül, hogy a vevőktől befolyt vételárat az ÁPV Rt. számlájára átutalták volna, illetve azt a mai napig minden idegen pénzeszközt megkísérelte volna behajtani magának az ÁVÜ-nek vagy az ÁPV Rt.-nek. (Sic!)
A Port Rt.-ben maradt vételár így valójában kamatmentes hitelként funkcionált, és nyilván megtermelte a maga hasznát. Ezért nem érthető, hogy ilyen helyzeti előny ellenére miért nem elégíthető ki a hitelezők igénye. A látszat tehát, hogy az ÁVÜ és jogutódja hozzáállása a gyakorlatban védettséget adott a Port Rt. más, nem jogszerű tevékenységeihez is. Így fordulhatott az elő, hogy a Port Rt. végezhetett jogosulatlanul pénzintézeti tevékenységet is, illetve hogy a Port Rt.-nek az ÁPV Rt. felé fennálló elidegenítését, napjával szükségszerűen esedékessé vált tartozását tőle nem követelték, illetve hogy a bankfelügyelet több mint két évig még azt sem kívánta meglátni, amely már az általános szerződési feltételekben jelentkező kártyaszabályzatban a jogellenes tevékenység megkezdésekor is közismert volt.
(23.10)
Az MNB által engedélyezett kártyakibocsátás mentén folytatott olyan - 1996 tavasza óta a betétesek tévedésbe ejtésével, tartásával járó betétgyűjtési tevékenység - '96 ősz óta már a betétesek megkárosítását is eredményezi. 1996 áprilisa óta a Port-üzletlánc értékesítése után a kártyákkal 6 százalékos kedvezménnyel történő vásárlás eleve kizárttá vált, sőt ősztől nemcsak kamatot nem fizetett a cég, hanem a tőkét sem fizette vissza, noha mindezek ellenére betétet még zavartalanul elfogadott. A bankfelügyelet miért nem ellenőrzött vajon, ha az rt. eleve benne szerepelt a pénzintézeti tevékenységet is folytató cégek listájában? Miért nem függesztette fel az engedély- és engedély nélküli garanciákkal alá nem támasztott tevékenység végzését, miért nem tiltotta el az rt.-t e tevékenység végzésétől?
A Port Rt. hitelezői választmánya nem véletlenül hiheti azt, hogy a nyilvánosság figyelemfelhívása nélkül esélye sem lesz követelése érvényesítésének, hiszen a tudatosan rendkívül bonyolultan felépített konstrukció miatt a polgári, büntető- és felszámolási eljárások tucatja hiába garantálná a Port Rt. jogerős marasztalását, nem lenne kin behajtani azt. Akkorra ugyanis a cég régen nem lesz már, nemhogy végrehajtható vagyona lenne.
Azon sem lehet csodálkozni, ha a kisbefektetők számára az ügy felveti azt is, hogy esetleg a mai kormányzat felelős az előző időszak kormányzati hibáinak ki nem javításáért. Ez azonban nem lehet az akadálya annak, hogy a polgári, büntető- és felszámolási eljárások mint egymásnak előzményi jogkérdései, ne késztessék legalább most az igazságszolgáltatás intézkedésre kötelezettjeit arra, hogy megkíséreljék feltárni az igazságot.
Megfontolandó a Port Rt. hitelezői választmányának arra vonatkozó indítványa, hogy haladéktalanul zárolják a Port Rt. vagyonát, és a személyes felelősség tisztázásáig az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagok magánvagyonát is. Ha sikerülne határozott és gyors intézkedésekkel megakadályozni a további vagyonvesztést, akkor nemcsak az okozott sok milliárdos vagyonvesztés miatti károk megtérítésére adnának nagyobb esélyt, de arra is, hogy 600 kisbefektető kára megtérülhessen. Nem kizárt az sem, hogy ennek az ügynek köszönhetően több olyan jogosulatlan betétgyűjtésre derülhetne fény, ami a kockázatialap-képzés és felügyelet nélkül folyt tevékenységek miatt a cégek csődje útján a befektetők jelentős károsodását előzhetné meg.
Az így röviden vázolt, meglehetősen bonyolult, de azt hiszem, figyelemre méltó alaphelyzetből a következő, az ügy kezelésére szerintem legalábbis alkalmat, lehetőséget nyújtó javaslatsort tenném meg, nagy tisztelettel fölhíva államtitkár úr figyelmét e javaslatsorra.
1. A legfőbb ügyész úr vizsgálja meg a Port-kártyaszerződések törvénybe ütközésének kérdését, és közben rendeltesse el a szükséges vagyonbiztosítási intézkedéseket a megindított perben eljáró bírósággal.
2. Jó lenne, ha a pénzügyminiszter úr haladéktalanul - a "haladéktalanul"-t persze úgy értem, hogy a határidő lejártáig, április 9-éig - teljesítené a bankfelügyeleti vizsgálatot arra nézve, hogy a Port előtakarékossági kártyák okán gyűjtött betétre adott-e engedélyt a bankfelügyelet, illetve milyen vizsgálatokat tartott e tárgyban, vagy tartott-e '94-96 között.
3. A privatizációs miniszter asszonynak jó lenne minél gyorsabban felülvizsgálnia az ÁVÜ és a Co-Nexus Rt. közötti vagyonkezelési szerződést, továbbá az annak ellenőrzésére tett valamennyi intézkedést '91. december 20. és '97 idáig eltelt időszakában.
4. Az sem lenne szerencsétlen, ha az APEH elnökének állást kellene foglalnia - szintén záros határidőn belül - arról, hogy a Co-Nexus Rt. vagyonkezelési tevékenységének szolgáltatási díja milyen áfatartalmat hordozott, illetve vizsgálat rendelendő el arra nézve, hogy az ötéves vagyonkezelési tevékenység milyen díjjal nyert elszámolást, milyen felszámított általános forgalmi adó mellett. Jó lenne, ha kivizsgálnák azt is, hogy a Co-Nexus Rt. és az általa alapított, az állami vagyon megcsökkentésében együttműködni látszó gazdasági társaságok milyen összegeket engedtek át egymásnak kölcsön címén, a mai napig történő visszatérítés nélkül.
5. A belügyminiszter úrnak ugyanezen időszakban arra nézve lenne jó állást foglalnia, hogy az állami tulajdonú vagyontárgyak kezelésére jogosult cég alkalmazottai nem kezelték-e a rájuk bízott, '91. évi értéken 3,9 milliárd forint vagyonértékűként nyilvántartott vagyont hűtlenül vagy hanyagul.
Az ügy bonyolultsága miatt az első öt javaslatom mintegy összegzéseként, azt hiszem, érdemes lenne az ügy kezelésére egy tárcaközi eseti vizsgálóbizottság mihamarabbi létrehozása.
Megköszönve figyelmüket, államtitkár úr figyelmét, szeretném hinni azt, amit kérdésként fogalmaztam meg a tárgy megjelölésében, vagyis most már állítom: ha összefogunk és gyorsan cselekszünk, akkor valóban lehet megteremteni arra lehetőséget, hogy a Port Rt. hatszáz kisbefektetője biztos kikötőre találjon. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
