DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány első ízben ad átfogó képet, helyzetképet az Országgyűlés és a közvélemény számára a hazai kisebbségek helyzetéről. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés a cigányság helyzetéről tartott vitanapot. Ez a beszámoló kiterjed valamennyi hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségre, és reményeink szerint ez a beszámoló és az azt követő országgyűlési vita újra erre a kérdésre irányítja a közvélemény figyelmét, és egy olyan további közös gondolkodást vált ki, amely a tennivalók meghatározásában jelentős és fontos lehet.
Történelminek mondhatjuk azt, amikor négy évvel ezelőtt, 1993-ban az Országgyűlés akkori hat pártja elfogadta a kisebbségi törvényt, amelynek kialakítását és elfogadását egy hosszú egyeztetés előzte meg a parlamenti pártok között. Hogy ez a munka mennyire volt megalapozott, azt nagyon jól bizonyítja, hogy a törvény működik - ha nem is minden fogyatékosság és hiányosság nélkül -, és térségünkben létrejött az Európában is precedens nélkülinek mondható kisebbségi önkormányzati rendszer.
Az is örvendetes jelenség, hogy az az egyetértés, amely a törvény elfogadását 1996-ban jellemezte, nem tört meg azt követően sem. Az a konszenzus, amely akkor 96 százalékos szavazati arányban fejeződött ki, szinte végigkísérte a területen folyó tevékenységet, függetlenül attól, hogy a parlament melyik oldalán foglaltak helyet a képviselők. Ez fejeződik ki abban is, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványban a parlamenti pártok megfelelő képviselethez jutottak. Hasonlóképpen ilyen egyetértés jellemezte a kompenzációs célra fordítható összegek átcsoportosítását a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények és kisebbségi önkormányzatok számára.
A kormány feltett és határozott szándéka, hogy ezzel a beszámolóval és a beszámolót követő vitával továbbra is ez a konszenzus érvényesüljön, s a vita résztvevőitől azt kérjük, hogy ebben továbbra is maradjanak meg alkotó partnernek.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló elkészítésére a kormányt a kisebbségi törvény kötelezte, amely - mint említettem - 1993-ban lépett hatályba. Ugyanakkor azt is tudják a jelen lévő képviselők, hogy a beszámoló mintegy egyéves késéssel került benyújtásra, és ennek okai közül néhányat szeretnék megemlíteni; elsősorban azt, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztására a feltételezettnél később került sor.
Miután a beszámoló egészében nagy súlya és jelentősége van a kisebbségi önkormányzatok működésének és tapasztalatainak, ezért a kellően megalapozott kép kialakításához nyilvánvalóan további időre volt szükség. Az olyan intézkedéseket is, mint az országos kisebbségi önkormányzatok székházhoz és induló vagyonhoz juttatása, a kormány szintén a kisebbségi önkormányzatok igényeinek messzemenő figyelembevételével kívánta megoldani. Mindezek következtében csupán 1996-ra vált lezárhatóvá a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek kialakítása. Az elmúlt évben több ajánlat közül sor került egyszeri vagyonjuttatásra az országos kisebbségi önkormányzatok számára, amelyek Mol-részvényeket vehettek át, és ezzel teljesült az az igényük, hogy biztonságos és jól jövedelmező vagyonhoz juthassanak.
Ezek voltak tehát azok a tények, amelyek hátráltatták a beszámoló elkészítését, de mindenképpen megalapozottabbá tették a beszámoló tartalmát. Az 1996 közepén lezajlott széles körű és időigényes szakmai egyeztetés után véglegesítette a kormány a beszámolót, és ennek során a kisebbségek országos önkormányzatai is lehetőséget kaptak észrevételeik és javaslataik írásban történő kifejtésére. Több jogszabályi változás is bekövetkezett 1996-ban, amelyre szintén célszerű volt kiterjeszkednie a beszámolónak - mint a közoktatási törvény, az államháztartási törvény, a médiatörvény vagy a büntető törvénykönyv módosítása -, illetőleg az egyes itt jelzett törvények és törvénymódosítások végrehajtási dokumentumainak jelentős része is ebben az időszakban formálódott.
Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló egyik legfőbb törekvése az, hogy objektív képet adjon a hazai kisebbségek helyzetéről - átfogó képet -, és az állapotok korrekt és reális rögzítésére törekszik. Röviden bemutatja a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek legfontosabb demográfiai, nyelvi, szociális és kulturális jellemzőit. Másodszor: áttekintést nyújt a kisebbségi önkormányzatok helyzetéről; harmadsorban felvázolja a kisebbségeket e minőségükben közvetlenül érintő jogszabályi hátteret, a kisebbségi célú és érdekű tevékenységek finanszírozási szerkezetét. Negyedszer: szól a kisebbségi oktatásról, a nyelvi és kulturális identitás megőrzését segítő intézményekről. Végezetül ötödikként szeretném kiemelni, hogy a beszámoló különös figyelmet fordít a kisebbségek anyanyelvű vallásgyakorlási lehetőségeire, hiszen a hitélet feltételeinek biztosítása az identitástudat megőrzésében fontos és jelentős szerepet tölt be.
A beszámoló elkészítésekor számba vettük a kisebbségek körében jelentős hagyományokkal rendelkező civil szervezetek tevékenységét is, olyan közösségekét, amelyek a kisebbségi önkormányzati rendszer bázisát jelentik. Az elmúlt hét-nyolc esztendőben több száz kisebbségi egyesület, társadalmi szervezet jött létre, a különböző kulturális értékek és szakmai érdekek ápolására és megjelenítésére. Megalakultak a cigányság esetében speciális szerepet betöltő jogvédő civil szervezetek is. A kisebbségi önkormányzati rendszer létrejöttének egyik leglényegesebb eleme ugyanakkor az, hogy legitim, választott és reprezentatív kisebbségi partnere lett a helyi és a központi hatalmi szerveknek, és ha nem is ellentmondásoktól mentesen, de nem csupán az egyesületi, hanem az önkormányzati jogosítványokkal rendelkező szervezeti formák jöttek létre.
A beszámoló külön fejezete mutatja be az egyes kisebbségeket, élethelyzetüket, sajátosságaikat, önszerveződésük állapotát, az őket szolgáló intézményeket és kapcsolataikat az anyaországgal. A helyzetértékelés kitér a Magyar Köztársaság kisebbségi tárgyú kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalására is.
(17.50)
Tisztelt Ház! A beszámoló - miként azt már az előzőekben említettem -, objektív képet kíván adni. Ugyanakkor nem szándéka a beszámolónak, hogy megkerülje vagy elkendőzze a problémákat, hisz amellett, hogy a rendszerváltás, majd a kisebbségi törvény hatálybalépése óta a magyarországi kisebbségek helyzetében, önszerveződésében, érdekképviseleti és érdekérvényesítési lehetőségeiben, az intézményi szerkezetben jelentős fejlődés következett be, több területen további intézkedések szükségesek, elsősorban a kisebbségi önkormányzatok működőképességének javítása, az oktatás minőségi továbbfejlesztése, valamint a cigányság helyzetének javítása, társadalmi integrációjának erősítése érdekében.
A Magyar Köztársaságban nincs, és a jövőben sem lehet helye a személyek és csoportok nemzeti, etnikai, vallási, vagy bármilyen más alapon történő hátrányos megkülönböztetésének. Ezért a büntető törvénykönyv múlt évben történt módosítását követően is fokozott felelősséggel kell ezeket a problémákat megközelítenünk. A faji diszkrimináció, illetve a cigányellenesség megjelenési formáinak folyamatos figyelemmel kísérésében, az ilyen jelenségekkel szembeni fellépésben fontos szerepet játszik a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; de aktív részt vállalnak belőle a civil szerveződési vagy kisebbségi önkormányzatokhoz kötődő jogvédő irodák is.
Sajnálatos és eléggé el nem ítélhető módon még mindig megjelennek helyenként, időnként a munkahelyi - idézőjelbe téve - "hétköznapi", például az egyes szórakozó- vagy munkahelyeken előforduló diszkriminációs esetek, és ezeken túl fokozott figyelmet kell fordítanunk az egyes szélsőséges csoportok tevékenységére is. E tevékenység ugyan méretében, mértékében nem szélesedő, de tendenciájában helyenként cselekvő, radikalizálódó és időnként agresszív. E jelenségek elleni fellépés során következetesen igénybe kell venni a jog eszköztárát; de hasonlóan fontos a társadalmi szolidaritás. A kisebbségek iránti tolerancia erősítése végső soron a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A beszámoló tényeit alapul véve állíthatom, hogy a kormány időarányosan teljesítette a programjában vállalt kisebbségpolitikai célkitűzéseket. Miként a beszámolóban is olvashatják, és az expozéban is említettem már, ez nem azt jelenti, hogy a kormánynak ne lennének jövőbeni adósságai a kisebbségek helyzetének javítása és rendezése érdekében.
Az egyik sokat vitatott ügy a kisebbségek parlamenti képviseletének ügye, amely 1993 őszére-telére tulajdonképpen egy kiérlelt módosító javaslat formájában eljutott a választójogi törvény módosításakor a Ház elé; ekkor mégsem került elfogadásra. Tovább kell keresni azt a választási rendszer egészével, az alkotmánnyal összefüggő, annak megfelelő megoldási módot, amely rendezheti a kisebbségek országgyűlési képviseletét - az egykamarás parlamenti rendszer sajátosságait és követelményeit figyelembe véve.
A másik teendő, amelyre fel kell készülni a törvényhozásnak és a kormánynak is: a kisebbségi törvény átfogó felülvizsgálata; hiszen a működés tapasztalatai ma már lehetővé teszik a törvény átfogóbb igényű revízióját, és ahol kell és erre esetleg szükség van, ott élni kell a módosítás lehetőségével, éppen a törvény működésének a tapasztalataira való tekintettel.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem: valamennyiünk reményét fejezem ki azzal, hogy a parlament előtt ez a beszámoló, ennek a vitája tovább erősíti a hazai kisebbségpolitika konszenzusos jellegét; és a gyakorlati munka a jogalkotás számára is olyan tapasztalatokkal szolgál, amelyet az Országgyűlés, a kormány és az érintett nemzeti és etnikai kisebbségek a további munkájukban hasznosítani tudnak, és reményem szerint hasznosítani fognak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
