DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Közösségek Bírósága egyik ítéletében a következő szavakkal méltatta a védjegyek jelentőségét: a védjegy nem több és nem kevesebb, mint a piaci verseny egyik alapfeltétele.
Ennek a gondolatnak az előrebocsátásával kívánom expozémat megtartani, és ebben utalni arra, hogy a védjegy valóban az árujelzők legfontosabb fajtája. Ily módon sokoldalú szerepet tölt be a piacgazdaság különböző területein: megteremti a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. Nagy szerepe van a védjegynek a minőség jelzésében. Nem jelent ugyan jogi garanciát a fogyasztó számára az áru vagy a szolgáltatás állandó jó minőségére, viszont a védjegy és a vállalat közötti kapcsolat ez utóbbi alapvető érdekévé teszi a védjegyükkel ellátott áruk és szolgáltatások jó minőségének biztosítását és fenntartását.
Teljesen természetes és kézenfekvő, hogy ebből következően a védjegy a reklámozás középpontjába kerül. A védjegy - mint az árura vonatkozó információk sűrített és szimbolikus megjelenítője - nagy szerepet játszik abban, hogy miképpen alakul az adott termék fogyasztása, és ezek a sajátosságok a reklámozásában is jól használhatók, hiszen a védjegy rendkívül nagy befolyást gyakorol a fogyasztó gondolkodására, képzeteire, nagyobb jelentősége van, mint a száraz tényeknek. De számottevő a védjegy szerepe a technológia, a know-how átadásában, illetőleg a licenciaforgalom előmozdításában is.
Mindebből, tisztelt Ház, világosan kitűnik, hogy a védjegy funkciói és jelentősége egyben fokozott jogi szabályozási igényt is teremtenek, és a védjegy felsorolt funkcióit csak a jogi védelem, a védjegyoltalom segítségével töltheti be. Ebből is adódik, hogy a védjegyek jogi védelme nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt évszázados hagyományokra tekint vissza, a védjegyoltalom az ipari jogvédelem egyik legpatinásabb és legfontosabb formájának számít.
Tisztelt Ház! Az elmúlt években Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a védjegyek iránti érdeklődés, ami természetszerűleg a piacgazdaság kialakulásával és kiteljesedésével kapcsolatos. E tendenciát legérzékletesebben a védjegy-bejelentési és védjegy-lajstromozási statisztikák jelzik. A nemzeti védjegybejelentések száma az 1990-es évek közepére megközelítőleg az 1980-as évi bejelentések számának tízszeresére emelkedett, és a nemzetközi védjegybejelentés mennyisége is megháromszorozódott az elmúlt évtizedben.
Ezek mellett a kedvező jelenségek mellett kedvezőtlen tendenciákról is szólnom kell: elszaporodtak a jogsértések. Míg a hatályos törvény alkalmazásának első húsz esztendejében évente egy-két védjegybitorlási per indult, addig 1993-ban 19, 1994-ben pedig 36; és ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a divatos, jól bevált, közismert védjegyek utánzásával, jogosulatlan használatával - viszonylag kis befektetéssel is - a jogsértők jelentős haszonhoz juthattak.
Mindebből következően a piacgazdaság fejlődésével együtt a hatvanas években alkotott jogszabályok és a szabályozási igények között ellentmondás alakult ki, és ebből adódott, hogy szükség van a védjegyjog átfogó szabályozására, új védjegytörvény megalkotására, és ehhez még hozzájárultak azok az igények, amelyek az ország jogharmonizációs kötelezettségeiből is következtek.
(17.50)
A védjegytörvény megalkotása egyidejűleg példázza a hazai szükségletek és az európai jogharmonizáció közötti összhang megteremtésének lehetőségét. Az új törvény, amely a vita tárgyát adja most, összhangba hozza a magyar jogot - és ezzel számos nemzetközi kötelezettségünknek is eleget tesz - az európai közösségi védjegyjogi irányelvvel, eljárási szabályai összhangban állnak a Szellemi Tulajdon Világszervezetében 1994-ben aláírt védjegyjogi szerződéssel is. A jogérvényesítés hatékonyságának fokozását célzó rendelkezések pedig a kereskedelmi világszervezetnek a szellemi tulajdon kereskedelmi összefüggéseit szabályozó egyezményében foglalt előírásokat veszik figyelembe. Emellett az új javaslat tükrözi a magyar védjegyjog hagyományait, a hazai jogfejlődés tapasztalatait egyaránt.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A javaslat tartalmi elemei közül szeretném kiemelni azt, hogy a védjegy lajstromozhatóságának feltételeit a törvényjavaslat a közösségi irányelvvel összhangban szabályozza. Újdonság ebben a körben az, hogy nem részesülhet oltalomban az a megjelölés, amelyet rosszhiszeműen jelentettek be lajstromozásra.
Szintén újdonság, hogy fokozott védelemben részesíti a javaslat a jó hírű védjegyeket, megakadályozva az ilyen védjegyek hírnevének tisztességtelen kihasználását.
A törvényjavaslat kijelöli a jogi védelem határait is azokkal a szabályaival, amelyek a védjegyoltalom korlátaira, az oltalom kimerülésére, a konkurens védjegy használatába való belenyugvásra, és a védjegyhasználat elmulasztásának következményeire vonatkoznak. Szélesíti a jogi védelem lehetőségeit az a javaslat, hogy a közös védjegyoltalom lehetőségének bevezetésével külön védjegyfajtaként szabályozza az együttes és a tanúsító védjegyet.
Változik az eljárási rend is az államigazgatási eljárás és a bírósági eljárás tekintetében egyaránt, korszerűsödik az államigazgatási eljárások szabályozása, és a javaslat legnagyobb hatású rendelkezései között kell számon tartani azokat, amelyek szigorítják és egyben korszerűsítik a jogsértőkkel szembeni fellépés lehetőségeit és szabályait. A javaslat szerint a bíróság elrendelheti: a jogsértéssel érintett áruk előállításában és forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról a jogsértő szolgáltasson adatokat. Ezenkívül a javaslat módot ad arra, hogy a jogsértésre használt eszközöket és anyagokat meg lehessen semmisíteni, vagy ha ez technikai okokból nem lehetséges, akkor ezeket megfosztani jogsértő mivoltuktól. Emellett szintén a hatékony jogérvényesítést szolgálja, hogy a javaslat lehetővé teszi a bitorló tulajdonában nem lévő, de jogsértő termékek és egyéb dolgok lefoglalását is.
A peres eljárás szabályai is a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében módosulnak. Ezek között fontos intézményként kell szólnom az ideiglenes intézkedés bevezetésének széles körű alkalmazásáról, amennyiben a bíróság a szellemi tulajdonjogok megsértése miatti perekben az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 15 napon belül határoz majd, és ezzel tulajdonképpen a jogsértés további folytatását akadályozhatja meg az egész eljárás befejezéséig terjedő időszakban is. Hatékonyabban és hatásosabban szolgálja majd a prevenciót az a rendelkezés, ami lehetővé teszi, hogy a jogsértő termék belföldi forgalomba kerülését megakadályozzák. Lehetőséget teremt arra is, hogy a vámigazgatási eljárásban új intézkedésekkel történjék a szellemi tulajdon megsértésével szembeni fellépés.
Tisztelt Országgyűlés! Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat a védjegyek mellett az árujelzők további fajtáit, a földrajzi árujelzőket is szabályozza, megszüntetve a terület korábbi szabályozatlanságát. A földrajzi árujelzők átfogó szabályozása nemcsak jogharmonizációs szempontból indokolt, hanem a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar érdekeit is nagymértékben kifejezi.
Tisztelt Ház! Az én emlékezetem szerint a Ház még nem tárgyalt olyan törvényjavaslatot, amelyhez képviselői módosító indítvány nem érkezett. Ennek a törvényjavaslatnak az esetében ez az eddig - legalábbis az én emlékezetem szerint - példa nélküli helyzet állt elő. Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezett csekély számban néhány jogtechnikai, apróbb pontosítást tartalmazó indítványt. Mindezek alapján joggal remélem, és kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatot lehetőség szerint maximálisan támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
