DR. PUHA SÁNDOR

Full text search

DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen egy igen rövid törvényjavaslatról van szó. Három gondolat van benne: egyszer az, hogy a biztosítási díjakból befolyt összeg egy százalékát tűzvédelmi célokra kell felhasználni - felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy ezt szabályozza -, és a hatályba léptetés.
Ennél azért egy kicsit bővebben szeretnék beszélni erről a törvénytervezetről - de azért nem olyan nagyon bőven. Közel két éve folytatta le az Országgyűlés a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló törvény általános és részletes vitáját. A vitát követően a tisztelt Ház imponáló egyetértésben fogadta el a tűzvédelmi törvényt.
A törvény a hivatásos, önkormányzati tűzoltóságokat fenntartó önkormányzatok kötelező közszolgáltatási feladatává tette a tűzoltás mellett a műszaki mentést is. A korábbi jogi szabályozás a tűzoltóság számára csupán a kárelhárításban, műszaki mentésben való közreműködést írta elő. Jelenleg a műszaki mentés a tűzoltóságok számára alapfeladatként jelentkezik tehát. A tűzoltóságok és meglévő eszközállományuk azonban akkor is és napjainkban is csak a közreműködői feladat ellátására tette és teszi alkalmassá a testületet.
Gondoljunk a pörbölyi, a kutasi szerencsétlenségekre vagy a múlt év végén a szélvihar pusztítására Kunszentmártonban és környékén; vagy ha a napokban történt toronydaru-tragédia nem a fővárosban, hanem valamelyik vidéki településen történik, akkor a közvetlen életveszélybe került polgárokat nem tudta volna kimenteni a tűzoltóság.
1997 szeptemberében a budafoki szeszgyárban sósavömlés történt. Speciális, vegyibaleset-elhárító felszerelések hiányában csak a szerencsén múlott, hogy a sósav nem ömlött a csatornába, és nem kellett több ezer ember kitelepítéséről is gondoskodni.
(12.20)
A tisztelt Ház az új törvényi rendelkezéssel a műszaki mentési feladatoknak való megfeleltetés érdekében úgy döntött, hogy a vagyonbiztosításból befolyó díjak 1 százalékából, valamint a tűzvédelmi bírságként befolyó pénzeszközökből alapot hoz létre, amely kizárólag a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok műszaki fejlesztésére használható fel. Ez a hozzájárulás sem a korábbi hazai joggyakorlattól - gondoljunk az 1936. évi X. törvénycikk 9. §-ára -, sem számos európai ország tűzvédelmi tárgyú szabályozásától nem idegen - Németország, Svájc, Ausztria vagy Szlovénia példáját tudnám megemlíteni.
Az Alkotmánybíróság 1997. szeptember 19-ei határozata a vagyonbiztosításból befolyó összegek 1 százalékára vonatkozó rendelkezéssel szemben nem tartalmi, hanem jogtechnikai kifogásokkal élt. Az előttünk lévő törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően rendelkezik a biztosítók befizetési kötelezettségéről, pontosítja a vagyonbiztosítások azon körét, amelyekből befolyó bevételek a hozzájárulás alapját képezik, továbbá pontosítja a belügyminiszter rendeletalkotási felhatalmazásának tartalmát.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány megkezdett hároméves gépjárműfecskendő-fejlesztési programja csak a tűzoltóság alapjárműveinek korszerűsítését lehetővé. A tűzoltás és a műszaki mentés során egyaránt alkalmazott magasból mentők, műszaki mentőszerek, daruk, vegyibaleset-elhárítók, feszítő-vágó berendezések száma jelenleg kevés. Minőségük, korszerűtlenségük nem teszi alkalmassá a tűzoltóságot, hogy optimális időn belül gyorsan, szakszerűen és kellő hatékonysággal beavatkozhasson. A szükséges korszerű különleges tűzoltó gépjárművek és életmentő eszközök hiánya akadályozza több veszélybe került embertársunk életének mentését, testi épségének megóvását, a vagyonban és környezetünkben bekövetkező károk mérséklését.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk feltételei között a közlekedési, természeti és ipari katasztrófák elleni védelem feltételrendszerének kialakítása is szerepel. A tűzoltóság a bekövetkezett káresetek helyének, jellegének és gyakoriságának elemzését követően elkészítette a műszaki mentés feltételrendszerének fejlesztésére vonatkozó koncepcióját. Ennek értelmében hároméves ütemezéssel kilenc műszaki mentőbázis létrehozása szükséges. E bázisok létrejötte megteremti a tűzvédelmi törvényben előírt műszaki mentési feladatok alapvető tárgyi feltételeit, egyúttal hozzájárul a katasztrófaveszély elhárításának mint állami feladatnak a megoldásához is.
A tűzoltóság tevékenysége nemcsak a tüzek megelőzésére, a tűzkárok mérséklésére, hanem évente mintegy nyolcezer esetben a legkülönfélébb balesetek felszámolására, az emberi élet és a vagyontárgyak megmentésére is irányul. Ezért a szabaddemokraták támogatják, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatban megjelölt, vagyonbiztosításokból befolyó biztosítási díjak képezzék a hozzájárulás alapját. E tűz- és káresetek azok, amelyeknél a tűzoltóság korszerű eszközökkel történő gyors beavatkozása a biztosítók által kifizetett kártérítési összegeket csökkenti, így a biztosítóknak is elemi érdeke.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 1996 áprilisában már döntöttünk a biztosítók befizetéseiből származó biztosítás kérdésében. Az akkori törvényhozói akarat kinyilvánítása után a kormány előttünk fekvő javaslata annak csupán jogtechnikai korrekciója. Nem halogatható a tűzoltóság műszaki-fejlesztési pénzügyi alapjának megteremtése amiatt sem, mivel a végrehajtási rendelet hiányában a tűzvédelmi bírságból befolyt pénzösszegek felhasználásának jogszabályi alapjai sem rendezhetők. Ezért a törvénymódosítás hatálybalépésének időpontját javaslom úgy megállapítani, hogy már az 1998. évben befizetett biztosítási díjakra is terjedjen ki a biztosítók hozzájárulási kötelezettsége. Ennek hiányában további évekre elhúzódhat a tűzoltók, különleges gépjárművek és műszaki mentési technika készenlétbe állítása, és ez ki tudja, hány embertársunk életébe kerülhet, okozhat helyrehozhatatlan környezeti, valamint tetemes vagyoni károkat.
Az előbb felsorakoztatott érvek alapján ajánlom figyelmükbe a törvénytervezetet az előbb említett módosítással a magam és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me