AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt év decemberében döntött a Ház a gazdasági társaságokról és az ehhez kapcsolódó, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásokról szóló új törvényekről, valamint az egyéni vállalkozásról, a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosításokról, amelyek ez évben lépnek hatályba.
E törvényeknek jelentős következményeik vannak az adó- és számviteli törvényekre nézve, amit azonban az őszi adótörvény-módosítási időszakban még nem lehetett figyelembe venni. Így a most önök elé került javaslatok tartalmazzák az említett törvényekkel összefüggő, nélkülözhetetlen adó- és számviteli szabálymódosításokat. Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a módosuló szabályok jellemzően az újonnan alakuló gazdálkodó szervezetekre, illetve a meglévő társaságoknak az új társasági törvény szerinti átalakulására vonatkoznak. Az új rendelkezések meghatározóan technikai jellegűek, és a meglévő, illetve változatlan formában továbbműködő vállalkozásokat nem érintik, sőt, a javasolt változtatásoknak lényegében nincs közvetlen költségvetési hatásuk sem.
A beterjesztett törvénycsomag tartalmazza a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó adózási és számviteli szabályokat is, amiről a megelőző napirendi pont tárgyalásakor szóltam. Ugyancsak e törvényjavaslat indítványozza a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény módosítását is az ingyenes utazás korhatárának 70 évről 65 évre történő leszállításával összefüggésben. A díjbevétel-kiesés törvénymódosítás nélkül ugyanis az árkiegészítés csökkenésével járna, ezt kívánja a költségvetési pozíció változatlan szintje mellett ellensúlyozni a módosító javaslat.
A törvényjavaslat részét képezi néhány olyan további más törvénymódosítás is, amelyek az adott törvényekre vonatkozó pontosító, értelmező rendelkezéseket indítványoznak. Ezek sorából kiemelést igényel az árak megállapításáról szóló törvény módosítása, ami lehetővé tenné, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete közérdekből a személytaxi-szolgáltatásra hatósági legmagasabb árat állapítson meg. E javaslat elfogadása esetén várható, hogy a fővárosi önkormányzat idegenforgalmi jóhírünk javítása érdekében maximálja majd a taxitarifákat, de egy ilyen döntés meghozatala, hangsúlyozom, az önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kulcsponti része a számviteli, valamint az adózás rendjéről szóló törvények módosítása. Ezek közül a számviteli törvény módosításai meghatározóan a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódnak.
A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából a cég, gazdálkodó a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, de a cég működését már a cégbejegyzés előtt megkezdheti, ezért indokolt a számviteli törvényben az előtársasági időszakra vonatkozó könyvvezetési, beszámolási szabályokat előírni. A javaslat szerint az alapítás és a társaság létrejötte, illetve a létre nem jötte közötti időszakot egy beszámolási időszaknak kell tekinteni az előtársasági időszakhoz kapcsolódó sajátos felelősségi szabályok érvényesülése érdekében, akkor is, ha az nem csak egy naptári évet érint. Az előtársaság a beszámolókészítési, a nyilvánosságra hozatali és a közzétételi kötelezettségének az általános előírások szerint köteles eleget tenni.
Erre amiatt van szükség, hogy az előtársaság nyilvánosságra kerülő beszámolójának mérlegadatai cégbírósági bejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával létrejött gazdasági társaság valós vagyoni helyzetét tükrözzék, az eredménykimutatás adatai pedig az előtársasági időszak tevékenységének eredményét, az arra ható tényezőket mutassák.
A számviteli törvény módosításának fontos elemei a gazdasági társaságok átalakulásával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos, a vagyon megállapításához szükséges rendelkezések.
Tisztelt Ház! Az adózás rendjét érintő módosítások az előtársaságok adóeljárással kapcsolatos feladatait, továbbá az új vállalkozások bejelentkezésével összefüggő rendelkezéseket tartalmazzák. A módosító paragrafusok az adójogviszonyra meghatározzák az előtársasági szakaszban megszerzett jogokkal, vállalt kötelezettségekkel kapcsolatos adózási szabályokat. A javaslat definiálja az előtársaság adójogi fogalmát, valamint meghatározza az e létezési szakasszal kapcsolatos adóbevallási és -fizetési kötelezettségeket.
A számviteli törvény az előtársaság megszűnéséhez - akár a társaság bejegyzésével, akár a kérelem elutasításával vagy visszavonásával történik - beszámolókészítési kötelezettséget rendel, ehhez kapcsolódva az adókról is el kell számolni.
(19.00)
Az adómegállapításról minden esetben rendelkezik a javaslat, de külön adóbevallást benyújtani és az adókat megfizetni csak akkor kell, ha az előtársaságot a cégjegyzékbe nem jegyzik be, egyébként a bejegyzett társaság éves bevallásakor teljesül a vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettség.
A vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését célzó kormányzati kötelezettségvállalás részeként ez év közepétől változik és egyszerűsödik a bejelentkezési kötelezettség teljesítése. Az új szabályozás szerint az adózó gyakorlatilag a cégbíróságnál, illetve a gazdasági kamaráknál történő bejelentkezési eljárás során megkaphatja adószámát, statisztikai számjelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát.
Ehhez igazodóan változnak az adózás rendjéről szóló törvény bejelentkezésre vonatkozó szabályai. A törvénymódosítás egyúttal rendezi a regisztrált adatokban bekövetkező változások bejelentése esetén követendő eljárási szabályokat is.
A bejelentkezéssel kapcsolatos, az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott rendelkezések a statisztikáról szóló törvényben és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben is átvezetésre kerülnek.
A jövedelemadó-törvények módosításai közül megemlítendők a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódóan a kamatozó részvénnyel kapcsolatos szabályok. Mivel a jövőben - a Gt. átmeneti szabályai szerint először az 1999-es évre - a kamatozó részvény után a kamatot csak az adózott eredményből lehet fizetni, így indokolt rendelkezni arról, hogy az adózott eredményből fizetett kamat a személyi jövedelemadóban és a társasági adóban osztaléknak minősüljön, a költségként elszámolt kamat a személyi jövedelemadóban továbbra is egyéb jövedelemként adózna.
Fontos rendelkezések a társasági adóban az átalakulással összefüggő szabályok, amelyek azonban a Gt. és a számviteli törvény módosításához igazodva pontosító jellegűek és lényegében változatlan szabályozást jelentenek a korábbiakhoz képest.
A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítja a polgári törvénykönyvről szóló törvénynek a közhasznú társaságok átalakulására, megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit, ehhez kapcsolódva is több javaslat szerepel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben.
A közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel összefüggésben szükséges mindkét jövedelemadóban rendelkezni a tartós adományozás külön kedvezményéről, valamint ezzel összefüggésben a tartós adományozás fogalma is pontosításra kerül a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosításaként.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a kockázati tőkealap és a kockázati tőketársaság számára, továbbá az alap vagyonához, illetve a társaság tőkéjéhez hozzájáruló befektetők számára az általánostól eltérő, kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg. A számvitel szerint megengedett céltartalékképzés a társasági adóban is érvényesíthető. A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap hat évig mentesül az adófizetés alól, ha a befektetési feltételeket teljesíti, és kizárólag alaptevékenységét folytatja.
A befektető magánszemélyeknek indokolt megadni a jelenleg is létező befektetési adóhitel-kedvezményeket a kockázati tőketársaságba vagy alapba történő befektetés esetén is.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel a gazdasági társaságokról szóló törvény 1998. június 16-án lép hatályba, nagyon fontos, hogy a tisztelt Ház még a tavaszi ülésszak során határozzon. Erre is tekintettel kérem a törvényjavaslat megvitatását, majd elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
