DR. KRISTÓF ISTVÁN
DR. KRISTÓF ISTVÁN
DR. KRISTÓF ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ha kellő idő elmúltával objektív szemlélő átvizsgálja majd a '94-98-as parlament jogalkotását, hitem szerint kétségkívül arra a megállapításra fog jutni, hogy a környezetvédelem és területfejlesztés ennek a parlamentnek egy központi kérdéseként szerepelt állandóan a napirenden. Hiszen nem vitásan ebben a ciklusban raktuk le mind a környezetvédelem, mind a területfejlesztés jogi alapjait, megelőzve ezzel sok, hozzánk hasonló fejlődési pályát bejárt közép-európai országot.
Ennek a folyamatnak ma egy jelentős lépéséhez érkeztünk, illetve jelentős lépését, jelentős szakaszát zárjuk le, amikor befejeződik a területfejlesztési koncepció, illetve az erről szóló határozati javaslat általános vitája. Én - lévén hogy nem vagyok e kérdésnek avatott szakembere - szeretném kerülni, hogy elméleti kérdésekkel foglalkozzam. Több képviselőtársamhoz hasonlóan arra a kérdésre kerestem választ az anyag tanulmányozása során, hogy mi az, amit ez a koncepció annak a térségnek, amelyben élek, amelynek képviselője vagyok ajánl; milyen fejlődési, netán kitörési pályát határoz meg. Hiszen nem vitás és nem hallgatható el, hogy amit itt elfogad majd a parlament, hosszú távra meg fogja határozni mind az ország, mind az ország egyes térségeinek, régióinak a fejlődési pályáját.
Előre kell bocsátanom, hogy Bács-Kiskun megyében, Baja körzetében vagyok képviselő. Abban a megyében, amely az ország többi megyéjéhez képest némi sajátos vonást visel. Az első sajátos vonása az, hogy a legnagyobb megyéje az országnak, ennek minden előnyével és minden hátrányával. Másik sajátos vonása, hogy míg a megyerendszer kialakulásakor, 1950-ben a többi megye vagy a megyék nagy része a történelmi hagyományok és a történelmi megyehatárok mentén jött létre, Bács-Kiskun megye - ahogy régebben mondani szoktuk - egy mesterséges kreáció volt. Hiszen magában foglalja a régi Pest-Pilis-Solt vármegye meghatározó részét, illetve Bácskával a régi Bács megye területét is. Ez a kettősség földrajzilag is tökéletesen tetten érhető a megye adottságaiban, hiszen a homokhátság, illetve Felső-Bácska területe földrajzilag két tökéletesen lehatárolható és elhatároló területi egységet képez.
Sajátos még annyiban Bács-Kiskun megye, hogy - ahogy mi mondani szoktuk, és ezt azért a szakirodalom is elfogadta már - kétpólusú megyének fogalmaztuk meg magunkat. Tekintettel arra, hogy a megyeszékhely, Kecskemét, a megye északkeleti csücskében, Pest megyétől pár kilométerre helyezkedik el, míg a megye legszélső települése, Hercegszántó a megyeszékhelytől 130 kilométerre található. Más megyékben vagy más földrajzi egységben ilyen távolság megtételével adott esetben 2-3 megyén is keresztül lehet haladni. Nyilvánvaló, hogy ennek a térbeli elhelyezkedésnek rengeteg hátránya van, és ezek a hátrányok sajnos Baja és Baja környékének fejlődésében, fejlesztésében tükröződtek.
El kell mondanom azt is, úgy tűnik, hogy Baja fekvése ciklikusan hol kiemelt fejlődési lehetőséget biztosít ennek a területnek, Felső-Bácskának, hol pedig bizony azt kell mondanom, hogy a fejlődés gátjaként jelentkezik. Mire gondolok itt? Először is arra, hogy - talán nem titok, képviselőtársaim, talán azért sem titok, mert amikor az elmúlt évben Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulójáról emlékeztem meg itt, az ülésteremben, elmondtam - volt olyan időszak, a múlt század nagy része, egészen a század hetvenes éveiig, amikor Baja az ország egyik meghatározó, igen jelentős gazdasági és kulturális centruma volt. Majd a bekövetkezett fejlődés miatt és elsősorban az ország közlekedési infrastruktúrájára való csatlakozás elmulasztása miatt bizony ez a terület, amely korábban meghatározó része volt gazdaságilag az országnak, sajnos, perifériára szorult. Fokozódott ez a helyzet akkor, amikor 1919 után, az első világháború után az országhatár változott, szerb megszállás alá került az ország.
Nem kell említenem az '50-es éveket, amikor a Jugoszláviával való viszony miatt a határ közelsége teljesen holt állapotot idézett elő a térségben. És nem kell emlékeztetnem a '90-től '95-ig terjedő időszakra, amikor az embargó miatt a térség gazdasági fejlődése ugyancsak megállt. Ezért mi azt nézzük, és én is azt nézem, hogy ez a koncepció milyen fejlődési, fejlesztési lehetőséget biztosít a térségnek.
Képviselőtársaim több alkalommal elmondták már, hogy az általuk képviselt térség közlekedési infrastruktúrája milyen... (Dr. Baráth Etele: Elmaradott.) elmaradott. Köszönöm szépen. És mennyire szükséges annak fejlesztése annak érdekében, hogy az ország gazdasági vérkeringésébe be lehessen a kérdéses területet csatolni. Én ezt csak megerősíteni tudom, hiszen hiába mondjuk vagy mondhatjuk - és ez tényekkel igazolható -, hogy Baja helyi infrastruktúrája megfelelő módon kiépült, elfogadható szintet képvisel, ha ez az országos infrastruktúrára nem csatolható, akkor ennek a térség fejlesztése szempontjából kevés jelentősége van.
Szó esett itt utakról, vasútról. Bács megye úthálózata, útellátása elég kialakulatlannak, kevésbé fejlettnek nevezhető, hiába érinti az M5-ös, illetve az 5-ös út a megyét, a megye északkeleti csücskét szeli át és a megye távolabbi területein fejlesztési hatása nem mutatkozik. Vasúton Baját 4-4,5 óra alatt lehet megközelíteni, akármelyik irányt választjuk, mert a Budapest-Kiskunhalas-Kelebia vasútvonalról már szó esett itt a múlt alkalommal, azt hiszem, Aszódi Ilona Katalin képviselőtársam, illetve Várnai László képviselő úr is említette. Ez a vonal a jugoszláv embargó ideje alatt oly mértékben leromlott, hogy jelenleg a nemzetközi forgalmat el kell terelni róla. És közvetlen a veszélye annak, hogy emiatt Magyarországot Horvátországon, Szlovénián és Ausztrián keresztül meg fogja kerülni a Balkánról, illetve Jugoszláviából irányuló áru- és személyforgalom.
Ugyanez a helyzet, ha a Duna másik oldalán a Szekszárd-Sárbogárd-Budapest vonalat vizsgáljuk. Ennek egy szakasza ugyan villamosított, más szakaszán megkezdődött már több ütemben a felújítás, de sajnos a felújításnak azt a módszerét választották, amely nem a teljes helyreállításra és nem a teljes befejezésre koncentrált, hanem szakaszosan - ami szerintem a legrosszabb módszer, mert szükséges pénzt beleölni, viszont végleges megoldást nem ad - történt ennek a végrehajtása.
Azért, hogy valami pozitívumról is számot adjak, annyit mindenképpen meg kell említenem, hogy nagy örömünkre a KHVM döntése alapján az idén megkezdődik a Duna-híd rekonstrukciója, ami azt jelenti, hogy a teherforgalom a külső konzolokra átkerül. Ennek következtében akadály és várakozás nélkül folyhat a forgalom. Ez azt fogja majd eredményezni, hogy ha a dunaföldvári híd olyan állapotban van még, mint amikor legutóbb arra jártam, akkor a Lágymányosi-híd után az első alkalmas dunai híd Baján fog átvezetni. Ez nyilván egy transzformátor szerepet biztosít majd a térségnek, de ehhez az is szükséges, hogy a rácsatlakozó úthálózat is megfelelő módon kiépítésre kerüljön.
A Duna közelsége, illetve a Duna-híd igen nagy mértékben meghatározza Baja gazdaságának fejlesztési lehetőségeit.
(21.30)
Itt elsőként említem azt, ami a koncepcióban is szerepel: a kikötő, illetve a logisztikai központ kialakítása. A logisztikai központról ma már esett szó, Kocsis Imre Antal képviselőtársam szólt róla, igaz, hogy ő mohácsi logisztikai központként említette. Ez a központ a mi terveinkben és a mi vágyainkban mint bajai logisztikai központ szerepel, amelynek hatása egész Baranya megyére kiterjedne. De azt hiszem, nem az elnevezés, nem a név a lényeg, hanem az a lényeg, hogy ez valóban megvalósuljon, a kikötőt működtető társaság létrejöjjön, a Ro-Ro-kikötő, amelynek építése lassan befejeződik, megvalósításra kerüljön.
Ezzel összefüggő, és a bajai sajátos helyzetből eredő célkitűzésünk szintén térségi együttműködés keretében vállalkozási övezet létrehozása. Baja Moháccsal közösen pályázott vállalkozási övezet cím elnyerésére. Legjobb tudomásunk szerint mind a regionális területfejlesztési tanácsok, mind az Országos Területfejlesztési Tanács ezt az ötletet felkarolta és támogatta, és legjobb tudomásunk szerint a kormány-előterjesztés is elkészült ebben a tárgyban, úgyhogy örömmel várjuk azt, hogy a jogszabályi alap is megteremtődjön.
Baja sajátos helyzete szinte adja azt, hogy a térség mint idegenforgalmi központ is működjön, az idegenforgalomnak is a speciális, térségre szabott változatát művelve; elsősorban a vadászat, a vízi turizmus, a kerékpáros turizmus az, ami a térség fejlesztése szempontjából szóba jöhet.
Igen nagy jelentőséget tulajdonítunk, és örülünk annak, hogy a koncepció támogatja a határ menti együttműködést, és erre buzdítja az erre alkalmas területeket. Szó esett már arról, de nem teljes részletességgel, ezért említem meg, hogy Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megye, valamint a jugoszláviai Vajdaság, illetve a romániai Temes megye aláírta a Tisza-Maros-Duna eurorégió létesítéséről szóló okiratot, felkészülve arra, hogy EU-tagságunk, illetve az ezt megelőző forrásfeltárás folytán külső eszközöket lehet bevonni a térség fejlesztésébe. Ugyancsak - de már szűkebb körben - hagyománya van a Vajdaság és Bácska, illetve Baja és a Zombor körzete gazdasági, kulturális együttműködésének is.
Még két kérdéssel szeretnék foglalkozni, amelyeket több képviselőtársam említett. Az egyik kérdés a területi kiegyenlítés, illetve a területi kiegyenlítődés kérdése. Én nagyon fontosnak és jelentősnek tartom azt, hogy a területi egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében milyen lépések történnek, azonban azt vallom - és azokkal értek egyet, akik ezt hangsúlyozták -, hogy nem mindegy, hogy ez a kiegyenlítődés milyen módon történhet. Ez történhet olyan módon is, hogy a fejletlen, elmaradott térségek egy intenzívebb fejlesztés következtében beérik a lassabban fejlődő, más szempontok alapján értékelt területeket de történhet úgy is, hogy a fejlettebb térségek fejlesztésének visszaesése vagy visszafogása miatt történik meg a kiegyenlítődés. Azt hiszem, nem kell sem indokolni, sem magyarázni, hogy melyik kiegyenlítési formát kell és lehet támogatni.
A koncepció rövid és középtávú feladatokról szól önmagában. Én a magam részéről hiányolom azt, hogy nincs egyfajta ütemezés az anyagban, már csak azért is, mert az országos koncepció alapján elkészülő regionális és kistérségi programok ennek figyelembevételével készülhetnének el adott esetben, és azok az elképzelések, amelyek nem szerepeltek benne, de netán még beemelhetők, akkor már az időtényező figyelembevételével kerülhetnének kidolgozásra.
Szerepel az anyagban, hogy a többcsatornás finanszírozás a forrás megteremtésének eszköze. Ezzel teljes mértékben egyet lehet érteni. Az anyag külön foglalkozik a területfejlesztési hatású és területfejlesztési célú pénzeszközökkel. Az én értelmezésem szerint minden pénzeszköz, amely az adott térségben felhasználásra kerül, területfejlesztési célúnak minősül. Tehát ilyen értelemben nem tennék különbséget. Azt viszont hiányolom az anyagból - amely egyébként rendkívül sokrétű háttéranyagot tartalmaz -, hogy csak a területfejlesztési juttatásokat tartalmazza részletesen. Említettem már államtitkár asszonynak korábban, hogy örülnék egy olyan adatnak vagy tényszámnak, amely tartalmazná azt, hogy egy adott régió, netán egy adott megye egy adott időintervallumban, különféle forrásokból - akár területfejlesztési célú, akár területfejlesztési hatású, akár szerkezetátalakítási, akár Phare, akármilyen forrásból - milyen összeghez jutott, milyen összeget tudott az adott térség fejlesztésébe, működtetésébe bevonni.
Az anyag tartalmaz prioritásokat. Amit talán szóvá tennék, illetve hibának tartok, hogy a prioritásokon belül nem jelöl meg prioritásokat. Olyan nagy számú prioritást tartalmaz ez az anyag, hogy az nyilvánvalónak tűnik, mindezeket egy menetben megvalósítani nem lehet. Lehetséges, hogy ezen belül is súlyozni kellett volna.
Köszönöm szépen. Az előterjesztést elfogadásra javasolom. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
