FARKAS IMRE
FARKAS IMRE
FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! Örülök, hogy az 1996. évi területfejlesztési törvény mintegy részeként még ebben a ciklusban megtárgyaljuk az országos területfejlesztési koncepciót. Én a vita eddigi szakaszaiból azt vettem észre, hogy eddig szinte minden képviselő egyetértett ezzel a gondolattal, később ágaztak el a vélemények.
Azok közé tartozom, akik gyakorlatilag az országgyűlési határozati javaslat tartalmával is egyetértenek. Azért mondhatom ezt, mert - és ezt is a koncepcióból vettem - egy igen fejletlen kistérséget képviselek az Országgyűlésben, a Tiszazugot, és úgy érzem, hogy annak képviselőjeként megtalálom a koncepcióban azokat az elemeket, amelyek a felemelkedéshez elvezethetnek. Néhány dolgot emelnék ki, amit én nagyon fontosnak tartok.
(20.20)
Maga az első fejezet, amelyik a koncepció jövőképével foglalkozik, hangsúlyozza, hogy mérséklődni kell a területi egyenlőtlenségeknek, a hátrányos helyzetű, elmaradott térségek körét pedig csökkenteni kell. Ezzel teljes egészében egyet lehet érteni, és úgy érzem, hogy az általam képviselt kistérségnek a problémája is így kezelhető.
A második fejezet 1. pontja az országos célokat rögzíti, ez gyakorlatilag két részből áll: az egyik az ország egészére vonatkozó rész, a másik pedig nagyon konkrétan ismét a területi egyenlőtlenségek mérséklésével foglalkozik. Tehát ha erre azt mondom, hogy két részből áll ez az országos cél, akkor annak a felét, 50 százalékát maga a hátrányos térségeknek a kezelése teszi ki. Én ezt is nagyon szimpatikusnak tartom. Az általános vitában láttam, hogy néhány képviselőtársam szívesen tágítaná ezt a kört, és más problémákat is betenne még az országos célok közé.
Ugyanennek a fejezetnek a 3. pontja az irányelvekkel foglalkozik, ahol a hátrányos helyzetet gyakorlatilag négy szempont szerint értékeli, négy szempont szerint tartozhat valaki a hátrányos helyzetűek közé. Ez a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség, ipari szerkezetátalakítás szempontjából elmaradott, mezőgazdasági vidékfejlesztésben elmaradott és a tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térség. Nem nagy dicsekvéssel mondom el, de az általam képviselt Tiszazug ebből háromba beletartozik, és az ipari szerkezetátalakítás térségébe nyilván azért nem tartozik bele, mert nem fejlődött ki olyan ipar, amit át lehetne alakítani, mert ennek a mértéke nem volt ilyen nagyságú, hogy alkalmat adjon az átalakításra. Így tehát azt kell hogy mondjam, hogy amennyiben fontosnak tartja a koncepció, az országgyűlési határozat az irányelveket, ha foglalkozunk majd ezekkel térségekkel, akkor a négy esetből három a Tiszazugot is el fogja majd találni.
Ha továbbmegyünk az anyagban, eljuthatunk egészen a 4. pontig, ami a prioritásokat rögzíti a hátrányos helyzetű térségeknél, és nagy örömömre szolgál - visszatérve a korábbi vitákra is, ami az infrastruktúrát és a munkahelyteremtést ragozza, hogy melyik az elsődleges -, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeknél - lehet, hogy csak egy véletlen, de mégis nagyon fontos számomra - a munkahelyteremtés áll az első helyen, illetve a foglalkoztatás kérdése, magam is azonosulok ezzel a gondolattal.
Ha még továbbmegyek a koncepcióban, a negyedik fejezethez, az pedig az ágazati prioritásokat tartalmazza, ott is megtalálom azokat az elemeket, amelyek erre a térségre tipikusan igazak, tehát az agrárgazdálkodással kapcsolatban az erdőtelepítést, a nagy élőmunka igényű mezőgazdasági kultúrák meghonosítását, de akár a közlekedéssel kapcsolatban a tiszaugi híd fejlesztését, a hajózást vagy a szennyvíztisztítást.
Körülbelül ezek a gondolatok vannak benne a koncepcióban, illetve az országgyűlési határozatban, és itt be is lehetne fejezni a mondókámat. Csak itt jön egy kis probléma, ami számomra izgalmassá teszi magát a koncepciót és a határozatot. Mégpedig az, hogy ezt majd nyilván valamilyen módon végre kell hajtani. Nekünk pedig, vagy azoknak, akik a hátrányos helyzetű térségeket képviselik, oda kell figyelni, hogy valóban a koncepció szerint történik-e a területfejlesztés.
Csakhogy ez a végrehajtás nem tűnik különösebben egyszerűnek. Ezt nagyon megnehezíti, hogy ha itt a parlament összes képviselője elolvassa ezt a koncepciót, akkor mindenki talál benne olyan több milliárd forintos elemet, ami a saját térsége számára kedvező lehet. Még a legfejlettebb régiók is megtalálhatják ezt, és egyet is lehet érteni ezzel, hogy nemcsak az elmaradottakat kell területfejlesztéssel támogatni. De úgy érzem, ha itt mind a 176 körzet fejlesztésére rá lehetne költeni több milliárd forintot, akkor nehezen fogom megtalálni, hogy a Tiszazug hogyan integrálódik majd bele ebbe a körbe. Így tehát előző képviselőtársamhoz kapcsolódva én is úgy gondolom, hogy az ördög minden bizonnyal a részletekben van.
Részleteknek tekintem én is a koncepció háttéranyagát. Ugyanis a háttéranyag tesz arra egy kísérletet, hogy elmondja általánosan is, hogy műszaki, közlekedési, agrárfejlesztési oldalról mit tekint egy-egy térségben fontosnak. Sőt, van ennek a háttéranyagnak egy olyan fejezetrésze is, ahol már megpróbálja ezekre a térségekre telepíteni ezeket a problémákat, és megmondja, hogy mondjuk, az észak-alföldi régió, ahova a Tiszazug is tartozik, körülbelül milyen elképzelésekre számíthat.
Én a magam részéről nagyon sajnálom, hogy ez az anyag nem lett része ennek a koncepciónak, mert úgy érzem, hogy ez nem program, hanem ebben, ahogy ott meg is van jelölve, nagyon sok fejlesztési gondolat van. Ezeket bele kellett volna tenni az országgyűlési határozatba. A miniszter úr az expozéjában - lehet, hogy csak elszólás volt - úgy fogalmazott, hogy ez a háttéranyag melléklete az országgyűlési határozatnak. Nyilvánvalóan nem erről van szó. Mert ha ez melléklete lenne az országgyűlési határozatnak, akkor gyakorlatilag a képviselők módosító javaslatot adhatnának be, mondjuk, ehhez a részhez, és azt hiszem, akkor nem beszélgetnénk ilyen vidáman, és nem mondaná el mindenki a saját térségének a problémáját, hanem öldöklő viták lennének ezen a téren. Most csodálkozom, sok képviselőtársam - én magam is beleesem ebbe - elmondja, hogy a saját térségében mit tartana fontosnak, csak látni kell, hogy amit elmond, ha az nem olyan nagy súlyú, országgyűlési határozat szintjén nem lesz különösebb jelentősége, mert nem tudnak hozzá módosító javaslatot beadni.
A másik ilyen probléma azzal, hogy ez a háttéranyag nem képezi részét és nem melléklete valójában ennek az országgyűlési határozatnak, az, hogy a közvélemény számára sem fog ez ismertté válni. Hiszen az anyag készítői, az előterjesztők felvetik, hogy nyilván majd ezt az országgyűlési határozatot ezzel a háttéranyaggal együtt megküldik azoknak a területfejlesztési tanácsoknak, kamaráknak, amelyek ezzel dolgozni fognak. De úgy érzem, hogy nemcsak rájuk tartozik a koncepciónak az ügye, hanem nagyon sok mindenkire. Nekünk is be kellene bizonyítani, hogy nemcsak álmokat kergetünk, nemcsak célokat sorolunk fel, hanem egy konkrétabb gondolatról van szó, és az ebben a háttéranyagban benne van. Így tehát fontosnak tartanám a magam részéről, hogy a háttéranyag bizonyos része mindenképpen képezze részét az országgyűlési határozatnak.
(Az elnöki széket dr. Kávássy Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Hogy ez hogyan oldható meg, arra van egy elképzelésünk, Göndör István képviselőtársammal adtunk be módosító javaslatot. Én úgy érzem, hogy az anyag azon részének, amelyik az ország térszerkezetének jövőképét taglalja, mindenképpen bele kellene illenie az országgyűlési határozatnak a tartalmába. Ha megnézem a háttéranyagban, ilyen címszót nem találok, de van benne egy hatodik fejezet, amelyik azt mondja, hogy a területfejlesztés térségi dimenziói. Nyilván erre lehet gondolni, az országgyűlési határozat készítői is erre gondolnak, amikor az indoklás részben, az általános részben azt mondják, hogy a koncepciónak az egyik része ezt tartalmazza. Ha ez nagy terjedelmű, akkor még tovább kellene szemezgetni ebben a háttéranyagban, és van benne egy olyan rész, ami a régiók fejlesztési irányait sorolja fel, ez a 2.2. pont, ez húsz oldal terjedelmű.
Fontosnak tartanám, hogy ha más nem, ez a rész bekerüljön majd valamilyen módon az országgyűlési határozatba. Azt szeretném, ha ez rendezett módon kerülne be, tehát nem a jelenlegi formájában. Ehhez mondanék két észrevételt. Én fontosnak tartanám, hogy vegyük ki ebből az anyagból az ismeretterjesztő részeket és most a tiszazugi térséghez kapcsolódóan mondok néhány példát. Például ilyen mondat van az észak-alföldi régióval kapcsolatban, felolvasok egy részt: "Csak képzett munkaerő képes a piacgazdasággal együttjáró változó helyzethez igazodni." Meggyőződésem, hogy ez valamennyi régióra igaz, és semmi konkrétumot nem tartalmaz ide vonatkozóan, ez egy indoklás. Van benne egy másik ilyen mondat is, de még sokkal több is, ezek csak példák. A másik mondat: "Debrecen nemcsak a régió, de az ország egyik jelentős egyetemi központja is." Itt megint nincs különösebben szó a fejlesztésről. Ez egy felvezető mondat, ami után elmondja, hogy mit akar fejleszteni, de önmagában ennek nincs tartalma.
(20.30)
Ezeket véleményem szerint célszerű kivenni az anyagból, ha itt mellékletként mégis bekerülne valamilyen rész az országgyűlési határozatba.
Ugyanakkor fontosnak tartanám, hogy épüljenek be a régiós fejlesztések közé azok a konkrétumok, amelyek a háttéranyag más részeinél konkrétan meg vannak nevezve. Erre is mondok a térségemre vonatkozóan egy vagy két konkrét példát. Például a műszaki infrastruktúrán belül - a V/25. ábrára utalok - szó van az M44-es út fejlesztéséről, hogy tudniillik ezzel foglalkozni kell. Érdekes, amikor az anyag készítői odaértek, hogy megjelöljék, az észak-alföldi régióba mi kerül be, akkor ez a rész már nincs benne, de egy másik anyagrészben például benne van. Vagy ugyanitt megjelent a közlekedési blokkban a tiszaugi hídnak a rekonstrukciója. De az észak-alföldi régióban, ami annak az egyik legelmaradottabb kistérségének a problémájához kötődik, a Tiszazughoz, már ez nem került be. Itt, azt hiszem, csak szerkesztési kérdés lenne, hogy ezeket összecsoportosítsuk.
Én tehát azt kérem az arra illetékesektől, hogy próbálják majd módosító javaslatunkat, ha nem is egy az egyben elfogadni, de átgondolni, hogyan tudnánk ezt a valóban értékes országgyűlési határozatot még frappánsabbá, még konkrétabbá tenni. Remélem, hogy ebben sikerül kompromisszumot találni.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
