HERBERT FERENC
HERBERT FERENC
HERBERT FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalása során alapvetően a következő két témáról szeretnék szólni: területfejlesztési törekvéseink európai uniós megítéléséről, az unió regionális politikájához történő illeszkedés lehetőségeiről másrészt pedig szűkebb pátriám, Zala megye, benne városom, Zalaegerszeg területfejlesztési koncepciójának elveiről és eredményeiről, a Phare-programok megyei sikereiről.
(20.50)
Ki vitatná ma már az unió regionális politikájának meghatározó szerepét Magyarország területfejlesztési feladatainak végrehajtásában, azok pénzügyi teherviselésében? A gazdasági és társadalmi különbségek miatt Európa különböző régiói és azok lakosai nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel. Az Európai Unió tagállamai már hosszú ideje tapasztalják, hogy az egyes régiók fejlettségi szintjében és életszínvonalában különbségek mutatkoznak; s ha ezeket a tényezőket az egész unió tekintetében vizsgáljuk, a különbségek még jelentősebbek.
Az évtized elején az egy főre jutó GDP a közösség tíz leggazdagabb régiójában több mint három és félszer volt magasabb, mint a tíz legszegényebb térségében. Munkanélküliség tekintetében ugyanez a különbség hétszeres, a szakképzésben részesülő fiatalok arányát tekintve kétszeres, az alapvető infrastruktúrában háromszoros, a K+F támogatásokban hétszeres.
Az Európai Unióban '77-ben fogalmazták meg a közös regionális politika szükségességét, amelynek lényegét abban látják, hogy a régió gazdasági konvergenciája nélkül a tagállamok konvergenciája sem valósulhat meg. A regionális politika 1986-ban került be a közös politikák közé. A maastrichti szerződés ezeket a cikkelyeket alapvető változtatás nélkül megerősítette, azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi unió célkitűzése a feladatok jelentőségét csak fokozza. Létrehozták az úgynevezett strukturális alapokat, amelynek része az európai területfejlesztési alap, az európai szociális alap, valamint az európai mezőgazdasági orientációs alap; ez egészült ki 1993-ban a halászati orientációs és kohéziós alappal.
A strukturális alapok céljai a következőkben foglalhatók össze: a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók szerkezetváltozása, erre jut az alapok közel 70 százaléka; azok a régiók jogosultak e támogatásra, amelyeknél az egy főre jutó GDP nem éri el a közösség átlagának 75 százalékát. Akik ebből részesednek, nem kaphatnak a további öt cél alapján támogatást.
A következő szempont: a hanyatló ipari régiók szerkezeti átalakítása; erre a célra az alapok 11 százaléka jut.
A következő: a tartós és ifjúsági munkanélküliség problémáinak enyhítése és átképzések; e két célra szintén az alapok 11 százaléka jut.
A mezőgazdaság korszerűsítése és szerkezet-átalakítása, alacsony fejlettségű vidéki területek támogatása: ide az alapok 4, illetve 4,5 százaléka jut.
A következő szempont: az igen alacsony népsűrűségű területek fejlesztési igényeinek támogatása.
A szorosan vett strukturális alapokon túl létezik a kohéziós alap is, amely a kevésbé fejlett országok felkészítését segíti elő a gazdasági és pénzügyi unióra; azok az országok vehetik igénybe, amelyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az unió átlagának 90 százalékát.
A magyar regionális fejlődésnek, illetve politikának az európai uniós csatlakozás szempontjából kritikus pontjai a következők: az EU-ban alkalmazott fejlettségi kategóriák szerint Magyarország egész területe elmaradottnak minősül, mivel az egy főre eső bruttó nemzeti terméket tekintve nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Budapest kivételével valamennyi megye az EU-átlag 30 százaléka alatt marad; mindez igen széles körű támogatási célok igénybevételére jogosít fel.
Magyarországon a területi fejlettségbeli különbségek viszonylag nagyok, nagyobbak, mint az EU átlagában. A legkevésbé fejlett megyében az egy főre jutó bruttó nemzeti termék egyharmada a budapestinek. A különbségek részben az elmúlt 6-7 év folyamatainak következményei, amikor is a keleti piacok összeomlottak, a külföldi tőkebefektetések csak az ország fejlettebb régióit érintik, a vállalkozói aktivitásban is lényeges különbségek vannak.
A gondokat súlyosbítja, hogy a termelési tényezők mobilitása az országon belül a fentieken túl is rendkívül alacsony. A magyar regionális politika támogatási eszközei az alábbi térségtípusokra koncentrálnak, a hazai behatárolási eszközök és az EU-besorolási kritériumok együttes alkalmazását figyelembe véve; ezek: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradt térségek, az ipari hanyatlás által érintett térségek, a mezőgazdasági térségek, a tartósan magas munkanélküliségű térségek.
Az esetleges csatlakozás hatásairól az országos területfejlesztési koncepció és országgyűlési határozat szól, valamint állást foglal a nemzeti és EU-szintű regionális politika viszonyáról is, azaz arról, hogy az EU-harmonizáció mellett a sajátos hazai célok érvényesítésére működtetni kell a nemzeti területfejlesztési politikát is. Állást foglal a hazai és külföldi források elosztása tekintetében is, azaz a külföldről származó támogatásokat elsődlegesen a régió szintjén kell megpályázni és elosztani; a központi területfejlesztési támogatások elosztásának és kezelésének alapvető szintje a megye; hazai sajátosság az integrált finanszírozásra való törekvés.
Magyarországon lényeges előrelépést jelentett a területfejlesztésről és -rendezésről szóló, 1996. évi XXI. törvény, amely többek között létrehozta a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok intézményét. Az EU-források közül a Phare-támogatás a legjelentősebb. A Phare-támogatásokat két, egymástól mind az eszközök, mind a felhasználás rendje szerint elkülönült forrás jelenti: az egyik a '92 óta működő, a nemzeti kereteken belül regionális célú támogatásokat megvalósító keret; a másik az 1995 óta fennálló határmenti együttműködést szolgáló keret.
A Phare-CBC-program magyar-osztrák, magyar-szlovén, illetve magyar-román relációban működik, célja: a határon túlnyúló együttműködés fejlesztése, az ezt elősegítő szolgáltatási, beszerzési és beruházási típusú projektek kidolgozása, koordinálása és finanszírozása.
A komplex területfejlesztési típusú projektjeit illetően alulról felfelé épülő program keretein belül települési, térségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyes esetekben a társtárcák köréből - jellemzően útépítés, kikötőfejlesztés, határátkelőhelyek fejlesztése, ipari parkok - kerülnek ki.
A Phare-CBC-programok további sajátossága, hogy az EU az 1995-99-es időszakra úgynevezett ötéves keretprogramot hagyott jóvá, mely évente alulról felfelé épülve telik meg projektekkel, és ezek évente kerülnek az EU-bizottságnál jóváhagyásra. Az egyes csomagokat 2,5 év alatt kell szerződéssel lefedni, a végrehajtást beindítani.
A magyar-osztrák határon átnyúló együttműködési program esetében a Phare-CBC-program a '95-99 közötti időszakra 35 millió ECU támogatásban részesült, melyhez 10 millió ECU hazai társfinanszírozási szükséglet kapcsolódik. A keretösszeg az egyes évek döntései függvényében növekedhet.
Most a bevezetőmben ígérteknek megfelelően lássuk, miként vélekedik az európai bizottság Magyarországról, a területfejlesztés terén az uniós kérdésekre adott magyar válaszok és szakértői megítélések alapján! 1995-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP az EU átlagának 37 százaléka volt. A gazdasági fejlettség megoszlása igen egyenlőtlen, habár más közép- és kelet-európai országokkal összehasonlítva Magyarországon viszonylag homogén a munkanélküliség megoszlása.
Az átlagos munkanélküliség valamivel 10 százalék alatt van. A munkanélküliség az ország nyugati részén és Budapesten a legalacsonyabb, míg a legmagasabb Magyarország keleti részén.
Az 1996-ban a területfejlesztésről és a területrendezésről elfogadott törvény adja a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapját. A törvényben lefektetett elvek, célok és intézményrendszer világos hasonlóságot mutat az EU strukturális politikájával. A területfejlesztési törvény révén Magyarország megteremtette az átfogó regionális politika jogi alapját. Habár a törvény több rendelkezését még végre kell hajtani, a magyar közigazgatási kapacitás kielégítőnek tűnik az integrált területfejlesztési programok végrehajtásához. Így a reformok fenntartásától függően Magyarország képes lehet a közösség szabályainak alkalmazására, és a közösség strukturális politikájának, forrásainak hatékony irányítására.
Néhány gondolatot szeretnék még szólni az Európai Unió 2000-2006 közötti időszakra felvázolt fejlődési irányait, célkitűzéseit megfogalmazó úgynevezett Agenda 2000 elnevezésű dokumentum e témára vonatkozó megállapításairól. Az alkalmazkodás elősegítése végett szükséges a csatlakozás előtti stratégia erősítése, így 2000-től kezdődően egy csatlakozás előtti támogatás áll majd ezen országok rendelkezésére; és a csatlakozástól kezdve pedig a strukturális alapok programjai és a kohéziós alap projektjei a csatlakozás előtti támogatás helyébe lépnek, figyelembe véve az egyes országok abszorpciós képességét.
A bizottság azt javasolta, hogy a 2000-2006-ig terjedő időszakban a strukturális és kohéziós alapokból a jelentkezők 7 milliárd ECU-t kapjanak a csatlakozás előtt, majd a csatlakozás után 38 milliárd ECU-t.
(21.00)
Az Agenda 2000 megállapításai nem tartalmaznak Magyarország szempontjából kedvezőtlen javaslatokat. Továbbra is kiemelt fontosságú marad az unión belül a gazdasági és szociális kohézió erősítése, a fejlettségi különbségek csökkentésének támogatása. Az anyag hangsúlyozza, hogy az új tagok felvétele nem jelent elviselhetetlen terhet az unió költségvetése számára. Az új tagok finanszírozása érdekében nincs szükség a befizetések növelésére, és a jelenlegi tagországok támogatottsági szintje is fennmaradhat.
A magyar országvélemény a regionális politikával kapcsolatban megállapítja, hogy Magyarország a jelentkező országok közül egyedüli, amely jogi keretekkel rendelkezik a regionális fejlesztés vonatkozásában. A bizottság problémát főként a végrehajtásban lát. További intézmények kialakítása szükséges, emellett pedig a már létező intézményeknek is további tapasztalatok szerzésére van szükségük. Az Agenda 2000 szempontjai alapján megállapítható, hogy az intézményrendszer kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a programok kialakítása, végrehajtása során a partnerség elve megfelelően érvényesüljön. Ennek elemeként többek között - mint ahogyan azt az országvélemény is megállapítja - javítani kell a minisztériumok, valamint a regionális és megyei területfejlesztési tanácsok közötti koordinációt.
Közösségi forrásként 1999-ig az új Phare is rendelkezésre állhat, de 2000-től már több lábon álló pénzügyi segélykonstrukciót javasol. A csatlakozni kívánó országok úgynevezett előcsatlakozási pénzügyi segélyként évi 1,5 milliárd ECU Phare-támogatást kapnának, de ha a jogosultak közül néhány ország az időszak alatt belépne az unióba, a többieknek ez az összeg megmarad. A mezőgazdasági költségvetésből a pályázók 0,5 milliárd ECU-t kapnának évente, és belépéskor ez is megmaradna a további várakozóknak. A strukturális alapokból évi 1 milliárd ECU-t kapnának a csatlakozásra várók, főleg a kohéziós alap támogatta célok - ilyenek az infrastruktúra, a környezetvédelem - érdekében, valamint a strukturális politika programozási feltételeinek tanulása céljából. Ennek alapján 2000-től a pályázó, de még nem tagországok - függetlenül attól, hányan vannak - évi 3 milliárd ECU-t kapnak közösségi forrásból. Ez a következő hétéves pénzügyi időszak alatt 21 milliárd ECU garantált segélyt jelent. A magyar országvéleményben az európai bizottság 2005-2006 körül évente 2,5-3,1 milliárd ECU-re becsüli a különböző EU-költségvetési forrásokból Magyarországra áramló többletforrásokat.
Tisztelt Ház! Szeretnék néhány elemet kiemelni a megyei területfejlesztés alapelveiből, amely Zala megyében készült. A megye az ország elfogadott, önálló regionális területfejlesztési egysége, egyúttal alkalmas egység az Európai Unió területi tagozódásában, nem zárva ki azt a szabadságát, hogy területfejlesztési vagy bármely más fejlesztési céljai érdekében ne szövetkezzék régióba tömörülve a szomszédos megyékkel és a szomszédos országok határ menti vagy egyéb régióival, tartományaival, illetve egyéb európai munkaközösségekkel, úgynevezett nyitott területfejlesztési politikát követve.
Kedvező természeti és környezeti adottságait megőrzi, fenntartja, javítja, továbbá védelmi szempontjai alá rendel bármilyen gazdaságfejlesztési hazai és nemzetközi beruházást, működésiengedély-nyújtást, szabályozást és tiltást. A területfejlesztés eszközeivel hozzájárul az egészséges életvitel és az életkörülmények javításához, az emberi erőforrások fejlesztéséhez.
Elvi támogatással, koordinatív tevékenységgel segít bármilyen gazdaságfejlesztő, munkahelyteremtő megmozdulást, vállalkozást, kistérségi, települési szintű helyben foglalkoztatási törekvést, a meglévő településszerkezeti rendszer fenntartását. A nyugati határ menti kedvező földrajzi, gazdasági, kereskedelmi, szállítási és kulturális helyzetének kihasználására, két- és több oldalú kapcsolatfejlesztésre, regionális együttműködésre, Európai Unió-beli felzárkózásra törekszik, és erre ösztönöz valamennyi ágazati vállalkozást, nemzetközi kooperációs rendszerfejlesztést. Mindazoknak az országos, megyék közötti és nemzetközi szintű, a megyei területszerkezetet közvetlenül befolyásoló műszaki infrastruktúrarendszer-fejlesztéseknek helyet ad a megye mint a terület gazdája, a kezdeményezők számára aktív részvételt és beleszólást biztosítanak a döntés-előkészítés egyes fázisaiban és a decentralizált finanszírozás érvényesülésében.
Zala megye földrajzi és gazdaságföldrajzi kedvező adottságai révén, az elmúlt fél évszázados bezártságának kompenzálásaként egy, a hagyományos ütemhez képest felgyorsított kapcsolatrendszer kiépítését várja és igényli az országos szinten számításba vett ágazati fejlesztések közül, így elsősorban a közlekedés és szállítás, tranzitálás európai szintű feltételeinek megteremtését Horvátország és Szlovénia között közvetlenül, majd közvetve Ausztriát és Szlovéniát nyugati és északi irányokban, továbbá a országot átszelve keleti és déli irányban. Zala megye mint az ország 19 megyéjének egyike területfejlesztési céllal kötött szövetkezése révén része, illetve tagja egyrészt a három nyugati határ menti megyéből - azaz Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékből - összetevődő, az országos területfejlesztési koncepcióban tervezési statisztikai körzetként megnevezett nyugat-dunántúli régiónak, amelytől a hagyományos és gyümölcsöző kapcsolódásokon felül azt várja, hogy az Európai Unió regionális felzárkóztatási programjának kitüntetett határmenti akcióterületébe tartozva - mint programrégió - fejlődése felgyorsuljon, a szomszédos ausztriai határ menti régió szintjére emelkedjék középtávon, saját erőforrásainak intenzívebb aktivizálásával és az igénybe vehető támogatások segítségével.
Másrészt tagja a dél-dunántúli régiónak Baranya, Tolna, Somogy megyékkel közösen, közös gazdasági, közlekedési és egyéb infrastrukturális, majd oktatási és kereskedelmi, fejlesztési, környezetvédelmi közös programok - és aláhúznám a programok szót - megvalósítása érdekében. A balatoni régiónak Veszprém és Somogy megyékkel közösen tagja.
Zala megye az előzőek értelmében tagja a felsorolt régiók fejlesztési tanácsainak is. Megyei szintű kooperáció szándéka nyilvánul meg a szomszédos Veszprém és Somogy megyékkel társadalmi, gazdasági, oktatási, üdülési közös programokkal, környezet- és természetvédelmi közös szabályozásokkal, műszaki hálózati infrastruktúrarendszer-fejlesztésekkel, elsősorban Somogy megyével közösen, az M7-es, M9-es úttal és a dél-dunántúli, hosszabb távra tervezett nagynyomású földgázhálózattal igazolva.
A kooperáció kistérségi szinten is javasolható a Veszprém megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban, amikor egy dinamikus kistérség ad át tapasztalatot és módszert a szomszédos megyei perifériás kistérség számára. Hosszú távon a megye jóval kiegyensúlyozottabb területi szerkezet kiépítésére, városhiányos térségek fejlesztésére és a hiányzó funkcionális és műszaki-fizikai rendszerkapcsolatok bővítésére, a jelenlegi közlekedési hálózatok korszerűsítésére és bővítésére törekszik.
Hadd prezentáljak néhány eredményt a Phare-CBC Zala megyei nyertes projektjeiből. Összességében az elmúlt három évben Zala megye 1 milliárd 363 millió forint nagyságrendű pályázati összeget nyert el, amely támogatási arány a beruházási költségek 75 százaléka. Ez az 1,3 milliárdos támogatás mintegy 1,9-2 milliárd forint értékű megvalósulást prezentált.
Ki kell emelni a 74. számú főközlekedési út Zalaegerszeg várost elkerülő részének megépítését, valamint a magyar-szlovén nemzetközi vasúti kapcsolat létesítését. A korábbi kormányhatározatnak megfelelően a két ország közvetlen vasúti összeköttetést létesít a régi vasútvonalak korábban felszedett nyomvonalának újraépítésével. Az új szakasz Muraszombat és Zalalövő között készül el. Az országos vérkeringésbe Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba útirányon át kapcsolódik be. Az új szakasz kiviteli tervei elkészültek, az építés az előkészítés stádiumában van. A kapcsolatot jelentő további szakaszra - ez Zalalövő-Zalaegerszeg, illetve Zalaegerszeg-Boba - tanulmányterv készült. A továbbtervezést megelőzően részletes talajvizsgálat és nyomvonal-vezetési vizsgálatok készültek a közelmúltban, az egyéb tervezési munkák a jövő feladatai.
Még egy kiemelt fejlesztésről kell szólnom a megyét illetően: a sármelléki repülőtér polgári hasznosításáról szeretnék szólni. A Zala Megyei Önkormányzat tíz települési önkormányzat polgármesterével - Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalakaros, Zalavár, Sármellék, Gyenesdiás, Balatongyörök, Vonyarcvashegy -, valamint a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kézműves Kamara és a Zala Megyei Agrárkamara vezetőjével a sármelléki repülőtér és létesítményei megvásárlására és hasznosítására önkormányzati többségű konzorcium létrehozását készítette elő.
(21.10)
A tervezett konzorcium célja a magyar állam tulajdonában, az ÁPV Rt. kezelésében lévő sármelléki repülőtér és a hozzá tartozó létesítmények tulajdonjogának megszerzése, a meglévő vagyon állagmegóvása, tárgyalás a befektetőkkel és a repülőtér hasznosítása. Az országgyűlési határozattervezetben szereplő területfejlesztési elvek és hosszú távú prioritások alapján a konkrét megyei programok kidolgozhatók, amennyiben ahhoz a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A koncepció stratégiai célkitűzéseivel való egyetértés mellett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a társadalmi és gazdasági, térbeli esélykülönbségek csökkentése, az elmaradott térségek felzárkóztatása ne a húzóerővel bíró, jól működő térségek, régiók hátrányára történjék. Ezt ajánlom az előterjesztők figyelmébe.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
