PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Az a véleményem, hogy az előttünk levő országgyűlési határozat és a háttéranyagaként kiadott országos területfejlesztési koncepció alapvetően teljesíti feladatát, hiszen átfogó irányelveket és célokat fogalmaz meg, információkat biztosít, és ajánlásokat tesz az egyes térségek fejlesztési programjaihoz, szól az eszközrendszerről, a megvalósításhoz szükséges intézményrendszerről, és elősegíti az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedést. Mindezzel együtt az a véleményem, hogy az országgyűlési határozati javaslatban foglaltak akkor fognak a legteljesebb mértékben megvalósulni, ha minél teljesebb lesz az összhang a települési, a megyei, a regionális fejlesztési elképzelések, területfejlesztési tervek és az országgyűlési határozati javaslat, valamint az országos területfejlesztési koncepció között.
Azt hiszem, akár a Környezetvédelmi Minisztérium és akár az Országos Területfejlesztési Központ az elmúlt időszakban nagyon sokat tett azért, hogy ez az összhang minél teljesebb mértékben megteremtődjön, hiszen képviselőtársaimmal együtt mi is részesei voltunk sokszor annak az egyeztetési folyamatnak, amelynek során ez az országos területfejlesztési koncepció és az ennek alapján született országgyűlési határozati javaslat kialakult.
Mégis, minden jó szándékú törekvés ellenére, most, amikor véglegesen kézbe vettük az anyagot és megtárgyalta a koncepciót újfent Veszprém megye területfejlesztési tanácsa és ezt összehasonlította a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójával, a tárgyalás során megállapította, hogy az Országgyűlés elé terjesztett országos koncepció nem tartalmaz jó néhány, a megye számára meghatározó jelentőségű és nagyfontosságú célkitűzést, annak ellenére, hogy a korábbi, többszöri egyeztetések alkalmával azokat mindig felvetettük, felvetették, és az országos koncepcióban pontosítani, illetőleg felvenni javasoltuk. Ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása nemcsak a megye számára kiemelkedően szükséges, hanem a régió számára, sőt több, más régió számára, mindezeken túlmenően az ország számára is nagyfontosságú, hiszen e koncepció alapján kerül sor az éves költségvetés kialakítására, az ágazati területfejlesztési programok kidolgozására, és e koncepciót veszik alapul majd a jogalkotási tevékenység megtervezése során is.
Mivel a tanács és mi, Veszprém megye országgyűlési képviselői is úgy értékeltük, hogy az országos és a megyei hosszú távú területfejlesztési koncepció közötti összhang nem kellően biztosított, ezért ismételten javasoljuk, javaslom, hogy a következőkben ismertetett célkitűzések valamilyen formában kerüljenek be az országos területfejlesztési koncepcióba.
Több, előttem hozzászóló beszélt már arról, hogy a területfejlesztés, a gazdaság fejlesztése szempontjából alapvető jelentőségű a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. E területen a legnagyobb mértékű az összhang hiánya az országos és a megyei koncepció között. Ennek következtében a megye egész társadalmi, gazdasági fejlődése veszélybe kerülhet, és ez hosszabb távon a leszakadás veszélyét is jelentheti.
Az országgyűlési határozat is szól arról, hogy fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat kiépítését. A kialakuló Székesfehérvár-Várpalota-Veszprém-Ajka innovációs és gazdasági tengely kiteljesítése, a kelet-nyugati kapcsolatok közép-magyarországi és közép-dunántúli megfelelő színvonalú létrehozatala, mind a keleti, mind a nyugati piaci lehetőségek elérése megkövetelik egy Közép-Dunántúlon végigvezető új gyorsforgalmi út, az M8-as kiépítését, amely, hangsúlyoznám, több megye és régió, valamint az ország gazdasági fejlődésének is egyik alapvető feltétele. Meghatározó jelentőségű ez az új gyorsforgalmi út az északi Balaton-part idegenforgalmának fejlesztése miatt is. Hiszen a fő turisztikai irányokból, nyugat és északnyugat felől - innen érkezik a közúton a turisták nagy többsége - az M8-as kiépítése nélkül egyre megközelíthetetlenebbé válik az északi Balaton-part. Szerepét nem képes átvállalni sem az M1-es, sem pedig a tervezett M7-es autópálya. Mindezek ellenére az országos területfejlesztési koncepció szövegében az M8-as létesítésére egyetlen szó sem utal, azt meg sem említi, csupán a V/25. számú ábrán szerepel egy erre való halvány utalás.
Nem elfogadható az sem, hogy egy ilyen út csak hosszú távon valósulna majd meg, mint ahogy a területfejlesztési koncepció is tartalmazza, és ez az út majd valamikor egy Duna-híd építésével kezdődne el. Ez egyébként természetesen elfogadható, csak az időtávval van problémánk, az időtávot kritizáljuk, hiszen egy ilyen út összekapcsolhatná Szentgotthárdot, Veszprémet, Dunaújvárost, Kecskemétet, Szolnokot és Eger városát. Így tehát mielőbbi megvalósítását szükségesnek tartanánk. A határozattervezetben a közlekedéshálózat fejlesztési javaslatában megfogalmazott célok enélkül csak csonkán valósulhatnának meg. Az európai hálózathoz való kapcsolódás, a határokon átnyúló kapcsolatteremtés, a régiók gyors megközelíthetősége stb., stb., s még sorolhatnám tovább mindezeket az indokokat, amelyek miatt szükség lenne egy ilyen út létrehozására, megépítésére.
Súlyosbítja helyzetünket az is, hogy Veszprém-Székesfehérvár között a 8-as út elkezdett négysávosítása Öskü térségében évek óta megállt, és a következő évek terveiben sem szerepel a folytatása.
Még mindig a közlekedésnél és az infrastruktúránál maradva, az északi Balaton-part már említett korszerűtlen úthálózata miatti közúti megközelíthetetlensége, illetve a közúti megközelítés nehézségei az itteni idegenforgalom visszaesését, hanyatlását, a háttérterületeken pedig a még igen gyengén éledező falusi turizmus megszűnését idézheti elő, ha a 71-es számú fő közlekedési út tehermentesítése nem valósul meg.
Hasonló helyzetet teremt az észak-déli útkapcsolatok megfelelő kiépítettségének hiánya is, amelyet nem tud pótolni a Komárom-Székesfehérvár közötti új autóút, ezért szükséges a 82-es (Győr-Veszprém) és a 8-as (Pápa-Városlőd) számú főközlekedési utak korszerűsítése, kapacitásának bővítése. E fentiekről szintén nem olvashattunk az országos koncepcióban.
Az országgyűlési határozattervezet tartalmazza, hogy folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok építését.
(20.40)
Ennek ellenére egyetlen ilyen jellegű fejlesztést sem céloz meg a koncepció Veszprém megyében, holott nagyon is szükséges elkerülő útszakaszok kiépítése Badacsony, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota térségében. Megjegyezném, hogy az 1997 februári egyeztetés során megszületett anyagban Várpalota még szerepelt, azóta az is kikerült.
Az országgyűlési határozat tartalmazza a vasútvonal korszerűsítését is, amivel mélyen egyetértünk. Az északi Balaton-part gyors megközelíthetősége, három megye összekapcsolása is azt indokolja, hogy a műszaki fejlesztésre felsorolt vasútvonalak listája a Székesfehérvár-Tapolca közötti iránnyal is bővüljön.
A megye gazdasági fejlődése és az idegenforgalom fejlesztése szempontjából meghatározó jelentőségűnek tartjuk a légi közlekedés kialakítását. Két katonai repülőterünkön lehetőség van a polgári repülés megszervezésére, amelynek előkészítése megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásával már folyik. A Honvédelmi Minisztérium részéről már szándéknyilatkozat is elkészült. Ennek ellenére sem az országos koncepció szövegében, sem pedig az ehhez kapcsolódó ábrában említésre sem került a szentkirályszabadjai és a pápai repülőterek közös katonai, polgári célú használata.
Kedves Képviselőtársaim! Veszprém megye társadalmi, gazdasági fejlődését kedvezőtlenül befolyásolja a megye nyugati-délnyugati területeinek nagymértékű elmaradottsága mind gazdasági, mind infrastrukturális területen. Egy kicsit elmaradottabb térségek helyezkednek el itt. Itt a legnagyobb a munkanélküliség, és kapcsolódik ehhez a területhez még Vas megye egy kisebb térsége is. Itt a területfejlesztés és a válságkezelés klasszikus eszközeivel a gazdasági, társadalmi elmaradottság nem mérsékelhető, ezért szükséges e térségekből kialakítani az Ajka-Sümeg-Jánosháza vállalkozási övezetet. Erre készül már a megvalósíthatósági tanulmány is. Ennek ellenére - bár az ez irányú európai uniós normáknak megfelel - az országos koncepció végleges változatának előkészítői nem sorolták ezt az övezetet a vállalkozási övezetek közé. Az országgyűlési határozattervezetben megjelölt vállalkozási övezeteknek márpedig ez az általam említett övezet is fontos alkotórésze lehet.
A felsőoktatás és a kutatásfejlesztés jelentőségéhez, adottságaihoz és szükségességéhez képest alárendelten szerepel az országos koncepcióban a Veszprémi Egyetem és az ehhez kapcsolódó kutatásfejlesztési tevékenység is. Az 1996 novemberi és az 1997 februári egyeztetési anyagok még hangsúlyozottabb szerepkört fogalmaztak meg. Ehhez képest az új változat most visszalépést jelent. Korábban szerepelt Veszprém a nagy egyetemi városok felsorolásában, most már itt nem tüntetik fel, pedig tradíciói, nagysága, fejlődési dinamikája, a felsőoktatás színvonala erre érdemesíti. Veszprém mind a felsőfokú oktatásnak, mind az innovációnak regionális központjává válhat, emellett a felsőfokú oktatásban végbemenő integráció révén is közép-dunántúli egyetemmé fejleszthető. Tehát nemcsak általában a Dunántúl felsőoktatási központjaiban, ahogy a koncepció fogalmaz, hanem a Veszprémi Egyetem fejlesztésével valósítható meg a regionális gazdasági szerkezethez jobban alkalmazkodó képzési kínálat. Ha erre az észak-magyarországi régió vonatkozásában a miskolci egyetem a koncepcióban nevesített, akkor a Dunántúlon a Veszprémi Egyetem is nevesíthető lenne véleményünk szerint.
A regionális központ közép-dunántúli egyetem szerepkörét indokolják továbbá az alábbi tényezők is: az átalakult és a korszerűsödő iparszerkezet által tanúsított felsőfokú szakemberképzési igények, a már említett közép-dunántúli innovációs tengely erősítése, a gazdaság igényeihez igazodó kutatásfejlesztési követelményeknek való megfelelés, a Balaton régió idegenforgalmi szakemberképzési igényeinek kielégítése és az európai képzési központ kialakításának lehetősége is, amelyre alapozva jó adottságok és lehetőségek közepette valósulhat meg az európai uniós intézményrendszernek megfelelő szakemberképzés.
Mindezek megfelelő megjelenítése hiányzik az országos koncepcióból. A közép-dunántúli régió humán infrastruktúrafejlesztési feladatai között a felsőoktatás és az innováció decentralizált központjainak megszervezését indokolt megfogalmazni véleményünk szerint Pápa, Ajka, Tapolca vonatkozásában is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Az idegenforgalom területi intézményrendszerének kialakításánál a turizmus intézményrendszerének regionális behatárolása az V/22. ábrán a megye, de a Balaton és a közép-dunántúli régió vonatkozásában is hátrányos, mert a Balaton és környéke régió helyett a nyugat-dunántúli régióba viszi át a Bakony és környéke intézményi irányítását. Ez ellentétes a már kialakult regionális együttműködések irányaival és tartalmával. Hasonlóképpen nem logikus és nem elfogadható Sümeg térségének elválasztása a balatoni régiótól és a Nyugat-Dunántúlhoz való sorolása. Ugyanígy nem helyes a Somló-környék besorolása sem. Mindezek korrekciója szükséges ahhoz, hogy valóban egy olyan regionális idegenforgalmi területi intézményrendszer alakuljon ki, amelyet az országgyűlési határozat megcéloz.
A környezetvédelem területi feladatairól szólva az a véleményünk, hogy a dunántúli karsztvízvédelem mindenképpen kiemelt feladata kell legyen a környezetvédelemnek, jelentősége rendkívül nagy. Megfelelő intézkedések kidolgozása, a fejlesztések kijelölése és ütemezése, az érintett, kétezer lakosságszám alatti települések bevonása is nagyon fontos és nagyon aprólékos koordinációt igénylő végrehajtandó feladat. Ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a koncepció a területi feladatok között jelölje meg a közép-dunántúli karsztvízvédelemre készítendő központi program kidolgozását.
A megyében lévő történelmi borvidékek szerepe az agrárgazdaságban, az idegenforgalomban mindenképpen szükségessé teszi, hogy e borvidékek - Badacsonyra, Balatonfüredre, Csopakra, Balaton-felvidékre és Somlóra gondolok - rekonstrukciójának és fejlesztésének feladatait tartalmazza a területfejlesztési koncepció.
Végezetül hadd mondjam el azt, hogy minden település, megye és régió fejlesztését nagymértékben befolyásolják azok a lehetőségek, pénzügyi eszközök, hogy milyen módon, milyen mértékben részesülnek ezek a települések, megyék és régiók a különféle területfejlesztési forrásokból. A területfejlesztési hatású beruházásokból és támogatásokból való részesedés meghatározásakor Veszprém megye egy csoportba kerül az Észak-Dunántúl olyan megyéivel, amelyek fejlettsége lényegesen magasabb, több ilyen jellegű lehetőségből, forrásból részesednek, és ma is lehetőségük van jelentős nemzetközi források elérésére, amelyekkel kapcsolatban megyénknek csak korlátozottak a lehetőségei.
Számunkra ezért elfogadhatatlan annak megfogalmazása, hogy a hosszú távú területfejlesztési koncepció érvényességi időtartama alatt e térség, tehát megyénk részesedése e forrásokból mérséklődjön. Mindenképpen szükségesnek tartjuk tehát e rész korrekcióját a megye további fejlődési lehetőségeinek biztosítása, jobb kihasználása érdekében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Köszönöm szépen e késői órán a figyelmüket. Tisztelettel kérem önöket arra, hogy az általam elmondottak lehetőség szerint minél nagyobb mértékben hasznosuljanak az országos területfejlesztési koncepció véglegesítése során.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
