DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most, hogy célegyenesbe ért az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat, egy olyan jogalkotási kör zárul le, amelynek utolsó ívét a jelen szabályozás adja. Ebben a ciklusban fogadtuk el ugyanis az állategészségügyről, a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a halászatról és a horgászatról, valamint a természet védelméről szóló törvényeket.
Az állatvédelmi törvény kiemelkedő jelentőségű jogforrás, mert elsőként rögzíti önálló törvényben az állat és az állattartó, másként fogalmazva a jószág és a gazda kapcsolatát. Nem véletlenül említettem elsőként a jószágot, mert az embernek számottevő erkölcsi adóssága van még az állategyedekkel szemben. Ennek jegyében készült el a jelen törvényjavaslat.
Az előkészítés folyamatában a kezdetektől fogva részt vettek az állatvédelmi mozgalmak, valamint a tudományos élet képviselői. A törvény elfogadását segítendő a környezetvédelmi bizottság 1997 novemberében nyílt napot is szervezett "Az állatok életkörülményei Magyarországon" címmel. Véleményem szerint ez nagyon hasznos kezdeményezés volt a törvény elfogadása szempontjából, mert markánsan kirajzolta a jogszabállyal kapcsolatos társadalmi elvárás peremfeltételeit.
A benyújtott közel 450 módosító javaslat egyharmadát elfogadtuk, mert azok lényegesen javítottak a törvényjavaslat tartalmán, szerkezetén. Megemlítem azonban, hogy továbbra sincs tökéletes egyetértés néhány kérdésben. Ezek sorában elsőként a törvény hatályának kérdését említeném. Létezik olyan elképzelés, hogy a hatály megfogalmazásánál elegendő a gerinces állatokra, valamint a különös jogszabályban meghatározott állatokra való utalás. Ezzel a megoldással nem tudunk azonosulni, hiszen az indokolatlan különbséget tesz az állatfajok és -csoportok között, de kodifikációs szempontból sem kezelhető, hogy a törvény hatályát alacsonyabb szintű jogszabály állapítsa meg. A törvény hatálya az állatok felhasználása, alkalmazása, tevékenysége szerint kell hogy meghatározásra kerüljön - gondolok itt gazdasági haszonállatokra, kedvtelésből tartott állatokra, verseny- és sportcélra tartott állatokra.
Az állatkísérletek kapcsán felvetődött, hogy a szépítőszerek készítése céljából folytatott állatkísérletek engedélyezése kérdésében mi legyen a követendő eljárás. A kormány amellett foglalt állást, hogy a szépítőszerek előállítása céljából folytatott állatkísérleteket egyértelműen és teljes egészében megtiltsuk. Ezzel szemben egyes módosító javaslatok teret engednének az engedélyező hatóság mérlegelési lehetőségének, de ez a megoldás a dolog természete folytán teret engedhetne a szubjektivitásnak, ami a jogalkalmazás pártatlansága és objektivitása miatt nem kívánatos. Hangsúlyozni kívánom továbbá azt is, hogy az állatvédelmi jog fejlődése általában is a tilalom irányába mutat.
Elvi döntés többek között az is, hogy az állatvédelmi hozzájárulás jogintézménye most ne kerüljön bevezetésre. A kormány ugyanakkor támogatja az állatvédelmi bírság bevezetését, amelynek bevételeit elsősorban az állatmenhelyek létesítésére és fenntartására, valamint a hatósági szervezetrendszer működtetésének fenntartására kell felhasználni.
A kormány egyúttal úgy foglalt állást, hogy az állatvédelmi ügyekben állatvédelmi hatóságként - néhány kivételtől eltekintve - az állat-egészségügyi hatóság járjon el, ideértve az állatkísérletek engedélyezését is.
A veszélyes állat tartásának ügyében a települési önkormányzat jegyzője dönt.
Az állatkísérletek létesítését a természet védelméről szóló törvénnyel megegyezően a természetvédelem illetékes állami területi szerve engedélyezze, továbbá ez a szerv jár el a védett és a fokozottan védett állatok védelmének, kíméletének ügyeiben is.
Az állatvédelem országos irányítása a földművelésügyi miniszter feladat- és hatáskörébe került. A kormány döntése folytán kristálytisztán kialakult az állatvédelem fórumrendszere, egyértelmű döntés született az állatkísérletek ügyében is. A földművelésügyi miniszter e munka támogatására, társadalmi megalapozására szakértői testületet hozhat létre. Ezzel a megoldással a szakmai elem mellett az állatvédő egyesületek bekapcsolásával biztosíthatóvá válik a társadalmi részvétel a közigazgatási döntéshozatal során is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak minden képviselőtársamnak, aki módosító indítványával hozzájárult a törvényjavaslat szövegének jobbításához. Külön kiemelem és köszönöm a környezetvédelmi bizottság, a mezőgazdasági bizottság, valamint az önkormányzati és rendészeti bizottság alkotó közreműködését, azt, hogy mindvégig lehetővé tették a civil szervezetek bevonását az állatvédők, a tudományos élet részéről, a gyógyszeripar képviselőinek a meghallgatását. Külön köszönöm Házas József alelnök úr, Gombos András és Karakas János, valamint Medgyasszay László képviselő urak aktív közreműködését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános és részletes vitában elhangzottak után számomra már nem marad más hátra, mint hogy az önök jóindulatába ajánljam az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, és egyúttal megköszönjem rendkívül megtisztelő figyelmüket.
Köszönöm szépen. (Taps.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
