DR. SÁRINGER GYULA
DR. SÁRINGER GYULA
DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Ha valaki kézbe veszi a Fidesz-Magyar Polgári Párt programjáról 1988-ban megjelent kiadványt, annak 24. oldalán a következőket olvashatja: "A jövő Magyarországnak versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. Az európai munkamegosztásban elfoglalandó méltó helyünk érdekében célul tűzzük ki, hogy hazánk Közép-Európa országai közül azzal tűnjön ki, hogy kiválóan képzett polgárokkal, a lehető legkvalifikáltabb munkaerővel rendelkezzen."
Nos, ha ezek ismeretében áttanulmányozzuk a Magyar Köztársaság T/325. számú törvényjavaslatát, amely az 1999. évi költségvetést foglalja magában és, fellapozzuk ennek a költségvetésnek a 20. fejezetét, amely az Oktatási Minisztérium évi költségvetését tartalmazza, és górcső alá vesszük a felsőoktatásra vonatkozó adatokat, világossá válik előttünk, hogy a fentebb említett programban megfogalmazott célkitűzések a számok tükrében maradéktalanul érvényesülnek.
De vizsgáljuk meg közelebbről a számokat! Az Oktatási Minisztérium 1999. évi támogatási előirányzata 29,4 százalékkal több, mint az 1998. évi előirányzat volt. Az 1999. évi adatok továbbá a nemzeti informatikai program működésére 6 milliárd forint tandíj-kompenzációt és 900 millió forint pénzeszköz-átcsoportosítást tartalmaznak. E két tétel nélkül az Oktatási Minisztérium fejezet támogatása 22,6 százalékkal növekedett.
Az Oktatási Minisztériumhoz tartozó intézmények személyi juttatási előirányzata az 1998. évi bázishoz képest 15,4 százalékkal nőtt.
(17.30)
Az önkormányzati közoktatás támogatása 14,9 százalékkal több, mint az 1998. évi volt. Ezen belül a normatív támogatás 15,9 százalékkal meghaladja az 1998. évi előirányzatot. A nem állami intézmények közoktatási támogatása 16,7 százalékkal magasabb az ez évi előirányzatnál. 1999-ben az Oktatási Minisztérium felügyelete alá kerül a Munkaerő-piaci Alap részeként működő Szakképzési Alap, amelynek 1999. évi bevétele és kiadása 8 milliárd forintra emelkedett, tehát megkétszereződött.
Az említett előirányzatok ismertetése utána rátérek a felsőoktatással kapcsolatos 1999. évi támogatások ismertetésére. Az ide vonatkozó táblázatokban található számadatok tanulmányozásából világosan kiderül, hogy az Oktatási Minisztérium költségvetésének legnagyobb részét a felsőoktatásra fordított összegek teszik ki. Eszerint 1999-ben 113,3 milliárd forintot fordít a kormányzat a felsőoktatás támogatására. Ez az összeg mintegy 28,7 százalékkal több, mint az 1998-ban volt. A megnövekedett támogatás biztosítja a felsőoktatási intézményekben dolgozók személyi juttatásának növekedését mintegy 16,9 százalékkal. A Széchenyi-ösztöndíj nélkül számítva a támogatásnövekmény a rendszeres személyi juttatás 19,2 százalékos emelését teszi lehetővé.
Hosszú évek óta 1999-ben sor kerülhet a dologi kiadások támogatására is. A várható 1998. évi dologi kiadásokhoz képest a támogatásból 14,3 százalékos növekedést lehet biztosítani. Ebből 8,3 százalékra a tandíj-kompenzáció, 6 százalékra a normaemelés biztosít fedezetet.
Említésre méltó, hogy az államilag finanszírozott hallgatók száma 3,3 százalékkal emelkedik 1998-ról 1999-re. Magyarországon a 18 és 22 éves korosztályba tartozók közel 20 százaléka tanul valamelyik felsőoktatási intézményünkben. Az Európai Unióban ez a szám 30 százalékot tesz ki. Hogy el tudjuk érni ezt a hallgatói létszámot, ahhoz a felsőoktatásban dolgozó oktatók további létszámának csökkentése elképzelhetetlen. Mint ismeretes, 1995-ben a Bokros-csomag nyomán rendkívül jelentős oktatóilétszám-csökkentésre kényszerültek a felsőoktatási intézmények.
Tisztelt Ház! A felsőoktatásnak nyújtott összevont normatív támogatások összege 1998-ban 297 600 forint/fő volt, amely összeg 1999-ben 334 800 forint/főre, vagyis 12,5 százalékkal emelkedik. 1999 második félévétől a tandíj-kompenzáció beépítésével további 8-10 százalékos normaemelésre lesz lehetőség. A hallgatók pénzbeli támogatása 1999-ben is 70 ezer forint marad, de a tandíjmentesség kompenzálja a támogatásemelés elmaradását.
Fontos változás 1998-hoz képest a hallgatók kollégiumi és lakhatási támogatása, amely évi 30 ezer forintról 33 ezer forintra emelkedik, vagyis 10 százalékkal növekszik. A jegyzettámogatás 6 ezer forintról 7 ezer forintra nő. Az Esélyt a Tanulásra Közalapítvány támogatása 200 millió forintról 400 millió forintra emelkedik, tehát kétszerese lesz 1999-ben az idei évinek.
A PhD-s vagy más szóval doktorandusz hallgatók képzési támogatása 18 ezer forint/hónapról 20 ezer forint/hónapra, illetve 36 ezer forintról 40 ezer forintra növekszik. A PhD-s hallgatók havi ösztöndíja a jelenlegi 34 ezer forintról 39 ezer forintra nő, tehát havi 5 ezer forinttal magasabb összegű lesz.
Miután a kormányprogram szerint irányt kell venni az oktató-kutató egyetemmé válásra, ezért a fejezeti kezelési előirányzatokon belül jelentős mértékben, mintegy 1,5-szeresére emelkedik a kutató tevékenységek támogatása az egyetemeken.
Az úgynevezett kiegészítő normatív támogatásra elsősorban az agrár- és orvostudományi egyetemeken 1,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés - a klinikák és tangazdaságok üzemeltetéséről van szó. A felsőoktatás központi beruházásának 12,1 milliárd forintos összegéből 7 milliárd 480 millió, durván 7,5 milliárd forinttal részesedik a lágymányosi egyetemi campus fejlesztése. A világbanki beruházás mintegy 1,3 milliárd forintot tesz ki, amelyből egymilliárd forintot lehet fordítani nem beruházási célokra.
Miután agártudományi egyetemen dolgozom mint kutatóprofesszor, engedtessék meg nekem, hogy a költségvetésben található néhány agráregyetemre vonatkozó adatról említést tegyek. A működési kiadásokból a személyi juttatás 1998-hoz képest 1999-ben 15,48 százalékkal, a dologi kiadás pedig 36,51 százalékkal, végül az egyéb működési célú támogatás 65,35 százalékkal emelkedik.
A Felhalmozás című fejezetből az intézeti beruházás 13,55 százalékkal, a felújítás 17,94 százalékkal és az egyéb kormányzati beruházás pedig 92,66 százalékkal lesz nagyobb, mint 1998-ban volt.
Összefoglalva megállapítható, hogy a polgári koalíció kormánya a választási, majd a kormány programjához hűen kiemelten kezelt néhány fontos területet, ilyen fontos területek a közbiztonság, a kis- és középvállalkozások erősítése, a családok és nem utolsósorban, amiről szóltam, az oktatás.
Azt hiszem, hogy az 1999. évi költségvetési előirányzatokban érvényesülnek a kormányprogram időarányos céljai, amelyek expressis verbis deklarálják, hogy a közoktatás és a felsőoktatás valóban kiemelten kezelt stratégiai ágazat.
Megtisztelő figyelmüket köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
