ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ
ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság 1998. október 21-én megtárgyalta a kormány T/273. számon benyújtott törvényjavaslatát, és azt 5 igen, 9 nem és 8 tartózkodó szavazattal nem tartotta általános vitára alkalmasnak.
A bizottság sokrétű, élénk vitát folytatott a törvényjavaslatról, amely kiterjedt az új rendelkezések várható hatásainak elemzésére az önkormányzatokat, az állampolgárokat és a központi költségvetést illetően is. A vitában a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elsősorban a javaslat hiányosságaira világítottak rá, miközben azt senki nem vitatta, hogy a helyi adórendszert áttekinthetőbbé és egyszerűbbé kell tenni. A bizottsági vitában elhangzottak szerint a törvényjavaslat alapvető hiányosságai a következőkben foglalhatók össze.
A javaslat nem szolgálja a két alapvető célt, tehát sem az adórendszer áttekinthetőbbé tétele, sem pedig az egyszerűsítés követelményének nem felel meg. Igaz ez annak ellenére, hogy a jelenlegi kommunális és ingatlanadó helyett egyetlen számított értéken alapuló vagyoni típusú adót kíván bevezetni. Ez a számított érték azonban a helyi apparátusok többsége számára alig kezelhető, meglehetősen bonyolult feladatot jelent, melynek személyi feltételei egyáltalán nem biztosítottak. Ezen túlmenően az új adórendszer bevezetése az önkormányzatok számára jelentős többletkiadást jelentene, melyekhez a források pillanatnyilag nem állnak rendelkezésre. A tervezett értékalapú adóztatás azokat a lakásokat és bentlakókat is sújtaná, akik nemrég vették meg, szinte állami ösztönzésre, az önkormányzati lakásukat, és annak fenntartására nem képesek, amit érzékletesen mutat a köztartásoknak már jelenleg is magas szintje.
Többen felvetették, hogy a lakásadónál olyan értékek megadóztatásáról van szó, amelyek semmi jövedelmet nem termelnek. A javaslat szűkíti az önkormányzatok mozgásterét azzal, hogy 2000-től csak a bérlakásokra tartja fenn a kommunális adót, így az önkormányzatok, ha a kieső bevételt pótolni akarják, kénytelenek bevezetni a bonyolult, számított értéken alapuló ingatlanadót.
Többen hiányolták és kifogásolták, hogy a javaslat nem foglalkozik az iparűzési adóval kapcsolatos ismert problémák kezelésével. A bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői egyöntetűen az előterjesztés jelentős hiányosságának tartják, hogy az önkormányzati szövetségek véleményét az nem tartalmazza, valamint hogy a képviselők a bizottsági vitában nem fejthették ki álláspontjukat.
A bizottsági vitában az önkormányzati adórendszer átalakításával kapcsolatban felmerült a német helyi adórendszer alkalmazhatóságának vizsgálata. Ott kötelező a helyi adót kivetni, ez azonban elsődlegesen a polgárok teherviselő képességének mérésére szolgál, és amennyiben ez nem elegendő, a helyi kötelező feladatok ellátásához a kiegészítést a központi kormányzat biztosítja. Nálunk a helyzet ezzel pont ellentétes. A leggazdagabb települések nem vetik ki a helyi adókat, az elmaradott települések ezzel szemben kénytelenek forrást teremteni feladataik ellátásához.
A bizottság többsége idő előttinek tartja, különösen jelen formájában a helyi adórendszer reformját, mivel ma még nem beszélhetünk arról, hogy ezzel párhuzamosan a központi adóterhek érzékelhetően csökkennének. Többen hiányolták a helyi adók ilyen átalakításával kapcsolatos bevételek és terhek alakulására vonatkozó részletes modellszámításokat.
Mindezen hiányosságok miatt az elmúlt években példa nélküli módon a bizottság többsége nem tartotta általános vitára alkalmasnak a kormány javaslatát, de gondolom, ez abból is adódik, hogy a bizottság tagjai alapvetően polgármesterek és önkormányzati képviselők.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
