ANTALÓCZY ATTILA
ANTALÓCZY ATTILA
ANTALÓCZY ATTILA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim, Uraim! A dr. Mikes Éva képviselőtársam, alelnök asszony által benyújtott országgyűlési határozati javaslat általános vitájának kapcsán három kérdéskörről lehet és kell szólni: magáról az előterjesztésről, az úgynevezett megfigyelési ügyhöz kapcsolódó szakmai kérdésekről, és arról a politikai környezetről, amelyben az ügy megjelent, és amely képviselőtársam beadványát motiválja.
Az első két kérdéskörhöz avatott képviselőtársaimnak nyilván részletes hozzászólásaik lesznek. Én csak azt szeretném megjegyezni, hogy a határozati javaslat számomra nem egyértelmű, mert nagyon határozottan azt sugallja, hogy bizonyíthatóan volt az előző parlamenti ciklusban olyan törvénytelen és titkos adatgyűjtés, amely politikusokat, más közéleti személyiségeket és azok családtagjait érintette.
Azután az is elgondolkodtatott - ez már az úgynevezett szakmai kérdéskörökhöz tartozik -, hogy az előterjesztés indoklási részében, bár kétségtelenül idézőjelben, az előterjesztő az úgynevezett lehallgatási ügy minél előbbi kivizsgálásáról beszél. Hosszan lehetne arról elmélkedni, hogy ha az ember olyan területekre téved, ahol bizonyos kifejezéseknek nagyon pontos, körülhatárolt, törvényekben szabályozott tartalma van, akkor nem árt árnyaltan fogalmazni - de hát ez az előterjesztő szíve joga. Mindenesetre képviselőtársaimmal számos módosító javaslatot tettünk, amely a vita tárgyát képező országgyűlési határozati javaslatot számunkra is elfogadható formába öntheti.
Engedjék meg, hogy most bővebben szóljak a már említett harmadik témakörről, amely a politikai környezetre, politikai kultúránk alakulására vonatkozik, hiszen a jogi viták és hercehurcák mindig következmények. Számomra a döntés az érdekes, az az akarat, amely véleményeket, határozati javaslatokat, törvényeket teremt, hiszen a hatalom mértéket állít, társadalmi magatartásformákat teremt, rendet szab - persze ki így, ki úgy.
(18.10)
Augusztus 25-én Orbán Viktor miniszterelnök úr a Fidesz-Magyar Polgári Párt országos választmányának ülésén bejelentette: "Olyan dokumentumok jutottak most már a kormány birtokába, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy jól felépített rágalomhadjárattal van dolgunk. Ennek a rágalomhadjáratnak az alapját még az előző kormány idején, 1997-ben elvégzett titkos, törvénysértő adatgyűjtés alapján igyekeztek felépíteni, és nyilvánvaló a rendelkezésemre álló dokumentumok szerint, hogy velünk szemben még a parlamenti választási kampányban szerették volna felhasználni. Különböző okokból, amelyeket itt nem szükséges taglalni, úgy tűnik, hogy ezeket a - még egyszer mondom - titkos eszközökkel és törvénysértő módon gyűjtött információkat most próbálják egy sajátos rendben a nyilvánosság előtt bemutatni a kormány lejáratására, rágalmazása céljából."
Az idézet az Aktuális című műsor ez év augusztus 25-ei adásából van, ahol is Deutsch Tamás képviselőtársam kommentálta a miniszterelnöki bejelentést. A képviselő úr többek között leszögezte, hogy a politika egy veszélyes üzem, és rettenetesnek tartja, ha valakiről információkat gyűjtenek pusztán azért - itt a szeretteire utalt -, hogy fiát csak azért, mert politikus, csak azért - és itt ez a lényeg -, mert egy rivális párt vezetője, lejárassák - egész elképesztő! Valóban az; valóban az, ha igaz.
Miként az is elképesztő, amikor Deutsch úr a taxisofőrt idézi, aki szerinte azt mondta neki a televízióba menet: "Hát valami egészen döbbenetes, ami történt. De tudja, mit, Deutsch úr? Igazából nem meglepő. Ezekről - mondta - ez is feltételezhető." Igazából nem lepődik meg, hogy ez kiderült, mert valahogy érezte, hogy ez lesz. "Kik azok az ezek?" - kérdezte a riporter. "Ezt tőle kell megkérdezni" - válaszolt Deutsch úr. "De ön értette, hogy kikre utalt" - így a riporter. "Én szoktam érteni a taxisofőröket" - válaszolt sokatmondó mosollyal Deutsch képviselő úr.
Nem akarom tovább folytatni az idézgetést, mert nem az a célom, hogy magukat polgárinak nevező politikusok stílusát elemezzem. Már csak azért sem, mert tudom, hogy a kormánypárti oldalon is szép számmal vannak polgárok a szó Thomas Mann-i, Déry Tibor-i, esetleg Németh László-i értelmében. Az idézetek azért fontosak, mert akkor, amikor mindezt rám öntötték a sajtóból, számomra teljesen egyértelmű volt - noha ezt a későbbi napok során Deutsch képviselő úr és más fideszes politikusok is cáfolták -, hogy a miniszterelnöki bejelentés, amelynek politikai irányát Szájer képviselő úr pontosította, amikor nem volt rest magyar Watergate-ügyként aposztrofálni, egyértelműen politikai ellenfeleik, azaz pártom, a Szocialista Párt és az elmúlt ciklusban koalíciós társunk, a Szabad Demokraták Szövetségének a lejáratására felépített kampánynyitánya lehet.
De miután a politikában eltöltött közel tíz év sem tett betegesen gyanakvóvá, azt gondoltam, hogy valami félreértés történt, a miniszterelnök úr rossz helyen szólt, így azonnal kezdeményeztem - és ehhez társakat is találtam - a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. Hiszen nem értettem, hogy a miniszterelnök úr - noha erre minden lehetősége, hatalma megvan - az általa hivatkozott dokumentumok alapján miért nem tett az arra illetékeseknél feljelentést, illetve miért nyilatkozott azt megelőzően, hogy a saját hatáskörében elrendelhető és elrendelt vizsgálatok eredményét kézhez kapta volna.
A bizottsági ülésen is elmondtam - bármilyen furcsán is néztek rám többen -, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr nemcsak a Fidesz-tagok és koalíciós partnereik miniszterelnöke. Lehet, hogy ezt nem venné jó néven, ha itt lenne, de az enyém is, mert egy közjogi méltóság - és nem is akármilyen polcon - az országot képviseli és magatartásával minősíti. Ezért szerencsésnek tartottam volna, ha a miniszterelnök úr megjelenik a bizottság ülésén.
Hangsúlyozni szeretném: sosem képviseltem azt az álláspontot - és azt hiszem, azt gondolom, hogy szocialista képviselőtársaim jó része is így gondolkodik -, hogy amennyiben vannak dokumentumok, amelyek a miniszterelnök úr állítását alátámasztják, akkor ne kelljen parlamenti vizsgálatot is kezdeményezni. Az sem zavart volna, ha nem csak a nemzetbiztonsági bizottság ismerkedik meg az elhíresült fantomdokumentumokkal, de azt gondolom, hogy amennyiben egy parlamenti bizottság törvényekben szabályozott módon magához invitál egy közjogi méltóságot, a parlament méltóságának megőrzése érdekében az illetőnek meg kell jelennie. Azután van egy praktikus szempont is: egy ilyen lépéssel a miniszterelnök úr elejét vette volna mindenféle találgatásnak, megkímélte volna a magyar közéletet, a titkosszolgálatokat és nem utolsósorban néhány magánszemélyt attól, hogy cseperedő demokráciánkhoz méltatlan helyzet alakuljon ki.
Miért mondom ezt? Azért, mert a bejelentéssel kapcsolatos sajtóhírek az a módszeres sugalmazása - bármelyik oldalról jöjjön is -, negatív értékítélete, amellyel az úgynevezett titkosszolgálati kapcsolatot, embereknek titkosszolgálati múltját, aktív titkosszolgálati munkatársakkal való bármilyen kapcsolatot elítélendő, veszélyes, sőt szégyenletes dologként igyekszik feltüntetni, alkalmas arra, hogy aláássa, súlyosan megingassa az elmúlt években amúgy is teljesen átpolitizált hazai titkosszolgálatok, más rendvédelmi szervek iránti közbizalmat, és a személyi állományban bizonytalanságot keltsen.
Hogyan várható el, hogy valaki büszkén, odaadással végezze a munkáját, ha holnap esetleg nyugdíjba menvén, a továbbiakban megbélyegzettként kell élnie? A sajtó olyan hírekkel dolgozik, amilyeneket kap, és úgy, ahogy ízlése diktálja. De meggyőződésem, hogy nemcsak az újságíróban kell hogy munkálkodjék az írástudói felelősség, hanem a politikusokban is.
Tisztelt Ház! Ma már nem kérdés, hogy a miniszterelnök úr megjelenik-e a nemzetbiztonsági bizottság előtt, mert tegnap bejelentette, hogy nem teszi. Az sem kérdés, hogy a kormánykoalíció, amelynek képviseletében Mikes Éva alelnök asszony az elmélkedésünk tárgyát képező parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását javasolta, elérte célját, hiszen tetszik, nem tetszik, vizsgálóbizottság lesz. Ez egyébként sem szavazás kérdése. Ami kérdés lehet, hogy az eredeti javaslatot vagy a remélt módosítást fogadja el a tisztelt Ház. De vizsgálni fogjuk! Ha jól tudom, ma a parlamenti vizsgálóbizottságok aránya 8:2 a kormánypártok javára. Ahogy ismerem magunkat, sem ők, sem mi nem adjuk fel. Vannak vízióim arról, hogy mi lesz itt, ha ez így megy tovább.
(A jegyzői széket
Molnár Róbert foglalja el.)
Molnár Róbert foglalja el.)
Képviselőtársaim! Nekem már nem maradt más hátra, mint a remény, hogy nem egy ördögi módon kiagyalt kampányfogásról van szó, amelynek az a célja, hogy megfélemlítse és ledarálja az ellenfeleket, hogy valamikor kora tavasszal egy szép, új világ legyen Magyarországon, amelynek szabályait a polgárabb polgárok diktálják. Még valami: máglyákkal nem lehet máglyák ellen harcolni. Az emberiség eddigi történetében az én szerény ismereteim szerint mindenki alá máglyát gyújtottak, aki máglyát gyújtott - vagy praktikusan, vagy szimbolikusan, netán spirituális értelemben. Közbékét, közmegegyezést, ha úgy tetszik, nemzeti programot csak az alkothat, aki elég nagy úr ahhoz, hogy vélt vagy valós sérelmeket megbocsásson. Sokszor sajnálom magunkat, mert ennek az erénynek már hosszú évtizedek, ha nem évszázadok óta híján vagyunk.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
