DR. HOMOKI JÁNOS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság az év elején az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjává vált, ebből eredően hazánk mielőbb részesévé kell hogy váljon a NATO jogi alapdokumentumainak, a tagállamok egymás iránti legfontosabb jogait, kötelezettségeit tartalmazó nemzetközi szerződéseknek.
Az 1999. évi I. törvény hirdette ki az Észak-atlanti Szerződést, a többi alapdokumentum részben jogállási, részben technikai, biztonsági kérdéseket rendez.
A képviselőtársaim előtt lévő két hosszú című törvényjavaslat a NATO jogállási alapdokumentumai közé tartozik. A T/1820. számú javaslat a kiemelkedő fontossággal bíró, más státuszkérdéseket rendező nemzetközi szerződések és végrehajtási jogszabályok sorával hivatkozott, úgynevezett NATO SOFA-megállapodásnak a magyar jog részévé válását szolgálja. A T/1759. számú javaslatban a NATO-parancsnokságok jogállásáról készült párizsi jegyzőkönyv tartalma szervesen összefügg az egyezménnyel. Hatályba léptetésük rendje is azonos, ez indokolta az együttes parlamenti tárgyalást.
Mindkét törvényjavaslat több tárca szakterületét érinti, elsősorban a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium vett részt a javaslat tartalmának kialakításában.
A létrejött NATO SOFA-csomag a nemzetközi szerződés szövegén túl a belső jogban megkívánt fő módosításokat is tartalmazza, ezért a különböző törvénymódosítások a jogalkotási menetrendben egyszerűbben kezelhetők.
Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi tárca nem könnyű év mögött áll.
A NATO-tagsággal megnyílt új típusú jogok és kötelezettségek érvényesítése, év közben a koszovói válság miatti, valamint a természeti csapások utáni közreműködési többletfeladatok, a halaszthatatlan stratégiai felülvizsgálat megkezdése után már előre kell tekintenünk a XXI. század felé. Ezért fontos a szövetségi kötelezettségeknek a belső jogban történő mielőbbi megjelenítése, amelyre az első lépéseket tavaly decemberben a honvédelmi törvény és a fegyveres szervek hivatásos állománya jogállását szabályozó törvény módosításakor tettük.
Az alkotmány módosítása akkor - sajnálatos módon - nem valósult meg. De az új nemzetközi tapasztalatokra figyelemmel elmondható, hogy honvédelmünk alkotmányos keretszabályait az időállóság és a teljesség igényével célszerű még megalapozottabban előkészíteni. Az egyezmény és a kapcsolódó jogszabály-módosítások még az idén történő kihirdetése több annál a szimbolikus lépésnél, hogy még a szövetség tagjává válás évében a legfontosabb szerződést is belső jogunkba építjük.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 2. §-ában lévő megállapodás kiindulópontja a 2. cikkében megfogalmazott azon kötelezettség, amely előírja a fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartását. A NATO SOFA-megállapodás részletes rendelkezéseket tartalmaz az egymás területén tartózkodó fegyveres erők és tagjai, részben azok családtagjai jogállására vonatkozóan. Főbb szabályozási területei idegenrendészeti, büntető- és polgári jogi hatósággal, kárrendezéssel kapcsolatosak, valamint vám-, adó- és illetékkérdésekre terjednek ki. Alapvetően nem térnek el a magyar jogi szabályozástól, illetve gyakorlattól, összhangban állnak annak alapelveivel. A megállapodás a maga egészében fenntartások nélkül tehető a belső jog részévé.
A NATO SOFA-megállapodás egyébként 1995 végén a békepartner fegyveres erők jogállására vonatkozó, úgynevezett PfP SOFA-megállapodást kihirdető törvény mellékleteként már közzétételre került. A törvényjavaslat 3. §-a a Magyarországra vonatkozó, úgynevezett kártérítési önrésszel foglalkozik, majd az adótörvények módosítási javaslatai következnek. Ezek közös vonása, hogy a bennük meghatározott kedvezmények nem illetik meg a magyar állampolgárokat vagy a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárokat.
Továbbá - mivel a NATO SOFA-megállapodás rendelkezései irányadóak a békepartnerségben részt vevő államok fegyveres erőinek Magyarországon való tartózkodására, ezért az adó- és illetékmentességek rájuk is vonatkoznak. A megállapodásban részletesen meghatározott pénzügyi kedvezmények és mentességek kerülnek beépítésre az érintett fegyveres erők és állományok, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tekintetében a javaslat 4-8. §-ai szerinti adótörvényekbe.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A Belügyminisztérium által készített javaslat alapján módosul a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény, az úgynevezett idegenrendészeti törvény, valamint a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény. A javaslat 9. és 10. §-ai az előbbi törvényt a NATO SOFA-megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és magyarországi tartózkodásának könnyítése szabályait tartalmazó 63/A. §-sal egészíti ki, valamint felhatalmazza a kormányt az erre vonatkozó rendelet megalkotására.
A külföldre utazásról szóló törvény a nemzetközi szerződésen alapuló úti okmányra vonatkozó módosítással, valamint a NATO-menetparancs alkalmazásával kapcsolatos szabályozási célokra vonatkozó miniszteri felhatalmazással egészül ki. A javaslat 13. és 14. §-ai további szabályozási felhatalmazásokat tartalmaznak. A NATO SOFA-egyezmény hosszú távra rendezi a hazánkban tartózkodó külföldi, illetve külföldön tartózkodó saját fegyveres erők és tagjaik jogállását, alapját, jogi keretét képezi későbbi részmegállapodások megkötésének.
A fentiekre tekintettel szerepel a törvényjavaslat 15. §-ában az a rendelkezés, amely a NATO SOFA-, és a PfP SOFA-megállapodás végrehajtásáról szóló jelentési kötelezettséget ír elő.
Tisztelt Országgyűlés! A T/1759. számú, a NATO nemzetközi katonai parancsnokságaival foglalkozó párizsi jegyzőkönyvről rövidebben szólok. A teljes jogú taggá válással a Magyar Köztársaságnak csatlakoznia kell a NATO által már kialakított szervezeti és működési struktúrához, illetve el kell fogadnia az ezzel kapcsolatos többoldalú nemzetközi szerződéseket, mint a szóban forgó jegyzőkönyvet is, amelynek szövegét a törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza. Ez egyébként a NATO SOFA-egyezményt, másrészt a NATO-parancsnokságok működésének segítését, a fogadó és a küldő állam között megoszló rendelkezéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv rendelkezéseit alkalmazni kell a szövetséges erők európai főparancsnokságára, valamint a SHAPE-nek közvetlenül alárendelt parancsnokságokra.
A NATO nem tervezi a közeljövőben hazánk területén szubregionális parancsnokság létrehozását. A külföldi, főként nyugat- és dél-európai parancsnokságokon tevékenykedő magyar kiküldöttek helyzetének jogi rendezése miatt is szükséges már most csatlakozni a jegyzőkönyvhöz. A honvédelmi törvény tavalyi módosítása számos rendelkezést tartalmaz a szövetséges fegyveres erőkre, ideértve a szóban forgó nemzetközi katonai parancsnokságokat is. E keretszabályok tartalmát segít kitölteni többek között a párizsi jegyzőkönyv mielőbbi hazai hatálybaléptetése, előírásainak végrehajtása.
Tisztelt Országgyűlés! Szövetségesi kötelezettségeink színvonalas teljesítése, a NATO- és békepartner fegyveres erőkkel történő hatékonyabb együttműködés érdekében kérem a tisztelt Házat, hogy a NATO SOFA-egyezmény és a párizsi jegyzőkönyv kihirdetésére irányuló fenti két törvényjavaslattal értsen egyet és azokat fogadja el.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)