PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék munkáját 1997-ben és 1998-ban magam is színvonalasnak és szakszerűnek ítélem, ahogyan az előttem szólók. Méreteiben is hatalmas munkát takarnak a beszámolók. Az előttem szóló dicsérő szavaival ugyancsak egyetértek. E rendkívül jelentős intézmény munkáját tiszteletben tartva azt gondolom, hogy az ország fejlődése érdekében beszélnem kell azokról a témakörökről, amelyeknél előre kell lépni: javítani a jogalkotásban, javítani az önkormányzati és közigazgatási munkában, és javítani az ÁSZ hatékonyságán is. Magam csak az önkormányzatok ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatokról fogok beszélni.
1997-ben a Számvevőszék a '96-os évet vizsgálta természetszerűen, és Kovács Árpád elnök úr jóindulattal azt mondta, hogy a javaslataikat megfogadták a különböző intézmények. Sajnos az első oldalakon szereplő megállapítás, mely szerint 249 államihozzájárulás-kód van és ebből 238 közoktatási, ez sajnos '98-ban is így volt, megállapították, és mégsem történt változás. Ha ez tényleg feleslegesen sok - és úgy néz ki -, és igen sok munkát ad az ÁSZ-nak, ezzel elvonva őt más feladatoktól, akkor ezen változtatni kell.
Megállapította a Számvevőszék az önkormányzatok '96-os gazdálkodásáról, hogy rendkívül nagy számban talál elszámolási hibákat és az önkormányzati ellenőrzések elhanyagolását; csak 20 százalékban találta meglévőnek a belső ellenőrzést. Ezzel jogszabályt is sértettek az önkormányzatok, de ha ezt a témakört jobban kiemelte volna, akkor nézetem szerint még 1998-ban is tarthatatlan állapotokat talált volna. Ha van módja az elnök úrnak felszólalni, akkor kíváncsi vagyok az ezzel kapcsolatos véleményére.
Szóba került a '98-as év vizsgálata során az önkormányzati bizottságban, hogy szankciók lennének szükségesek. Tulajdonképpen milyen következménye van annak, ha egy gazdálkodási szabályt megsért egy önkormányzat? A legerősebb, amire emlékszem, hogy ha nem csinál időben költségvetést, nem kapja meg a személyi jövedelemadót - az egyik évben volt ilyen szabály.
Vizsgálták a címzett és céltámogatásokat, és megállapították már '96-ban is, hogy a saját rész jelentős mértékben hiányzott, úgyhogy 47 százaléka meg is maradt a támogatásoknak. Ez visszatér '98-ban, tehát az igazolások szigorítását nem végeztük el. Nem kérték a címzett és céltámogatásoknál a helyesebb, alaposabb bizonyítását annak, hogy megvannak a pénzek! És ezzel esetleg olyanoktól vontuk el a címzett és céltámogatást, akik fel tudták volna használni, de nem kapták meg. Ez azért komoly hiba, azt gondolom.
Vizsgálták a lakás és nem lakás célú helyiségek bérbeadását és az ezekkel való gazdálkodást. Azt állapították meg, hogy a számviteli törvényt folyamatosan megsértik azzal, hogy nem az értékén szerepeltetik a vagyonnak ezt a részét. És ugyancsak semmiféle szankció nem volt, az önkormányzatok egyszerűen - vagy a szükséghelyzet okán, vagy más okból - szabálytalanul gazdálkodtak. Itt meg kell jegyeznem, hogy ha jól emlékszem, Bokros úr minisztersége alatt jött be az, hogy az ingatlanokat értéken kell a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni, és akkor az előzetes konzultációkban megjelent, hogy ennek korlátai vannak, mert például a vagyonfelmérés a törzsvagyon esetében egyrészt drága, másrészt, ha nem értékesítik, akkor nem is fog megtérülni az a szakértői munka, amit erre fordítanak. Ha pedig nem szakértő végzi, akkor viszont mennyire lesz ez megalapozott? Ez tehát egy problematikus része ma is valamennyi önkormányzat vagyoni leltárának.
A lakásbevételek felhasználása egyébként a fővárosban némely kerületnél napjainkban is szabálytalan, hiszen a fővárost illető részt nem tudják megfizetni, éppen egy másik törvénysértés okán, a forrásmegosztás okán, de erre még vissza fogok térni.
Az ÁSZ kitér a '96-os év vizsgálatánál a belterületi földértékekkel kapcsolatos eljárásokra. Nem éreztem az anyagban, hogy a vállalt eladások során az értékeket torzították, a megfizetések pedig lassúak. Nem tűnt ki markánsan az anyagból, hogy éppen azért születhetett meg a Tocsik-ügy meg a többi kft., mert a jogos jussukat nem kapták meg az önkormányzatok.
A mérlegvalódisággal kapcsolatban ugyancsak felveti a problémákat az ÁSZ; itt már csak önmagamat ismételném, ha sorolnám, hogy ez is törvénysértés.
Úgy érzem, nagyon fontos az a kijelentése az anyagnak, hogy a Tákisz-adatok nincsenek kihasználva abból a szempontból, hogy ha akár egy szoftver elemezné az összefüggéseket, akkor ki lehetne szűrni a szakszerűtlenségeket. Hiszen ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindenütt a legjobb szakemberek üljenek és ne hibázzanak, és hogy az előző évekről ne hozzanak elkönyveléseket magukkal!
(16.20)
Nagyon-nagyon fontos megjegyzésnek tartom, még ma sem gondolom, hogy rendben lennénk: javasolta az ÁSZ a Belügyminisztériumnak azt, hogy az önkormányzatok informatikai beszerzéseivel kapcsolatban valamilyen pályázatot hozzon létre. Ennek a részletesebb kifejtését nem ismerem, de négy évvel ezelőtt jómagam is javasoltam, hogy húzza ki a Belügyminisztérium az önkormányzatokat abból a csapdából, hogy a piciny szoftvercégek barkácsolnak programokat, amelyeknek aztán sem a leírása nincs meg, sem a jogkövetése nincs biztosítva, és ráadásul hosszabb időre hozzá vannak kötve egy gyenge színvonalú szoftverhez. Tehát jó volna, ha lennének ajánlott szoftverek, és bár néhány tákisznál folyik a szoftverek fejlesztése - elsősorban a Takigazdra gondolok a könyvelés tekintetében, amelyik jó -, de a költségvetési előirányzatok követésével összhangban kell lennie, és egyébként pedig egy integrált önkormányzati rendszer a 2000. év küszöbén már lehetne mérce számunkra, legalább a nagyobb önkormányzatoknál.
Nos, az 1997-es anyag tartalmazza a főváros vizsgálatát. Itt egy kissé különös dolog történt. Az első mondatok egyikében így ír az anyag: "Alapvetően a törvényi előírásokkal összhangban végzi a tevékenységét a főváros." Majd pedig először elfelejt egy nagyon nagy törvénysértést, aztán felsorol hasonlóan nagy törvénysértéseket, vagy tízet. Ezeket itt ismertetni fogom.
A nagy törvénysértés, amit elmulaszt megemlíteni, az, hogy a forrásmegosztás az önkormányzati törvény 64. § (1) bekezdésébe ütközik évről évre, még 1999-ben is. Ez milliárdokat jelent, ha tehát nézzük a hatékonyságát, ha ezeket a számításokat ellenőrizte volna az ÁSZ, akkor talán előbbre is lennénk, de akkor mennyivel nagyobb hasznot hozott volna ennek az elég nagy rendszernek; emlékeztetni szeretném önöket, gyakorlatilag a 20 százaléka a magyar önkormányzati rendszernek, ami a lakosságot illeti. Ha a költségvetési számokkal együtt számítjuk, akkor az önkormányzati összköltségvetés 30 százaléka.
Most tehát a további törvénysértésekről: megállapítja, hogy bürokratikus, ügyosztályi párhuzamosságokkal terhelt a főváros szmsz-e és munkavégzése; megállapítja, hogy több bankszámlát, több törzsszámot használt, amely jogszabálysértő. Hiányos volt a vagyonleltár: olyan ingatlanokat adott el, melyek nem voltak benne a vagyonleltárban, ami nonszensz egy kis kft.-nél is, nem egy ekkora rendszernél!
Engedjék meg, hogy itt egy pillanatra megálljak! Úgy érzem, mintha a főváros a szent tehén lenne, amiről nem lehet rosszat mondani, amiről nem lehet az igazságot sem kimondani. Azt gondolom, hogy ennek véget kell vetni. Miért kell véget vetni? A jobbítás szándékával kell véget vetni. Ki kell mondanunk az igazságot!
Aztán folytatom. A vízi közműveknél helytelenül aktiválták a beruházásokat. Itt is százmilliókról, milliárdokról van szó. A kijelölt vevős értékesítéseket törvénysértően hajtották végre. Itt is százmilliókról van szó. A környezetvédelmi bizottság már a pályázatok leadása előtt elbírálta, hogy ki lesz a győztes, és olyan módon, hogy amikor odament az Állami Számvevőszék képviselője, még látta is. Ilyet a világ nem látott!
A korábbi ellenőrzések javaslatait nem hasznosították. Hiába világít rá az Állami Számvevőszék arra, hogy valahol javítani kell, ezt nem építik be. Most nem emlékszem pontosan fejből a főváros 1996-os költségvetésére, de 200 milliárdos nagyságrend lehetett. Egy belső ellenőre volt a fővárosi Főpolgármesteri Hivatalnak. Míg az intézményeiket háromévenként ellenőrizték, addig a Főpolgármesteri Hivatalban gyakorlatilag nem volt ellenőrzés. El tudják önök képzelni, hogy egy ellenőrizetlen rendszer hogy működik? Azt hiszem, igen.
Az éves beszámolók nem feleltek meg a számviteli törvénynek. Ez volt a felsorolása annak, amit úgy foglalt össze az elején az anyag, hogy alapvetően a törvényi előírásokkal összhangban működött. Akkor mekkora törvénysértést kellett volna ahhoz elérnie a fővárosnak, hogy azt írja az ÁSZ, hogy azért már problémák is vannak alapvetően! A főváros kritizálását azzal fejezném be - tényleg a jobbítás szándékával -, hogy kérem az Állami Számvevőszéket, hogy mondja ki feketén fehéren, amikor ilyen súlyos hiányosságot talál, mert akkor eltelnek évek, mint esetünkben is, hogy nem orvosolják.
Az 1998-as beszámoló a '97-es évről ugyancsak írja, hogy az ellenőrzéseken országosan nem változtattak. Felvetődik az a probléma, hogy van-e ebben az országban annyi képzett, az önkormányzati pénzügyekben jártas revizor és könyvelő, pénzügyi vezető, hogy ezek rendben legyenek. Szerintem nincs. Ez számunkra azt jelenti, hogy megyei és országos szinten is meg kell indítani a képzést. A köztisztviselői pálya előbb-utóbb igen vonzó lesz - azt gondolom, annak kell lennie -, és ezek a szakképzettségek, az önkormányzati pénzügyekkel kapcsolatos szakképzettségek kulcskérdések, és biztos vagyok benne, hogy sok ember számára jó megélhetést fognak a jövőben jelenteni.
Most tehát összefoglalnám azokat a következtetéseket, amelyek adódnak ezekből. Azt hiszem, hogy igazából az ilyen beszámolóknak mindig is az a lényegük egyrészt, hogy kifejezzük a nagyrabecsülésünket a munka minőségével, mennyiségével kapcsolatban, de a jövőre nézve vonjuk le a következtetéseket! Különben hiába ülünk itt.
Elsősorban tehát azt mondom, hogy a határozottabb minősítések, határozottabb kifejezések és kritikák azok, amelyek a változásokat hatékonyabban szolgálják. Másodsorban az imént említett képzési rendszer létrejötte vagy megerősítése volna fontos. Harmadsorban egyetértek dr. Kovács Árpád elnök úrral abban, hogy az önkormányzatok gazdasági ellenőrzésében együtt kell működniük különböző szervezeteknek, elsősorban a tákiszoknak és a közigazgatási hivataloknak - természetesen az ÁSZ-szal együtt.
Azt gondolom, hogy eljárást, szabványt kellene kidolgozni arra nézve, hogy a vizsgálati eljárások a beszámolók hibáit szűrjék. A könyvvizsgálat alapvető módszere, hogy összefuttatja a különböző adatokat, összehasonlítja, és ha egyezik, rendben van, ha nem, nem. Ez egy egyszerű algoritmus, és bizonyos adatkérésekkel meg lehetne támogatni a szakmailag egyébként gyengébb önkormányzatokat is, vissza lehetne jelezni nekik a problémákról.
Határozottan javaslom, hogy a költségvetésekkel arányosan ossza fel az elnök úr az ellenőrzéseket, és a nagyobb költségvetési főösszegű önkormányzatokat nagyobb arányban ellenőrizze, elsősorban a fővárost, annak kerületeit, a megyei jogú városokat, a megyéket. Kiszámoltam egyébként, hogy 280 településen van az ország önkormányzati költségvetésének 80 százaléka; nem mondtam igazat, mert dr. Lóránt Zoltán mondta ezt az önkormányzati bizottságban - helyesbítek.
Itt látszik, hogy ha a kis településeken töltik el a több ellenőrzési időt, akkor a nagyobb rendszerekben, mint a fővárosban, óriási problémák maradnak.
(16.30)
Szankciók volnának szükségesek a jogsértésekkel kapcsolatban. Egy pillanatra zavarban vagyok, mert azt gondolom, hogy egyébként a számviteli szabálysértéseknek vannak szankciói. Nem értem, hogy ezek miért is nincsenek alkalmazásban az önkormányzatokkal szemben. Ha egy adóbírságot meg lehet állapítani, akkor egy súlyosabb számviteli hibával miért nem lehet bánni? Szintén az önkormányzati bizottságban merült fel az, hogy az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzésével kapcsolatban törvénymódosítás vagy új törvény megalkotása lenne szükséges.
Mindezek után magam is azt javaslom, hogy az Állami Számvevőszék 1997-es és 1998-as tevékenységéről szóló beszámolót a Magyar Országgyűlés fogadja el.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
