DANKA LAJOS
DANKA LAJOS
DANKA LAJOS, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak mint a magyar parlament egyetlen történelmi pártjának a képviselői és képviselőcsoportja, amelynek, illetve akiknek nemcsak az úgynevezett polgárok, hanem a vidéki kisemberek és a vidéki városi kisemberek érdekeit is figyelembe kell vennie, a jelenlegi kormányzati ciklusban, ebben az elmúlt három évben végig támogatta a kormány azon elképzeléseit, amelyek lehetővé tették a gazdaság élénkülését, az ország versenyképességének javulását, a gazdasági élet stabilitásának megőrzését. Frakciónk tagjai hangsúlyozottan kezelik a hazai gazdaság érdekeinek védelmét, igyekeznek helyzetbe hozni a hazai gazdasági szereplőket, főleg a kis- és középvállalkozásokat, a hazai munkavállalókat, a mezőgazdaságból élő földmunkásokat, a szőlőtermelőket, a gyümölcs- és zöldségtermesztőket, az ipari, az egészségügyi és az oktatásban dolgozókat, az értelmiségieket, a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a jövő nemzedékét, vagyis a tanulókat, a fiatal családokat, az aktív munkavállalókat, a munkanélkülieket, a nyugdíjasokat és nem utolsósorban a lakosság teljes vertikumát.
Frakciónk a továbbiakban is ezen szempontokat súlyozottan figyelembe véve hozza meg döntéseit, és ezen irányelveket követve tudja csak támogatni a kormány elképzeléseit; annál is inkább, hiszen választási programunk - amelyet vasszécsenyi programnak hívtak - 1996-ban ezeket tartalmazta: például a nyugdíjkorhatár visszaállítása, a családi adózás, a családi támogatási rendszer megújítása, a lakásépítések támogatása, a gazdaságélénkítés, és még jó pár olyan szempontot, amely a lakosság helyzetét javítja.
Ilyen szemüvegen át nézve az előttünk lévő, a pénzügyeket szabályozó jogszabályok módosítását kezdeményező törvényjavaslat érdekes lehet. Mivel frakciónk tavaly jelezte, hogy fenntartásai vannak a kétéves költségvetéssel kapcsolatban, nézzük meg, milyen következményei vannak a parlament döntéseit tekintve!
Évente folyamatosan változtatni kell a szabályozókat, hiszen másképp nem tudjuk közelíteni a valóságot az eltervezetthez. Ezzel együtt a pénzügyi tárgyú törvényeket akkor is módosítani kell, ha változás történik az ország körülményeiben, a parlamentnek ilyenkor is változtatnia kell a szabályozókon, hiszen egy olyan nyitott gazdaság, mint a miénk, ki van szolgáltatva az összes világgazdasági változásnak, nem is beszélve arról, ha olyan történések vannak a világgazdaságban, mint amilyenek most vannak. Nem akarok másra célozni, mint az Amerikai Egyesült Államokban történtekre, amelyeknek megvannak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásai, például a rendészeti szigorítások, amelyeknek a pénzügyi törvényeket és a költségvetést is érintő része is van. Arról nem is beszélve, ha a jogszabályi környezetben olyan változásokat hozunk létre, mint amilyenek az elmúlt évben történtek: a sávszélesítés, a devizaliberalizáció, az európai uniós jogharmonizációs lépések sorozata. Mindannyian tudjuk, az elmúlt évben mekkora gondot jelentett a hazai termelőknek például a sávszélesítés következtében a forint erősödése, amivel kapcsolatban itt a parlamentben mi előre jeleztük: ennek lesznek negatív hatásai, amelyeket ellentételezni kell, kormányzati szinten kezelni kell tudni.
Az elmondottakból következően látszik, hogy aggodalmaink nem voltak indokolatlanok, és ez elgondolkoztatja képviselőtársaimat, hiszen mi mindig hangsúlyoztuk, hogy minden törvényt olyan megfontoltan kell meghozni, hogy az esetlegesen felmerülő negatív hatásokat lehetőleg a hatálybalépéstől ellensúlyozzuk, vagy ha nem, akkor azokat utólagos korrekcióval, a legegyszerűbb megoldások alkalmazásával csökkenteni tudjuk.
A fenti szempontokat figyelembe véve az előttünk lévő javaslatról a következő a véleményünk. Sokszor elmondtuk, hogy bármilyen kedvező is a javaslat, egy törvényben összefogni több olyan javaslatot, egyben kezelni több olyan törvényt, amelyek ilyen széles területet fognak át, szinte az élet minden területét, nehezen áttekinthető és kezelhető még a parlamenti képviselők számára is, nemhogy azoknak, akik a törvényeket alkalmazzák. Ez csak a könyvelők és könyvvizsgálók munkáját és bevételeit növeli - és bár mi támogatjuk a kis- és középvállalkozókat, én azt gondolom, attól függetlenül, hogy ez a kör szintén a kis- és középvállalkozói körbe tartozik, nem feltétlenül ebbe az irányba kellene elmennünk.
Az elmondottak ellenére üdvözöljük a kormány álláspontjának változását, amennyiben elfogadta az FKGP végig képviselt elképzeléseit, például a családi gazdaságok felkészítését az európai uniós jogharmonizáció kapcsán elszenvedendő károkra, hogy támogatja, erősíti a mezőgazdasági vállalkozásokat, hogy versenyképessé tegye őket az EU-csatlakozás utánra, és veszteségeiket lehetőleg minimálisra csökkentse. Ennek tükrében üdvözöljük a mezőgazdasági családi gazdaságok őstermelőnek minősülő tagjainak átalányadózás-választási lehetőségét, a bevételi határ 4 millió forintról 6 millió forintra növelését.
A javaslat a mezőgazdasági birtokok koncentrációja érdekében tett lépésekkel, az adómentes földértékesítés kapcsán lehetővé teszi a birtoknagyság növelését és ezzel a családi birtokok növekedését, illetve lehetővé teszi az illeték csökkentését is, ami ezeket a gazdaságokat tőke szempontjából valamivel erősíti, hiszen tudjuk, milyen tőkeszegények ezek a vállalkozások. A mi véleményünk az, hogy az Európai Unióban versenyképesen csak a családi gazdaságok tudnak majd megélni, ezek erősítése a magyar gazdaság alapvető érdeke, hiszen az egyik versenyképes terület épp a mezőgazdaság lehet az elkövetkezendő időszakban, ha megfelelő módon helyzetbe hozzuk.
A nyugdíjadózás módosítását illetően azonban felmerül bennünk, hogy a tervezett módosítások, amelyek a nyugdíjat kiveszik az adóalapból, milyen hatást fognak gyakorolni a munkaerőpiacra. Nem szorulnak-e ki a fiatalok, jól képzett munkavállalók a piacról, tudjuk-e ellentételezni ezeket a negatív hatásokat? Reméljük, hogy a pénzügyi kormányzat ezeket az elképzeléseket, illetve ezeket a problémákat is végignézte, amikor ezeket az intézkedéseket meghozta.
Ami például az egyházi illetménykiegészítés adómentességét illeti, azt üdvözölni tudjuk, hiszen ismerjük az elmúlt évek problémáit, és véleményünk szerint ezek a gondok ezzel a megoldással rendezhetőek.
A szomszédos államokban élő magyarok széles körű kedvezménynöveléséhez kapcsolódó adókedvezmények szerintünk megfelelnek az elvárásoknak, hiszen az úgynevezett státustörvény egy 50 éves tartozás törlesztése (Bauer Tamás: Hetven!) a külföldre szakadt magyar emberek részére.
(11.20)
Ami az adóparadicsomokból származó jövedelmek fokozott ellenőrzését illeti, számunkra szimpatikus, hogy a kormány nyilván próbálja tartani, és a közterhek megfizetését kezdeményezi fokozottabban, mint az elmúlt években, hiszen a közterhek viselése mindannyiunk joga és kötelessége.
A devizaliberalizáció hatásaként egyértelmű volt számunkra, hogy ennek okán több törvénymódosítás is elénk fog kerülni, ezért el tudjuk fogadni például a külföldi bevételek kezeléséhez kapcsolódó törvénymódosításokat. A lakáspiac élénkítését célzó elképzelések szerintünk jól tükrözik a kormány elképzeléseit, ebbe a sorba belefér a lakáshitelre fordított összeg személyi jövedelemadóból leírható részének növelése a törlesztő részlet 40 százalékára, illetve 35 ezer forintról 240 ezer forint maximális összegre.
Bár hiányoljuk az áfa-visszatérítés módosítását, mi többször javasoltuk, hogy az áfa-visszatérítéshez kapcsolódva az APEH végezze el a számlák ellenőrzését, arányosítva az alapanyagszámlákat és a szolgáltatásokat, és abban az esetben lehessen visszafizetni az áfát, ha ez megfelelő módon igazolásra kerül. Így a feketegazdaság például az építőiparban visszaszorítható lenne, de ennek szerintünk feltétele az, hogy ne a bankok ellenőrizzék a számlákat, hiszen teljesen más szempontok szerint nézik meg ezeket.
Amennyiben ezek az intézkedések megtörténnének, abban az esetben szerintem akár a teljes áfaösszeg visszafizethető lenne, hiszen a másik oldalon bevételként a tb-ben, a társasági nyereségadóban, illetve a személyi jövedelemadóban megjelennének ezek az összegek az államkasszában.
Ami az európai uniós jogharmonizáció irányába mutató intézkedéseket illeti, többször elmondtuk, hogy azt kell vizsgálni, hogy ezek az intézkedések mit jelentenek a magyar gazdaságnak, mit jelentenek az államnak. Ha érdekünk, hogy módosítsuk őket, akkor nem a jogharmonizáció miatt kell benyújtani, hanem azért, mert ez az ország érdeke. Amennyiben nem, abban az esetben viszont ezeket a jogharmonizációs lépéseket akkor kell megtenni, amikor kénytelenek vagyunk, és nem kell elébe menni, ezzel kárt okozni a gazdaságnak.
Ami a többi technikai módosítást illeti, szükségesnek tartjuk, de a mi véleményünk az, hogy nem lehet mindent törvényben szabályozni. Amennyiben a különböző pénzügyi szervezetek - APEH, MNB és a többi - belső utasításai annyira nyilvánosak és áttekinthetőek, hogy ez így kezelhető, ebben az esetben nem szükséges minden intézkedést törvényi szintre emelni. A lényege az, hogy nyilvánosak, átláthatóak legyenek, és ezzel kezelhetővé váljon a pénzpiac.
A tételes egészségbiztosítással kapcsolatban - mivel elhangzott, bár nem kívántam elmondani - van egy olyan elképzelés a Független Kisgazdapártban, ami a kis- és középvállalkozásokat hozná helyzetbe. Ez pedig az, hogy a kormány a nyugdíjjárulékból a 2 százalékot, amit itt el kíván engedni, átcsoportosítja az egészségbiztosítási járulékba, és ebben az esetben a tételes egészségügyi járulékot el lehet engedni. Ezzel tulajdonképpen versenyképesebbé tennénk a kisvállalkozásokat, hiszen ez a 2 százalék, amit elengedünk, a kisvállalkozásnak nem tétel, viszont azoknál a vállalkozásoknál - főleg a multinacionális cégeknél -, amelyeknél ez ellentételezte az egészségbiztosítási hozzájárulást, mindenképpen pluszbefizetést jelentene, tehát a hazai kis- és középvállalkozókat támogatná a rendszer, és számításaink szerint a kettő ellentételezné egymást. Meg kellene vizsgálni ennek a lehetőségét, hiszen célunk az, hogy a magyar gazdaságot meg tudjuk erősíteni, főleg ezekkel a vállalkozásokkal.
Továbbá meg kell még említenem, hogy a nyugdíjkorhatár emelése mindenképpen problematikus megoldásokat hozott. Ugyan nem szorosan a pénzügyi törvényekhez kapcsolódik, de áttételesen a mi véleményünk szerint igen, ugyanis ha a fiatal, jól képzett munkaerőnek teremtünk lehetőséget, és az idősebb korosztálynak megteremtjük a tisztességgel való visszavonulás lehetőségét, abban az esetben a gazdaság produktivitása nő, és az állami bevételek sem csökkennek, sőt a GDP-növekedéssel azok is nőnek.
Ami a 40 százalékos szja-kulcsot illeti, el kell mondanom, hogy tulajdonképpen nem az a probléma, hogy egyre feljebb csúszik a minimálbér a 40 százalékos kulcshoz képest, hanem az a probléma, hogy szerintem alacsonyan van meghúzva a kulcs, és valahogyan el kellene érni, hogy tényleg csak a magas jövedelmek adózzanak a legmagasabb kulccsal.
Egyébként visszatérve a családi vállalkozásokra, a mezőgazdasági vállalkozások támogatási rendszerében mi fontosnak tartjuk például a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyösszegű költségelszámolása miatti veszteség korlátlan idejű elhatárolását is, és örvendetesnek tartjuk, hogy az üzemanyag-forgalmazás nyilvántartásához kapcsolódó szigorító intézkedések - mármint hogy vállalkozói számláról kell a vételárat kiegyenlítenie a végfelhasználónak is - nem nehezítik meg az őstermelők helyzetét, mivel az őstermelői igazolvánnyal történő igazolás esetén ettől el lehet tekinteni.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve a Független Kisgazdapárt képviselői és a Független Kisgazdapárt frakciója támogatja az elképzeléseket.
Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt és a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
